Egyre kevesebb a szabadidőnk, és erről a számítógépek tehetnek

Egy amerikai pszichológus, Adam Alter kutatása súlyos dolgokra világít rá - derül ki az Independent cikkéből.

Összehasonlítva a 10 évvel ezelőtti és a 2015-ös adatokkal kiderül, hogy egyre kevesebb az az idő, amiről magunk rendelkezünk. Többnyire persze mindez a saját akaratunkból történik.

A Beatrice által is megénekelt klasszikus munkásmozgalmi követelés szerint élünk ma is: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Nos, a fenti sávdiagram szerint egy kicsivel több időt töltünk munkával és ingázással, mint amennyit alvással (utóbbi a sötétebb, előbbi kettő a világosabb kék sáv) - ez nem is nagyon változott az elmúlt tíz évben. Mint ahogy az sem, hogy a "szórakozásra" fordítandó időkeret több mint negyven százalékát a "túlélés" viszi el: eszünk, tisztálkodunk stb. 

A gond a sávok végével van. A piros rész a monitorok, képernyők előtt töltött időt mutatja (számítógépek, mobiltelefonok stb.), míg a fehér és a sárga rész a tényleges szabadidőt.

Alter évekig tartó kutatása szerint míg 2007-ben szabadidőnk csak egy kis részét töltöttük gépek előtt, mára megfordult az arány, és csak egy kis részét fordítjuk bármi másra.

Más a hatása egy hírfolyam olvasásának és más egy papíralapú szövegnek. Míg egy könyvoldalnak vagy újságoldalnak van "eleje és vége", addig a hírfolyam szinte végtelen, így soha nem érezhetjük az internet előtt, hogy a végére értünk valaminek.

A kutató szerint a képernyő töltött idő lehet jó és rossz is. Alter szerint átlagosan 9 percet töltünk naponta hasznosan a képernyők előtt (például egészséggel kapcsolatos alkalmazásokkal, időjárás-jelentést böngészve), míg háromszor ennyit haszontalan dolgokkal (például játékokkal, videónézegetéssel). 

Alter azt sürgeti, hogy minél több monitormentes időt biztosítsunk magunknak. Egyensúlyt kell felállítani a szabadidőnk egészséges felosztásával, és az életünk színesebb lesz - véli a pszichológus.