Felmérés

2021.12.13. 06:14

Van kettős mérce az Európai Unióban

A válaszadók 56-27 százalék arányban vélik úgy, hogy létezik kettős mérce a saját országukkal szemben az unióban – derül ki a Századvég legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint ennek az elsődleges elszenvedői azok az államok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a Soros György nevével fémjelzett nyílt társadalmak eszmerendszerét.

A Századvég harminc országban harmincezer fő megkérdezésével készített, Európa Projekt 2021 kutatása szerint a visegrádi országokban is többségben vannak azok, akik szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz a hazájukkal szemben. A legnagyobb arányban (77 százalék) a szlovénok gondolják így, míg a skála túlsó felén Dánia helyezkedik el, 33 százalékos igenrátával. Az összuniós arány 56-27 százalék. 

Mint közölték: a számokból jól látható, hogy nem egyszeri pillanatképről van szó, konstans módon lesújtó az eredmény, hiszen az EU alapelvei közé tartozik a tagállamok közötti egyenlőség, ami nem valósul meg.

Forrás: Magyar Nemzet

A kutatás hangsúlyozza, hogy a Sargentini-jelentésből és jogállamisági riportokból levont konklúziókból, a már tárgyalt kettős mérce mellett, kirajzolódnak Soros György kritikái a „renitens” államokkal, illetve elvárásai a saját embereivel szemben. A Századvég szerint a tőzsdespekulánshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) által támogatott 

nem kormányzati szervezetek (NGO-k) összefonódása a jelentésekkel és a jelentéstevőkkel bizonyítja Soros befolyását és intervenciós törekvéseit. 

Soros Györgyről azt írták, a válaszadók az EU minden vizsgált régiójában – legyen az alapító vagy újonnan csatlakozó – 2-5 arányban mondták azt, hogy inkább antipatikus számukra Soros György, azaz hétből mindössze kettőnek szimpatikus. A különbség Soros György ismertségében érhető tetten - fogalmaz a Magyar Nemzet

Habár az intervenciós tevékenységét Nyugaton sokkal hamarabb elkezdte, a volt szocialista országokban mégis jóval többen ismerik a nevét, csupán a válaszadók 17 százaléka nem, míg az alapítók és a XX. századi csatlakozók esetében ez 36 százalék, több mint a megkérdezettek egyharmada.

Soros György elfogadottsága a Századvég szerint Görögországban a legalacsonyabb és Luxemburgban a legmagasabb (a megítélését illetően a kedvező-kedvezőtlen válaszok aránya előbbi esetben 6-57 százalék, utóbbiban 17-21 százalék, tehát még ott is inkább antipatikus személyként tekintenek rá). Az eredményt annak fényében kell vizsgálni, hogy a válaszadók több mint fele – a legfrissebb adatok szerint a 68 százalékuk – nem ismeri Soros Györgyöt, nincs róla véleménye vagy nem válaszol. 

Akiknek azonban ismerős a tőzsdespekuláns és tevékenysége, azok az elmúlt öt évben két és félszer–négyszer annyian válaszoltak úgy, hogy kedvezőtlen a véleményük róla, mint akiknek kedvező

 – a Sorossal való szimpatizálás egyébként az elmúlt három évben minimális növekedést mutat, de ez nagyságrendi eltérést nem jelent, továbbra is rendkívül elutasított. „Jól látszik, hogy a brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően, az ő elvárásait teljesítve hozzák meg döntéseiket, és nem az emberek akaratát helyezik előtérbe, ennek pedig az egyenes következménye, hogy a megkérdezettek két és félszer annyian vannak kedvezőtlen, mint kedvező véleményen a tőzsdespekulánsról” – áll a közleményben.

A kutatás kitért továbbá arra is, hogy a megkérdezettek elfogadhatónak tartják-e, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat az oldalakról. „A véleménynyilvánítás – minden alkotmányos indok nélküli, csakis politikai alapon történő – korlátozását azonban az európai polgárok többsége – még ha egyre csökkenő arányban is – elutasítja” – tették hozzá. 

A volt szocialista országokban, ahol a lakosságban még frissen él a diktatúrák emléke és a szabadság megszerzésének élménye, az emberek jelentős (61-23 százalék) arányban elfogadhatatlannak tartják a politikai alapon működő cenzúrát.

Azt írták, hogy az ilyesfajta cenzúra elfogadottságában jelentős különbség mutatkozik az alapítók és XX. századi csatlakozók, valamint az Európai Unióba 2004 után felvételt nyert volt szocialista országok lakosainak a válaszai között. Az alapítók és XX. századi csatlakozók mindössze 53-31 százalék arányban utasítják el a felhasználói tartalmak politikai alapú törlését, ezzel szemben a volt szocialista országokban az „elfogadhatatlan” válaszok száma közel háromszorosa az „elfogadható” válaszokénak. Az online politikai cenzúrát legradikálisabban elutasító ország Bulgária, 77-13 százalék arányban, rögtön utána Magyarország (76-14 százalék) és Csehország (73-14 százalék).

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke és a felesége, Tamiko az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában