kémügy

2021.07.21. 16:54

A Pegasus tulajdonosa tételesen cáfolta a vádakat

Salev Hulió egy interjúban arról beszélt, tudtak volna róla, ha szoftverüket a kormányok újságírók megfigyelésére használják.

Meglehetősen felháborodott hangvételű interjúban tagadta a Pegasus kémszoftvert fejlesztő NSO vezérigazgatója, hogy bármi közük lenne ahhoz az 50 ezer telefonszámhoz, amelyet egy nemzetközi újságíró csapat szerint a programmal célba vehettek. Salev Hulió a Calcalist című izraeli lapnak úgy nyilatkozott, nagyjából egy hónappal ezelőtt kereste fel őket először egy adatbróker azzal, hogy kering a piacon egy lista, amely egy ciprusi szerverükről szivárgott ki – írja a Magyar Nemzet.

– Nincsenek szervereink Cipruson, és nincsenek ilyen listáink, ráadásul a számnak sem volt semmi értelme – emlékezett vissza. Elmondása szerint ugyanis a cégnek alapítása óta összesen nem volt még 50 ezer célpontja.

– A Pegasus-nak 45 ügyfele van, fejenként évente nagyjából száz célponttal. Ráadásul a listán olyan országok is vannak, amelyek nem is ügyfeleink. És az NSO-nak nem létezik olyan listája, amely tartalmazná az összes Pegasus-célpontot

– magyarázta.

Salev Hulió az interjúban arról is beszélt, hogy ellenőrizték a médiában beazonosított, állítólag Pegasusszal megfigyelt embereket, de valójában egyikük sem volt a célpontjuk.

– Valami alapvetően hibás ebben az egész „oknyomozásban”!

– figyelmeztetett arra a kérdésre, hogy akkor szerinte az Amnesty International hamisította-e bizonyítékait.

– Újságírók, emberi jogi aktivisták és civil szervezetek mind tilos területnek számítanak. Az ügyfél, aki egy újságírót vagy emberi jogi aktivistát vesz célba, attól a pillanattól fogva nem az ügyfelünk

– jelentette ki.

Az NSO egyik alapítója és vezérigazgatója szerint éppen ezért van az, hogy 45 ügyfelük közül a túlnyomó többség európai, miközben megválogatják klienseiket, kilencven országnak már nemet mondtak. Az MTI tudósítása szerint korábban az izraeli kereskedelmi rádiónak is arról beszélt, hogy „ellentétben egy fegyverrel, amelynek értékesítését követően nem lehet ellenőrizni a használatát,

nekünk vannak olyan mechanizmusaink, amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi.”

Felhívta arra is a figyelmet, hogy voltak olyan kormányok, amelyeknek eladták a szoftvert, majd blokkolták a használatát és abbahagyták velük az együttműködést.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában