Ország-világ

2014.05.29. 14:25

Mindenről lemondott Mesterházy Attila

Jelezte, hogy nem kíván újraindulni az MSZP elnöki posztjáért.

MTI

Lemondott MSZP-elnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról Mesterházy Attila csütörtökön.

A politikus budapesti sajtónyilatkozatában egyúttal jelezte, hogy nem kíván indulni a következő tisztújításon, így nem kíván újraindulni a szocialista párt elnöki posztjáért sem.

Mesterházy Attila azt mondta, az MSZP április 6-án és május 25-én jelentős vereséget szenvedett el az országgyűlési és az európai parlamenti választáson, az MSZP elnökeként ezekért a kudarcokért vállalja a teljes felelősséget.


Az elnökségnek sem szólt döntéséről. Fotó: MTI/Kovács Attila

Az elnökségnek sem szólt döntéséről. Fotó: MTI/Kovács Attila
"Az MSZP-ért érzett felelősségem tudatában hoztam meg ezt a döntést, amely lehetőséget ad arra, hogy alapszabályszerűen, az önkormányzati választások szempontjait figyelembe dönthessen most szombaton az MSZP országos választmánya" - jelentette ki Mesterházy Attila.

Hozzátette: a maga részéről mindenben támogatni fogja az MSZP megerősítését és az új elnököt.

Az MSZP országos elnöksége vasárnap este, az EP-választás eredményének ismeretében felajánlotta lemondását a párt választmányának, amely szombaton ülésezik. Ezt követően - sajtóinformációk szerint - voltak olyan vélemények a párton belül, hogy le kellett volna mondaniuk, nem pedig felajánlani a lemondásukat, mert ezzel lehetetlen helyzetbe került a választmány. Ugyanis ha a testület elfogadja a lemondást, akkor egy hosszú tisztújításnak nézne elé az MSZP pont akkor, amikor már az őszi önkormányzati választásokra kellene készülni.

A bejelentés után azonnal távozott. Fotó: MTI/Kovács Attila

A bejelentés után azonnal távozott. Fotó: MTI/Kovács Attila
Az elnök lemondásával új helyzet állt elő, mert az MSZP alapszabálya lehetőséget ad arra, hogy eltekintsenek a felmenő rendszerű tisztújítástól. E szerint ha azért kell soron kívüli tisztújító kongresszust összehívni, mert a pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, az MSZP választmánya a kongresszust összehívó határozatában dönthet úgy is, hogy a pártelnök megválasztására összehívott soron kívüli tisztújító kongresszust nem kell megelőznie a felmenő rendszerű tisztújításnak.

Életrajza

Mesterházy Attila 1974. január 30-án született Pécsen. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) közgazdasági szakán szerzett közgazdászdiplomát. 1997-től az egyetem Nemzetközi Kapcsolatok PhD-programjának ösztöndíjasa volt, 1999-ben doktorált. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Ausztriában, Hollandiában és Németországban vett részt európai uniós témakörű kurzusokon.

A Magyar Szocialista Párt elnökei

Nyers Rezső (1989. október-1990. május)  Horn Gyula (1990. május-1998. szeptember)  Kovács László (1998. szeptember-2004. október)  Hiller István (2004. október-2007. február)  Gyurcsány Ferenc (2007. február-2009. április)  Lendvai Ildikó (2009. április-2010. július)  Mesterházy Attila (2010. július-2014. május)

1997-2000 között a BKE Világgazdaságtan Tanszékén, 1998-1999-ben a Külkereskedelmi Főiskolán oktatott. 1997-98-ban a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdasági, európai integrációs területének osztályvezetőjeként, 1999-2001 között a Hill and Knowlton PR és kommunikációs cég projektigazgatójaként dolgozott. 2001-2002-ben Medgyessy Péter MSZP-s kormányfőjelölt tanácsadó testületének volt a tagja, 2001 februárjától külső tanácsadóként dolgozott az MSZP-frakció mellett működő kommunikációs munkacsoportnak.

1998-ban megválasztották a Fiatal Baloldal elnökségi tagjának. A Magyar Szocialista Pártba 2000-ben lépett be, 2003 óta tagja az országos elnökségnek, 2009 márciusában lett a párt alelnöke, 2010 júliusában az elnöke.

2002-2004-ben a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium, 2004-2006-ban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. 2004 augusztusa óta országgyűlési képviselő, 2006-tól frakcióvezető-helyettes, 2009 áprilisától frakcióvezető volt. A 2010-es parlamenti választásokon az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt. 2012 januárja óta a Szocialista Internacionálé alelnöke.

2014. január 14-én megállapodás született arról, hogy a parlamenti választásokon közös listát állít a baloldali ellenzék öt pártja: a Magyar Szocialista Párt, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt. Az összefogás listavezetője, miniszterelnök-jelöltje Mesterházy Attila lett. A 2014. április 6-i parlamenti választásokat követően, április 30-án a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja alakuló ülésén frakcióvezetőnek választotta.

Mesterházy Attila május 29-én bejelentett lemondását azzal indokolta, hogy az április 6-i parlamenti és a május 25-i európai parlamenti választásokon az MSZP jelentős vereséget szenvedett el, és a párt elnökeként ezekért a kudarcokért vállalja a teljes felelősséget.

Továbbra sem tudni, milyen döntést hoz az MSZP-választmány

Továbbra sem lehet tudni, milyen döntést hoz szombaton az MSZP-választmány, mert Mesterházy Attila ugyan lemondott, de a párt országos elnöksége is felajánlotta a lemondását.

Mesterházy Attila csütörtökön jelentette be, hogy lemond pártelnöki tisztségéről, valamint parlamenti frakcióvezetői posztjáról, és nem kíván indulni a következő tisztújításon. A vasárnapi EP-választás után még csak a lemondását ajánlotta fel az elnökséggel együtt a választmánynak. Az elnökség sorsáról így még döntés születhet szombaton, hacsak egyharmaduk nem mond le.

Ekkor ugyanis - az MSZP alapszabálya szerint - kongresszust kell összehívni, nem csupán azért, mert a pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, hanem mert "az országos elnökség kongresszuson választott tagjainak száma az eredeti létszám kétharmada alá csökkent". Ekkor felmenő rendszerű tisztújítás következhet.

Az MSZP választmányának - tagjai kétharmados döntésével - lehetősége van soron kívüli tisztújító kongresszust összehívni. A soron kívüli tisztújító kongresszust küldöttválasztás, a helyi szervezetekben, a területi szövetségekben és a regionális tanácsokban pedig tisztújítás előzi meg - rögzíti az alapszabály.

Ugyanakkor ha a pártelnöki tisztség betöltetlensége miatt hívják össze a kongresszust, akkor a választmány dönthet úgy is, hogy a soron kívüli tisztújító kongresszust nem kell megelőznie a felmenő rendszerű tisztújításnak.

Előfordulhat, hogy a választmány nem fogadja el az elnökség lemondását, ennek ellenére néhány elnökségi tag feláll. Az alapszabály erről így rendelkezik: a választmány elnökségi tagság megszűnése esetén többségi szavazással - a pártelnök, az elnökhelyettes (elnökhelyettesek) és az alelnökök, valamint a választmányi elnök kivételével - a következő tisztújító kongresszusig tartó időszakra az országos elnökség tagjai létszámának egyharmadáig új tagokat választhat.

A hvg.hu információ szerint szerdán e-mailes szavazást kért Mesterházy Attila az elnökségi tagoktól, támogatják-e azt, hogy azt javasolja a szombati választmánynak, mindenképpen fogadja el az elnökség lemondását. Szanyi Tibor elnökségi tag megerősítette a hvg.hu-nak, hogy volt ilyen e-mailes szavazás. Elmondta, azt támogatta, hogy ne egy testület, hanem mindenki mondjon le.

[namelink name="Veres János"], az MSZP szabolcsi elnöke csütörtökön azt mondta, "ma olyan opció nincs szerintem, hogy a választmány nem fogadja el az elnökség felajánlott lemondását, viszont a pártelnök lemondását meg elfogadja".

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában