Tízből csak ketten támogatják, hogy a határon túli magyarok szavazhassanak a választáson

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 10 és 12 között, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak határon túli magyarok különböző jogaival kapcsolatos véleményeit.  

A megkérdezettek kétharmada helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot.

Azonban a többség azzal már nem ért egyet, hogy milliárdokkal támogatja a magyar kormány a külhoni magyarokat, illetve azzal sem, hogy szavazati jogot kaptak, hogy különböző szociális ellátásra jogosultak Magyarországon, és azzal különösen nem, hogy különböző a határon túli és a kivándorolt magyarok szavazáshoz való hozzáférése, valamint azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiára.

A válaszadók többsége tudja, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavaz. Tíz megkérdezettből ketten tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. A megkérdezettek több mint fele szerint a határon túliak elsősorban a szavazataik miatt fontosak a kormánynak, és mindössze negyedük szerint azért, mert felelősséget érez irántuk.

A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.

Azonban a többség azzal már nem ért egyet, hogy milliárdokkal támogatja a magyar kormány a külhoni magyarokat (53 százalék), illetve azzal sem, hogy szavazati jogot kaptak (57 százalék), hogy különböző szociális ellátásra jogosultak (60 százalék) Magyarországon, és azzal különösen nem, hogy különböző a határon túli és a kivándorolt magyarok szavazáshoz való hozzáférése (77 százalék), valamint azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiára (82 százalék).

A határon túli magyarok szavazati jogát a vizsgált társadalmi csoportok közül leginkább a Fidesz szavazók támogatják (65 százalék), legkevésbé az MSZP szavazók (24 százalék), a Jobbik szavazók (34 százalék), és a bizonytalanok (35 százalék). Hasonló a megoszlás, ha a határon túli magyarok anyagi támogatását, vagy a számukra nyújtott szociális ellátásokhoz való hozzáférést vizsgáljuk.

Viszont semelyik vizsgált társadalmi csoport sem ért egyet azzal, hogy a kettős állampolgárok és a külföldön élő magyarok szavazáshoz való hozzáférése között nagy a különbség, és azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiának. Ezekkel a Fidesz szavazók kétharmada (61 és 63 százalék) nem ért egyet, az MSZP, Jobbik, és a bizonytalan szavazók körében 95 és 80 százalék közötti az egyet-nem-értők aránya.  

A válaszadók többsége (56 százalék) tudja, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavaz. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka válaszolt mást, mint a Fidesz, és 40 százalékuk nem tudott válaszolni érdemben a kérdésre. Az összes vizsgált társadalmi csoport hasonlóan látja ezt a kérdést, csupán a kérdésre válaszolni nem tudók aránya különböző.

Tíz megkérdezettből ketten (18 százalék) tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. Azok körében, akik helyeslik a kettős állampolgárok szavazati jogát, nagyjából felük tartja helyesnek, és felük helyteleníti ezt is figyelembe véve (44 százalék, 46 ellenében). A Fidesz szavazók és a bizonytalanok is hasonlóan megosztottak a kérdésben, azonban az MSZP és a Jobbik szavazók többsége (87 és 57 százalék) nem tartja helyesnek.

Hasonló eredményeket kapunk, ha a határon túli magyarok hazai szociális ellátásokhoz való hozzáférését vizsgáljuk, annak tükrében, hogy hol fizetnek adót.

A különböző juttatások közül, a válaszadók többsége egyedül azt támogatja szűken (55 százalék 40 százalék ellenében), hogy határontúli magyarok a hazai egyészségügyi ellátásokhoz férjenek hozzá. Ezt minden vizsgált társadalmi csoport vagy támogatja, vagy megosztott a kérdésben, de egyikük sem utasítja el. A többi szolgáltatáshoz, az utazási kedvezményekhez, szociális támogatásokhoz, GYES/GYED-hez, nyugdíjhoz való hozzáférést semelyik vizsgált társadalmi csoport sem támogatja.

A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) szerint a határon túliak elsősorban a szavazataik miatt fontosak a kormánynak, és mindössze negyedük (27 százalék) szerint azért, mert felelősséget érez irántuk. Ebben a kérdésben csak a Fidesz szavazók gondolkodnak másként, ott fordított az arány, több mint felük (57 százalék) szerint a felelősségvállalás az elsődleges ok, és negyedük (23 százalék) szerint a szavazatok maximalizálása az ok. Azonban, a Jobbik és az MSZP szavazók háromnegyede (77 és 74 százalék) szerint az elsődleges cél a szavazatmaximalizálás, és tízből mindössze egy válaszadó (10 és 11 százalék) szerint a felelősségvállalás. Hasonlóan látják a bizonytalanok is.