2016.11.08. 07:23
Az országgyűlés nem fogadta el Orbán Viktor alkotmánymódosítását
Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Orbán Viktortól a folyosón kérdezte meg az Index munkatársa, hogy be fogja-e újra nyújtani a módosítást, mire azt felelte: majd az elnökségi ülés eldönti.
A miniszterelnök előtt, de már a szavazás után Kovács Zoltánnal is beszéltünk, ő azt mondta erre a kérdésre, hogy mindent a maga idejében. Készültünk mindenféle szcenárióra.
Németh Szilárd: Vona Gábor beállt Gyurcsány Ferenc mögé
Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke "felsorakozott" Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke mögé.
A fideszes politikus, aki egyben a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke, azzal kapcsolatban tette a megjegyzést az M1 aktuális csatornán kedden, hogy nem kapta meg a kétharmados támogatást az az alkotmánymódosítási javaslat, amely kimondta: Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Németh Szilárd felelőtlennek nevezte az ellenzéki pártokat azért, mert "megakadályozták", hogy az emberek döntése bekerüljön az alkotmányba.
Tuzson: másfajta jogi megoldásban kell gondolkodni
Másfajta jogi megoldásban kell gondolkodni, és számba kell venni, melyek azok az eszközök, amelyek védelmet garantálnak Magyarországon - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára kedd este az M1 aktuális csatornán azzal kapcsolatban, hogy nem kapta meg a kétharmados támogatást a parlamentben az az alkotmánymódosítási javaslat, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Tuzson Bence közölte: még vizsgálják azokat a jogi lehetőségeket, amelyek alkalmasak lehetnek a "védelmi szint" fenntartására.
"Egy biztos, hogy a védelmi szintet nem lehet feladni, a fizikai védelmet továbbra is fenn kell tartani, a jogi védelmet, a határzár tekintetében is fenn kell tartani, az élő erőt is ott kell tartani a határon, másrészt pedig Brüsszelben is ezt a harcot tovább kell folytatni" - hangsúlyozta.
Szavai szerint ehhez lehetett volna jó és erős eszköz az alaptörvény-módosítás, amelyben végül az ellenzékre nem lehetett számítani.
A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte: csak ürügyet keresett arra, hogy "kihátrálhasson" a kérdésből
Szijjártó: a kormány továbbra is harcol a magyar emberek biztonságáért
A magyar kormány továbbra is harcol a magyar emberek biztonságáért - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter hozzátette, az alkotmánymódosításról tartott szavazás a parlamentben azt mutatta meg, hogy az ellenzékre nem lehet számítani az ország megvédéséért folytatott harcban.
Megjegyezte, a kötelező betelepítési kvóta elleni harc még nem ért véget, és ebben nagy segítséget jelentett volna az alaptörvény módosítása.
"A mai parlamenti szavazás ezt a nagyon fontos eszközt vette el az ország megvédéséért folytatott küzdelemből" - fűzte hozzá Szijjártó Péter.
Úgy vélekedett: az elmúlt másfél évben az EU nem volt képes arra, hogy megtalálja a helyes és hatékony választ a közösség történetének legsúlyosabb válságára, a tömeges népvándorlásra.
Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja mindvégig világos volt: a kötelező betelepítési kvóta nem megoldás a bevándorlási válságra, sőt elmélyíti az EU válságát és Európa tönkretételéhez vezet - fogalmazott.
Ebben a helyzetben a magyar kormány nagyon komoly erőfeszítéseket tett, hogy Magyarországot megvédje a kvótától, ám az EU-ban mind a mai napig nem adták fel, hogy lenyomják Magyarország torkán is a kötelező betelepítési kvótát - mondta Szijjártó Péter.
A nyomás nem szűnik, ugyanis az Európai Tanács december 20-21-i ülésén is szerepel ez a kérdés, vagyis a következő hónapokban is mindent meg kell tenni, hogy a kormány meg tudja védeni Magyarországot - mondta.
Viszont a mai parlamenti szavazáson az derült ki, hogy az ország megvédésének tekintetében a magyar emberek csak a kormányra és a kormánypártokra számíthatnak - hangsúlyozta a miniszter.
Felidézte, hogy a válság kezdete óta az országra nagy nyomás nehezedett; ennek elhárításában a legnagyobb segítséget az jelentette, hogy az október 2-ai népszavazáson létrejött egy új egység, hiszen 3,3 millió ember még soha nem szavazott egy ügy mentén.
Ugyanakkor nagy segítséget jelentett volna a jövőben az alaptörvény módosítása is - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter a továbbiakban visszautasította a görög migrációs miniszter azon hétvégi kijelentését, hogy Magyarország a menekültpolitikájával kivágja az EU tartóoszlopait.
Ugyancsak felidézte az Európai Bizottság elnökének azon nyilatkozatát, hogy a magyarok nem tudják, mi a saját érdekük.
Az hogy mi a magyarok érdeke, azt pontosan mi tudjuk, magyarok, ezt bízzák ránk az EU vezetői - jelentette ki a miniszter.
A magyar emberek érdeke az, hogy a kvóták ne jelentsenek kötelezettséget, és ezért mindent meg fog tenni a magyar kormány - mondta Szijjártó Péter
MSZP: Orbán Viktor minden idők legdrágább szavazását bukta el
Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök minden idők legdrágább szavazását bukta el kedden, amikor a parlamentben nem kapott kétharmados többséget az alaptörvény javasolt hetedik módosítása.
A másfél éves "hazug és gyűlöletkeltő politika" közel húszmilliárd forintba került - mondta a szocialisták frakcióvezetője, Tóth Bertalan az alaptörvény-módosításról szóló szavazást követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a miniszterelnök az elmúlt fél évben három politikai játszmát is elbukott: a vasárnapi zárva tartás ügyét, az októberi népszavazást és az alaptörvény hetedik módosítását.
Tóth Bertalan leszögezte, hogy érvénytelen népszavazásból nem következhet alaptörvény-módosítás, október 2-án "az emberek többsége nemet mondott a Fidesz és a Jobbik politikájára".
A képviselő azt mondta, az MSZP végig következetesen viselkedett az ügyben. Úgy értékelt, hogy az alaptörvény módosításának nincs jelentősége a magyar emberek biztonsága szempontjából, sem egy referendum, sem egy törvénymódosítás nem tudja megoldani a menekültválságot.
Hangsúlyozta, a szocialisták több javaslatot is tettek, hogy milyen hazai intézkedésekre és európai megoldásokra lenne szükség. Ezt a válságot - erősítette meg álláspontjukat - csak közös európai erőfeszítéssel lehet megoldani.
Tóth Bertalan a sajtótájékoztatón felmutatott egy olyan, áthúzott helikoptert ábrázoló lapot, amilyeneket a szocialista képviselőcsoport tagjai tartottak fel az ülésteremben a szavazás alatt. A frakcióvezető azt mondta, hogy "ez a helikopter a valóság szimbóluma, az urizálás, a lopás és a felelőtlenség szimbóluma". Az elmúlt másfél évben az látszott, hogy a "habonyi mechanizmus" egy látszatvilágot épít, aminek kedden vége szakadt; itt az ideje, hogy végre a valósággal, a kórházakkal, az orvoshiánnyal, a megélhetéssel, a fizetésemelésekkel, az oktatással és a korrupció felszámolásával foglakozzanak, az MSZP csak ilyen kérdésekben hajlandó partner lenni a jövőben - mondta.
Kérdésre a frakcióvezető kijelentette, a felülről nyitott, automatikus elosztási kvótát az MSZP sem korábban, sem most nem támogatta, és ilyen javaslat jelenleg nincs is az EU fórumai előtt.
KDNP: felelős kormány és felelőtlen ellenzék döntött
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az alaptörvény keddi módosításakor egy felelős kormányszövetség és egy felelőtlen ellenzék döntött.
Harrach Péter a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a tét a maradék szuverenitás megőrzése volt, az egyértelműen bevándorláspárti baloldal magatartása érthető, ugyanakkor Jobbik álláspontja érthetetlen.
Kitért arra, hogy a Jobbik részt vett az egyeztetéseken, a módosítás szövegének kidolgozásában együttműködött, elfogadta annak szövegét.
Szerinte a Jobbik cselekedete politikai öngyilkosságként is értékelhető, a saját szavazóikkal mentek szembe, hiszen a kvótanépszavazáson a 3,3 millió nemmel voksoló között nem csak fideszesek, KDNP-sek, hanem Jobbik szavazók is voltak.
Az alaptörvény módosítása fontos, bár nem az egyetlen és legerősebb eszköze a szuverenitás védelmének, míg a letelepedési kötvény finanszírozási kérdés - húzta alá. Szerinte a kufárkodás méltatlan egy ilyen módosításhoz, s nem tudtak különbséget tenni a fontos és a jelentéktelen kérdések között.
Harrach Péter kérdésre azt mondta, hogy az alaptörvény módosítása és a letelepedési kötvény visszavonása között az ő szemükben nincs összefüggés. "A letelepedési kötvényt nem ezért fogjuk visszavonni, (...), az ettől függetlenül lesz" - közölte.
Hozzátette: ha ezek után a Jobbik úgy dönt, hogy mégis szívesen megszavazná az alaptörvény módosítását, akkor új helyzet adódik, most nehéz megmondani, hogy mi következik.
Mi megtettük azt, amit meg kellett tenni - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki szerint minden bizonnyal nehezebb lesz és nagyobb munkát igényel majd a magyar érdekek képviselete és védelme nemzetközi porondon. A küzdelmet, amit eddig folytattak és ezután is folytatni kívánnak ugyanakkor nem teszi lehetetlenné - vélte.
A frakcióvezető szerint a keddi nap vízválasztónak tekinthető a következő időszak politikai cselekedeteit illetően és eldönti, hogy ki melyik oldalon áll.
A KDNP-s politikust kérdezték az amerikai elnökválasztásról is. Harrach Péter azt mondta, hogy a döntés az amerikai népre tartozik. Nekünk az a dolgunk, hogy a megválasztott elnököt elfogadjuk és jó viszonyt építsünk ki vele - mutatott rá.
LMP: a kormány állítsa le a népszavazási kampányt!
Az LMP felszólítja a kormányt: még ma állítsa le a szerintük túlságosan hosszúra nyúlt népszavazási kampányt, és ne meneküljön tovább a valódi kormányzás felelőssége alól!
Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője azt követően beszélt erről sajtótájékoztatóján, hogy kedden a parlamentben nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Schmuck Erzsébet úgy fogalmazott: pártja azért nem vett részt a szavazásban, mert a módosítás szerintük csupán a népszavazási kampány része volt, és nem a felső korlát nélküli betelepítési kvóta ellen szólt.
Kijelentette azt is: az LMP senkitől sem tűri el, hogy hazaárulónak nevezze mindazokat, "akik nem sétáltak be a Fidesz csapdájába".
A politikus arra is felszólította a kabinetet, hogy ne hirdetésekre költsön, hanem az emberek mindennapi problémáival foglalkozzon: a munkaerőhiánnyal, az alacsony bérekkel, az egészségügy és az oktatás kérdéseivel.
A kabinet szerinte olyan gyűlöletkampányra fordította az adófizetők milliárdjait, amely csupán a Fidesz rövid távú politikai érdekeit szolgálta, de érdemben nem foglalkozott a migráció problémájának kezelésével, a költést pedig a népszavazás után is folytatta. Emlékeztetett: sem a migrációval foglalkozó parlamenti vita, sem a kormány által kezdeményezett egyeztetések nem foglalkoztak a megoldások keresésével.
Megismételte: az LMP partner abban, hogy megvédje az Országgyűlés döntési jogát a bevándorlással kapcsolatban és együttműködő abban is, hogy az ország fellépjen a felső korlát nélküli bevándorlási kvóta ellen, de az alaptörvény módosítási javaslatában erről nem volt szó - jelentette ki.
Kijelentette azt is: az LMP más pártok taktikai szavazásával, feltételeivel, alkudozásaival nem foglalkozott.
DK: Orbán Viktor egy hónap alatt két pofont is kapott
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor egy hónap alatt két pofont is kapott, mert az október 2-i kvótareferendumon a nép, kedden pedig a parlament mondott nemet a politikájára.
A párt alelnöke az alkotmány-módosítást elutasító szavazást követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök egy érvénytelen népszavazásra hivatkozva, felhatalmazás nélkül próbált alaptörvényt módosíttatni, de ez nem sikerült neki.
Varju László jelezte, a DK-s független képviselők bojkottálta az alaptörvény hetedik módosításáról szóló határozathozatalt, mert a módosítás "kifejezetten szembe ment volna a népakarattal". Hozzátette, hogy három, kétharmados többséget igénylő módosító javaslat szavazása során viszont voksoltak, méghozzá nemmel, mert távolmaradásukkal a kormányt segítették volna.
Kedden bebizonyosodott, hogy a sokat emlegetett új egység valójában az új kisebbséget jelenti - összegezte véleményét a politikus. "Azt mondhatnánk, a haza ma ellenzékben van", mert Orbán Viktor politikáját sem a népszavazáson, sem a parlamenti szavazáson nem támogatta az ország - tette hozzá.
Nem fogadta el a parlament a módosítást
Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett.
A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman - Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.
 |
| Jobbikos képviselok ?Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged!? feliratú molinót tartanak az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás alatt az Országgyulés plenáris ülésén 2016. nove |
A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy "Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged", a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.
A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.
Az öt cikkből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe egyebek mellett az, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be és idegen állampolgár - amelybe a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.
Elfogadták a zárszámadási törvényt
Elfogadta a parlament kedden a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt, a tavalyi zárszámadásra 130 képviselő szavazott igennel, 60-an nemmel.
A törvény indoklásában az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tavaly a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 1,6 százalékában teljesült.
Az európai uniós programok pénzforgalmi kiadása jelentősen, 294 milliárd forinttal meghaladta a tervezettet. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1213,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,2 milliárd forintos többlettel zárták 2015-öt.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés bevételei összességében jóval kedvezőbben teljesültek a törvényi módosított előirányzatnál - hívta fel a figyelmet korábban Varga Mihály.
Az NMHH 2015-ös zárszámadását is megszavazták a képviselők
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ös bevétele 32,7 milliárd forint volt, ami egyszázalékos többlet a törvény szerinti eredeti előirányzathoz képest, kiadása pedig 32 milliárd forint volt, ami az eredeti előirányzat 98,7 százaléka - derül ki az NMHH zárszámadásából és annak indoklásából, amelyet 131 igen szavazattal, 61 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés.
A hatóság legjelentősebb bevétele a frekvenciadíjakból származott és 18,1 milliárd volt, amit 2,5 milliárddal követ az azonosítók díja. Felügyeleti díjból 2 milliárd folyt be.
A médiatanács működési előirányzata 173,9 millió forint volt, ez tartalmazza a tagok tiszteletdíját, a szakértői kiadások fedezetét, és a társszabályozók működési támogatására fordított összegeket. A tanács kezelésében lévő bevételek-kiadások előirányzatának főösszege 1,43 milliárd volt.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése megközelítette a 80,5 milliárd forintot. A kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételei 5,7 milliárdot tettek ki, és az előző évi 4,1 milliárdos pénzmaradvány felhasználásával együtt az MTVA 2015-ös költségvetésének bevételi és kiadási oldala összesen 91,9 milliárd forintban teljesült.
Megszületett az NMHH jövő évi költségvetése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövőre 35,3 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a hatóság médiatanácsa 452,5 millió forintból, és a testület további 1,1 milliárd forintot kezel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése 2017-ben 79,9 milliárd forint lesz.
Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 61 nem ellenében elfogadta az NMHH jövő évi költségvetését, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett a parlament elé.
Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 70,1 milliárd forintba részesül, amely kereskedelmi és vagyongazdálkodási tevékenységéből további 8,7 milliárd forinttal számol. Kiadásai között 70,6 milliárd forint a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenység, amelyen belül személyi kiadásokra 14,3 milliárd forintot, míg dologiakra 51,5 milliárdot költhet az MTVA.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 1,7 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A rádiók és televíziós műsorok támogatását célzó Magyar Média Mecenatúra programra is változatlanul 3,1 milliárd forint fordítható.
Elhalasztották az e-cigarettáról szóló javaslat zárószavazását
A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés zárószavazását a benyújtó - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter - javaslatára elhalasztotta a Ház.
Az indítvány lényege, hogy az eddig korlátozás nélkül értékesíthető új típusú dohánytermékeket, köztük az elektronikus cigarettát is a dohánytörvény hatálya alá vonnák, így ezeket a jövőben csak dohányboltban lehetne majd forgalmazni.
Módosult az épített környezetről szóló törvény
A parlament 159 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett módosította az épített környezetről szóló törvényt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára.
A változtatással jogszabályba iktatták, hogy az építésügyi műszaki irányelvekért felelős bizottság dolgozza ki az épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezésre, építésre és üzemeltetésre vonatkozó - jogszabály, szabvány által nem szabályozott - követelményeket, módszereket tartalmazó építésügyi műszaki irányelveket. Alkalmazásuk önkéntes.
Az építésügyi műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre vonatkozhatnak.
Ha az építésügyi műszaki irányelv által szabályozott területen jogszabályt vagy szabványt adnak ki, az irányelvet vissza kell vonni.
Az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapíthatja majd meg.
Az Országgyűlés elfogadta az NMHH jövő évi költségvetését
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövőre 35,3 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a hatóság médiatanácsa 452,5 millió forintból, és a testület további 1,1 milliárd forintot kezel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése 2017-ben 79,9 milliárd forint lesz.
Az Országgyűlés kedden 130 igen és 61 nem szavazattal fogadta el az NMHH jövő évi költségvetését, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett a parlament elé.
Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 70,1 milliárd forintba részesül, amely kereskedelmi és vagyongazdálkodási tevékenységéből további 8,7 milliárd forinttal számol. Kiadásai között 70,6 milliárd forint a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenység, amelyen belül személyi kiadásokra 14,3 milliárd forintot, míg dologiakra 51,5 milliárdot költhet az MTVA.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 1,7 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A rádiók és televíziós műsorok támogatását célzó Magyar Média Mecenatúra programra is változatlanul 3,1 milliárd forint fordítható.
Az NMHH büdzséje bő 3 milliárd forinttal emelkedik a 2016-oshoz képest. A bevételi oldalon a közhatalmi bevételekből 26,6 milliárd forint, ezen belül a frekvenciadíjakból 21,3 milliárd forint bevételt tartalmaz a jogszabály, míg működési bevételből 6,4 milliárd forintot terveznek. A kiadási előirányzatok közül az egyéb működési célú kiadások teszik ki a legnagyobb, 10,6 milliárdos összeget, beruházásra 4,9, személyi juttatásokra 6,9 milliárd forintot terveztek.
A médiatanács 452,5 millió forintból gazdálkodhat 2017-ben, ebből 279 millió forint működési bevétel, 174 millió pedig államháztartáson belülről érkező működési célú támogatás. A kiadási oldalon főként dologi kiadások és személyi juttatások szerepelnek a javaslat szerint.
A médiatanács kezelésében lévő előirányzatokra 1,1 milliárd forintos büdzsét terveztek, a bevételi és a kiadási oldalon ennek jelentős része, 963 millió forint médiaszolgáltatási díjként szerepel.
Elfogadta az Országgyűlés kedden a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.
A tavalyi zárszámadásra 130 képviselő szavazott igennel, 60-an nemmel.
A törvény indoklásában az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tavaly a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 1,6 százalékában teljesült.
A költségvetést kétszer módosították tavaly. Egyrészt a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról és az Erste Bankban történő állami részesedésszerzésről döntött az Országgyűlés, valamint többletforrást biztosított a kurdisztáni katonai szerepvállalásra, a közútépítési programra, a megváltozott munkaképességűek támogatására és az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésére. A migránsválsággal összefüggésben szintén biztosították a szükséges forrásokat, továbbá átvállalták az MTVA 47,1 milliárd forintos adósságát. A többletkiadások fedezetét a kamategyenleg és az adóbevételek kedvezőbb alakulása biztosította, ennek következtében a törvénymódosítás az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét nem befolyásolta.
Az európai uniós programokról a miniszter kiemelte, hogy azok pénzforgalmi kiadása jelentősen, 294 milliárd forinttal meghaladta a tervezettet, döntően azon kormányzati törekvés eredményeképp, hogy maximális legyen az uniós források felhasználása.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1213,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,2 milliárd forintos többlettel zárták 2015-öt.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés bevételei összességében jóval kedvezőbben teljesültek a törvényi módosított előirányzatnál - hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A főbb adóbevételek közül a társasági adóból, az egyszerűsített vállalkozói adóból, a pénzügyi szervezetek különadójából, az áfából, a jövedéki adóból és a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek is magasabbak lettek a tervezettnél. Ezen felül a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is túlteljesültek. Ugyanakkor elmaradtak a tervtől az uniós és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek - közölte.
A központi költségvetés kiadásai összességükben meghaladták a törvényi előirányzat szintjét. Magasabb mértékben realizálódtak többek között a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a helyi önkormányzatok támogatásai, a kamatkiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is. Ugyanakkor elmaradtak a törvényi
előirányzattól a lakásépítési támogatások és a kezességérvényesítések.
A kormány gazdaságpolitikájáról szólva a zárszámadás indoklásában az áll: a kormány 2015-ben folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, így a költségvetési hiány alacsony mértéken tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését.
A zárszámadáshoz benyújtott összegző módosító javaslat elfogadásával a Ház rendezte az egyházú fenntartású köznevelési intézmények támogatását is, hogy azt kiegyenlítse az állami, önkormányzati fenntartású intézményekével. Az egyszeri köznevelési kiegészítő támogatás összege 31,1 milliárd forint, amelyet decemberben kapnak meg az érintett fenntartók.
Egy másik módosítással pedig az Országgyűlés úgy döntött, hogy egy állami tulajdonban lévő zuglói ingatlant a Hajdúdorogi Metropolitai Egyháznak ad szociális, oktatási, kulturális és hitéleti feladatok elősegítésére.
A módosítás segítené a dublini rendelet elleni érvelést
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint a dublini rendelet elleni érvelésben segítené a kormányt az alaptörvény hetedik módosítása.
A jogász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azt mondta: ha a parlament megszavazza az alaptörvény-módosítást, és az hatályba lép, akkor Magyarország hivatkozhat arra, hogy nemzeti vagy alkotmányos identitásból nem hajtja végre a dublini rendelet azon folyamatban lévő módosítását, amely állandó mechanizmussá akarja tenni a menekültek uniós szétosztását. Ha konfliktus alakulna ki a magyar alaptörvény és az uniós jog között, akkor akár kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak Magyarország ellen. Ebben az esetben a luxembourgi bíróság dönt arról, hogy az uniós jog vagy az alkotmányos jog élvez elsőbbséget. Ha az alkotmányos jog elsőbbségéről döntenek, annak nyomán kimondhatják, hogy nem kell alkalmazni a dublini rendelet módosítását - sorolta a lehetőségeket.
Ha az alaptörvény-módosításhoz szükséges kétharmad nem lesz meg, az Országgyűlésnek még van lehetősége arra, hogy határozatban kötelezze a kormányt, milyen álláspontot képviseljen az EU-ban a dublini rendelet ügyében - fejtette ki Tóth Norbert.
Ma szavaz a parlament
Az ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a képviselők összesen tizenkét előterjesztésről szavaznak, köztük az alkotmánymódosításról is, amely a kormányfő szerint azt az új egységet fejezi ki, amely a kvótareferendum után jött létre. "Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is" - fogalmazott a miniszterelnök javaslata tárgyalásakor.
Az öt cikkből álló változtatás értelmében bekerül az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.
Korábban egyik ellenzéki képviselőcsoport sem támogatta feltétel nélkül a módosítást, így kérdéses, hogy a kétharmados indítványt el tudják-e fogadni. A Jobbik ugyanis a letelepedési kötvény megszüntetését támasztotta elvárásként, míg az MSZP szükségtelennek tartja a változtatást, ezért már a javaslat tárgyalásában sem vett részt, az LMP pedig jelezte, nem nyomnak gombot a szavazáson.
Döntés várható továbbá a tavalyi költségvetési zárszámadásról, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetéséről, valamint a dohánytörvény módosításáról is.
A szavazások után kilenc javaslat általános vitáját bonyolítják le a második ülésnapon. Ekkor kerülnek terítékre például a közbeszerzési és közlekedési törvények módosításai, valamint a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat.
