Az ukrán elnök elrendelte az általános mozgósítást

Cikkünket frissítjük!

Zelenszkij elrendelte az általános mozgósítást, ENSZ-békefenntartókat szeretne Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletétől pedig ENSZ-békefenntartó misszió felállítását, illetve támogatását követelte hazájának.

Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország "agressziója" miatt rendelték el "az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett".

Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra.

"Segítsenek a hadseregnek fegyverekkel és lőszerrel, támogassanak ENSZ-békefenntartó missziót!" - írta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajnának nemzetközi biztonsági garanciákra van szüksége, világos európai perspektívára, illetve gyors és határozott cselekvésre.

Brüsszelben csütörtök este vette kezdetét az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete, amelynek keretében a tagországok kormány- és államfői új szankciócsomagról állapodtak meg, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletre.

UNHCR: mintegy százezren menekülnek Ukrajnában a harcok elől

Mintegy százezren menekülnek Ukrajnában a harctevékenységek következtében - jelentette csütörtök este az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Shabia Mantoo, a főbiztosság szóvivője szerint az államhatárokon belül tartózkodó menekülteken felül már ezrek hagyták el Ukrajna területét.

"Még nem tudunk pontos számokat mondani, de világos, hogy jelentős (menekült) mozgások vannak az országon belül és a határokon átívelően is" - ismertette Mantoo.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa nem sokkal korábban átfogó védelmi intézkedéseket követelt a háborús felektől a civil lakosság és Ukrajna polgári infrastruktúrája számára. "A harcoknak elképesztő humanitárius következményei lehetnek a civil lakosság számára" - figyelmeztetett Grandi.

A főbiztos egyben kijelentette, hogy az UNHCR és ukrajnai partnerei "készek humanitárius támogatást nyújtani ott, ahol szükséges, illetve lehetséges". Ehhez azonban garantálni kell a humanitárius dolgozók biztonságos hozzáférését.

Grandi egyben felszólította Ukrajna szomszédjait, hogy tartsák nyitva határaikat a védelmet kérő ukránok előtt.

Az ukrán vámhatóság ugyanakkor közölte, hogy a hadiállapot kihirdetésének következményeként a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot. Danilo Mensikov, a hatóság lvivi vezetője a Facebookon ismertette, hogy a vámosok nem fogják átengedni a határokon az érintett személyeket. Felszólította az embereket, hogy ne terjesszenek pánikot, és ne próbáljanak meg átszökni a határokon.

Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is nukleáris hatalom

Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is "nukleáris szövetség", miután Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

"Vlagyimir Putyinnak is meg kell értenie, hogy az észak-atlanti szövetség nukleáris szövetség" - jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtök este a TF1 kereskedelmi televízió híradójában, "látványos" európai szankciókat helyezve kilátásba Oroszország ellen. 

Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépést Vlagyimir Putyin csütörtök reggel "önvédelemnek" nevezte az Oroszország elleni "fenyegetésekkel" és "a jelenleginél is nagyobb csapással" szemben.  Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

"Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egy, a hazánkkal szembeni közvetlen támadás összeomlást és elviselhetetlen következményeket von maga után minden potenciális agresszor számára" - fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Jean-Yves Le Drian azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy megszegte az adott szavát, amikor elindította a katonai támadást.

"Ez egy cinikus, ez egy diktátor" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian az orosz elnökről. 

A francia külügyminiszter jelezte, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján "nagyon erős, nagyon látványos, nagyon súlyos" szankciókat" fognak elfogadni.

"Az intézkedések célja lefojtani Oroszország gazdasági működését banki, pénzügyi intézkedésekkel a technológiai, ipari transzfereken, az exportban, és ugyanakkor az oligarchákat is megbüntetni az oligarchákat is, zárolva az érdekeltségeiket" - jelentette ki a miniszter.

Jean-Yves Le Drian megerősítette, hogy Ukrajna katonai kérésekkel fordult Franciaországhoz, s Párizs ezekre "a lehető legjobban és leggyorsabban megpróbál" válaszolni.

Közben Párizsban csütörtök este mintegy háromezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz támadás ellen.

"Szolidaritás Ukrajnával!", "Szankciókat Oroszország ellen!" "Felfegyverezni Ukrajnát!" - skandálták az ukrán zászlót lengető tiltakozók a République téren. Többen "terroristának" nevezték az orosz elnököt.

Az áprilisi elnökválasztás jelöltjei közül a tüntetésen megjelent Yannick Jadot, a Zöldek jelöltje és Christiane Taubira, egy másik baloldali jelölt, volt igazságügyi miniszter, valamint a francia civil társadalom több orosz és ukrajnai származású tagja.

Csütörtökön több százan tüntettek Oroszország párizsi nagykövetsége előtt is, és tiltakozó megmozdulások voltak a déli Marseille-ben, Nizzában, a nyugati Rennes-ben, valamint a keleti Strasbourgban is. A közép-franciaországi Lyonban a városházára kitűzték az ukrán zászlót, míg Nantes főterén a szökőkutat az ukrán nemzeti színekkel világították meg.

Kreml: Putyin telefonon egyeztetett Macronnal

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel - közölte csütörtökön este a Kreml.

A tájékoztatás szerint Putyin a beszélgetés során "kimerítő" magyarázatot adott hivatali partnerének Oroszország cselekedeteinek okaira. Az orosz államfői hivatal arról számolt be, hogy "komoly és nyílt véleménycsere folyt az ukrajnai helyzetről".

A két politikus megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak.

Az Elysée-palota szerint Macron követelte, hogy Putyin haladéktalanul állítsa le az orosz katonai műveletet Ukrajna ellen.

Macron az első nyugati politikus, aki Putyinnal felvette a kapcsolatot, miután az orosz elnök elrendelte az ukrajnai katonai műveletet.

A telefonbeszélgetést Párizs kezdeményezte.

A francia államfő az EU-tagállamok vezetőinek csütörtök esti rendkívüli csúcsértekezlete előtt kijelentette, hogy Putyin "masszív szankcióknak" néz elébe.

Macron fokozott erőfeszítéseket tett az orosz-ukrán konfliktus  békés megoldása érdekében, és ezért személyesen is találkozott Putyinnal Moszkvában. Az utóbbi időben a két vezető többször is egyeztetett telefonon.

A francia Air France légitársaság bejelentette, hogy az ukrajnai háborús helyzet miatt heti tizenkettőről hétre csökkenti Moszkvába induló járatait.

Rau: Lengyelország támogatja Ukrajna területi egységét

Lengyelország támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi egységét - hangsúlyozta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, miután csütörtök este Varsóban találkozott ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával.

Kulebát Varsóban az államfői nemzetbiztonsági iroda (BBN) székhelyén fogadta Andrzej Duda elnök és Zbigniew Rau miniszter, előtte a BBN-ben vezető lengyel politikusok és a hadsereg parancsnokai az ukrajnai helyzetről egyeztettek, a csütörtöki nap folyamán már másodszor.

A Duda-Kuleba találkozóról az államfői hivatal Twitter-oldalán  megírták: Lengyelország támogatja a szomszédos országot, s "ebben a nehéz időszakban az egység és a szolidaritás a legfontosabb".

Rau a Kulebával közös sajtóértekezleten elmondta: tárgyalásuk az ukrajnai helyzetről szólt. Lengyelország, "függetlenül a további fejleményektől", támogatja és támogatni fogja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi egységét a nemzetközi közösség által elismert határokon belül - hangsúlyozta a lengyel külügyminiszter.

Kuleba közölte: biztonsági kérdéseket ismertetett Dudával és Rauval, megvitattak egy sor politikai kérdést, köztük az Oroszországgal szembeni, Európai Unió által kivetendő szankciók ügyét. Az ukrán külügyminiszter a Moszkva számára "kibírhatatlan" szankciókat szorgalmazta, amilyenekre - mint mondta - Kijev ígéretet kapott a válság elején.

Kuleba úgy vélekedett, hogy a csütörtök hajnalban elindított orosz támadás "nem a Donyeckben zajló helyi művelet", hanem "teljeskörű invázió". "Egész nap ellenálltunk az orosz támadásoknak, és folytatni fogjuk a harcot" - hangsúlyozta. Ukrajna győzni fog, mert "igazságos, védekező háborút vív" - jelentette ki, és megköszönte a lengyel kormány támogatását.

NAÜ: az ukrajnai atomerőművek biztonságosan működnek

Az Ukrajnában üzemelő atomerőművek biztonságosan működnek és nem történt "rombolás" a csernobili erőmű hulladéktárolójában és egyéb létesítményeiben sem - közölte csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az atomerőműveket felügyelő ukrán hivatalra hivatkozva.

Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója csütörtökön közölte, hogy orosz csapatok elfoglalták a 2000-ben végleg leállított csernobili atomerőművet, miután Moszkva csütörtökön hadműveletet indított a szomszédos ország ellen.

A csernobili atomerőműben, ahol 1986 áprilisában Európa legsúlyosabb nukleáris balesete történt, hulladékkezelés és -tárolás folyik az üzemeltető Csernobil Különleges Állami Vállalat (NPP)  honlapja (https://chnpp.gov.ua/en/home) szerint.

"Ukrajna tájékoztatta a NAÜ-t, hogy 'azonosítatlan fegyveres erők' ellenőrzésük alá vonták a tiltott övezetben fekvő Csernobil Különleges Állami Vállalatot" - áll az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szervezete közleményében. Hozzátette: az ukrán fél tájékoztatása szerint nem történt személyi sérülés, sem rombolás az ipari létesítményben.

A NAÜ honlapja szerint Ukrajnában négy üzemelő atomerő van.

A NAÜ "mély aggodalommal figyeli az ukrajnai helyzetet és a legnagyobb önmegtartóztatásra szólítja fel a feleket, hogy elkerüljenek minden lépést, amely az ország nukleáris létesítményeit veszélyeztetné" - áll a közleményben.

Ukrajna sürgős vitát kért az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában

Sürgős vita megtartását kérte az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa elnökétől Ukrajna csütörtökön az emberi jogoknak "az orosz agresszió következtében kialakult" helyzetéről - közölte az ENSZ-szervezet.

Az Emberi Jogi Tanács elnökéhez, az argentin Federico Villegas-hoz intézett levelében Jevhenyija Filipenko, Ukrajna nagykövete kérte, hogy a vitát a lehető leggyorsabban tartsák meg a jövő héten kezdődő 49. ülésszakon, amelyen - a jövő kedden - a tervek szerint részt vesz Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. 

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás egyértelműen sérti a nemzetközi jogot, és az ukrán polgári lakosság védelme elsődleges feladat.

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint az ukrajnai helyzet rohamosan romlik, és felszólította a szomszédos országokat, hogy tartsák nyitva határaikat a menedéket kérők előtt.

Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke a Kijevet és más ukrajnai nagyvárosokat ért orosz rakétatámadások után közleményben figyelmeztetett, hogy a háborúban álló valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.

"Meg kell kímélni a létfontosságú infrastruktúrát, így a víz-, a gáz- és áramszolgáltató rendszert, a polgári lakóházakat, iskolákat és egészségügyi létesítményeket" - tette hozzá Maurer.

Amennyiben a biztonsági feltételek lehetővé teszik, az ICRC munkatársai továbbra is részt vesznek a kulcsfontosságú infrastruktúra helyreállításában.

Ukrajnában a Vöröskeresztnek mintegy hatszáz segélymunkása dolgozik, közülük négyszáz az ország keleti részében. A szervezet részt vett két olyan, Donyeck megyei szivattyúállomás helyreállításában, amelyet a hét végén ért aknatámadás, és amelynek következtében egymillió ember maradt víz nélkül.

London vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja a legnagyobb orosz cégeket

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot és számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz - jelentette be csütörtök este Boris Johnson brit miniszterelnök. A szankcionáltak között szerepel Putyin volt veje.

Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot.

A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.

A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is.

Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában.

Hozzátette: az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő.

A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.

Johnson hangsúlyozta: a világ hét vezető ipari hatalma alkotta országcsoport (G7) összehangolt fellépéssel igyekszik a lehető legnagyobb nyomást kifejteni az orosz gazdaságra.

Ezek az országok együttesen a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 50 százalékát állítják elő, az orosz gazdaság ugyanakkor alig 2 százalékkal részesedik az évente megtermelt globális GDP-értékből - mondta a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek.

Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon.

A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is.

London új törvényjavaslatot is beterjeszt a parlament elé a kettős - vagyis polgári és katonai célú - felhasználásra egyaránt alkalmas termékek oroszországi exportjának teljes tilalmáról.

Ez az intézkedés egyebek mellett a magasan fejlett elektronikai, távközlési és repülőgépipari berendezésekre és részegységekre vonatkozik, és évekre hátráltatni fogja az orosz hadiipari és technológiai szektorok fejlesztését - mondta a brit kormányfő.

Boris Johnson hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak is hasonló szankciókkal kell számolnia az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepéért.

Johnson elmondta azt is, hogy új "kleptokrácia-ügyosztályt" hoznak létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a korrupt módon szerzett, Nagy-Britanniában rejtegetett orosz vagyoneszközök feltárására.

Ez azt jelenti, hogy az (orosz) oligarcháknak Londonban "nem lesz hova rejtőzniük" - fogalmazott a brit kormányfő.

Boris Johnson utalást tett arra, hogy Oroszországot kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, bár erről szóló konkrét intézkedést nem jelentett be. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni".

A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott.

Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Vlagyimir Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít.

A 40 éves Samalovról a pénzügyminisztériumi listában az áll, hogy ő a Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holding igazgatótanácsának alelnöke.

A szankciókkal sújtott orosz üzletemberek között van Pjotr Fradkov, a Promszvjazbank elnök-vezérigazgatója is.

A londoni pénzügyi tárca ismertetése szerint a Promszvjazbank elsődleges feladata az orosz védelmi szektor kiszolgálása és a szektor vállalatainak finanszírozása.

74 ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője. 

Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz "különleges műveletben" részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Narendra Modi indai miniszterelnökkel és Ebrahim Raíszi iráni elnökkel beszélte meg telefonon az ukrajnai helyzetet, Imran Hán pakisztáni kormányfőt pedig személyesen fogadta a Kremlben. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely "visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez". Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és "az egész világ iránti étvágyát" nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban "abszolút hazugságnak" nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. 

A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti.

Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

Kijárási tilalmat vezettek be Kijevben

Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként – tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy a kijárási tilalom ideje alatt a közösségi közlekedési eszközök nem fognak járni, a metró minden állomása viszont nyitva lesz mint óvóhely a lakosok számára. Felszólította a kijevieket arra, hogy napközben csak azok használják a tömegközlekedést, akik stratégiai vállalatoknál dolgoznak. A többiek maradjanak otthon, és ha megszólal a sziréna, menjenek óvóhelyre.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. Szavai szerint a városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjel a lakásaikban.

A polgármester mindazonáltal közölte, hogy a megyeszékhelyen minden kommunális szolgáltatás működik, van vezetékes víz, fűtés és áram is a lakásokban.

A város szélén harcok folynak, de az ukrán erők tartják állásaikat

– mondta Teherov.

Közben ellentmondó jelentések érkeztek arról, kinek a kezén van most az Antonov gyár Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre lévő repülőtere. Az UNIAN hírügynökség este a hosztomeli létesítményt védő nemzeti gárdisták sajtóreferensére hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták az orosz megszállótól, miközben „több mint egy szakasznyi betolakodót likvidáltak”.

Biden: Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért

Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban elmondott beszédében.

„Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket” – fogalmazott Biden, aki szerint a mostani intézkedések „azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik majd az orosz gazdaságot”. Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy „maximalizáljuk a hosszú távú hatást Oroszországra nézve, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást”.

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy „a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy „minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”.

Scholz: Putyin nem nyeri meg az Ukrajna elleni háborút

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtöki televíziós beszédében.

Ez a háború Putyin háborúja

– húzta alá Olaf Scholz, kiemelve, hogy a nemzetközi közösség az utolsó pillanatig a párbeszédre törekedett Moszkvával, és remélte, hogy sikerül elkerülni a vérontást.

„Reménykedtünk, de nem voltunk naivak” – mondta a német kancellár, kifejtve, hogy kormánya az orosz-ukrán konfliktus tárgyalásos rendezését szolgáló erőfeszítésekkel párhuzamosan partnereivel és szövetségeseivel a NATO, az Európai Unió és a világ legfejlettebb országait összefogó G7 csoport keretében együttműködve kidolgozott egy büntetőintézkedésekből álló csomagot, amely megmutatja az orosz vezetésnek, hogy „nagy árat fizet az agresszióért”.

Mint mondta, minden lehetséges eszközt felhasználva azt is biztosítják, hogy a konfliktus ne terjedjen át Európa más országaira.

„Putyinnak nem szabad alábecsülnie a NATO eltökéltségét, hogy minden tagját megvédi”, és ez „kifejezetten vonatkozik” a balti államokra, Lengyelországra, Szlovákiára, Romániára és Bulgáriára – szögezte le a német kancellár.

Olaf Scholz felszólította Vlagyimir Putyint a vérontás azonnali leállítására, az ukrán területre lépett orosz katonák kivonására és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlensége elismerésének visszavonására, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg művelete egy független, szuverén ország elleni „invázió”.

Ez egy kísérlet arra, hogy erőszakkal átrajzolják a határokat Európában, sőt talán arra, hogy egy egész országot letöröljenek a világtérképről.

Azonban nincs visszaút a 19. századba, amikor a nagyhatalmak a kisebb országok meghallgatása nélkül döntöttek a világ dolgairól, és nincs visszaút a hidegháború korszakába sem, amikor a szuperhatalmak felosztották a világot egymás között befolyási övezetekre.

Nincs visszaút az 1989 előtti időkhöz sem, amikor az emberek a szabadságért és a demokráciáért harcoltak, méghozzá nemcsak Ukrajnában, hanem Németországban is.

Ezért Vlagyimir Putyin kísérlete nem sikerül, az orosz elnök nem nyeri meg háborúját.

„Az ukránok demokráciát és szabadságot akarnak, Európa jövője pedig egy békés és szabad jövő lesz, erről gondoskodni fogunk barátainkkal és partnereinkkel közösen” – jelentette ki a német kancellár az országos közszolgálati televíziókban este sugárzott beszédében.

Az EBESZ lengyel elnöksége szerint emberiesség elleni bűncselekményről van szó

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az Ukrajna elleni orosz hadművelet kezdete után, csütörtökön elítélte az „emberiesség elleni bűncselekményt”.

A leghatározottabban elítéljük ezt az agressziót

– jelentette ki a Twitter mikroblog-portálon közzétett videóban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, a helyszínen nemzetközi megfigyelőket állomásoztató szervezet soros elnöke.

A szervezet főtitkára, Helga Schmid az EBESZ parlamenti közgyűlésében mondott beszédében közölte, hogy az ukrajnai különleges megfigyelőmissziójuk alkalmazkodik az orosz offenzíva utáni helyzethez.

Az EBESZ-nek több száz megfigyelője teljesít szolgálatot Ukrajna keleti részén.

A misszió alaposan kidolgozott készenléti tervei életbe léptek – közölte Helga Schmid. „A személyzetünk épsége és biztonsága a legfontosabb prioritásunk

– tette hozzá.

A közgyűlésben felszólaló Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette: Moszkva megszegte a nemzetközi rend és jog legelemibb szabályait.

A hajnali órák óta tudjuk, hogy az Oroszországi Föderáció az erőszak útját választotta. Ismét határokat lépett át, az ukrán terület fizikai határait és a nemzetközi jog határát. A legrosszabb várakozásaink valósultak meg. Háború van az európai kontinensen. Ukrajna újabb orosz agresszió áldozata lett

– mondta Schallenberg beszédének közreadott szövege szerint.

Ausztria a nemzetközi jog és a béke pártján áll – hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter, aki országa szolidaritását tolmácsolta Ukrajnával, az ukrán kormánnyal és néppel.

Schallenberg közölte: az EBESZ-misszió megfigyelői szemtanúi voltak a szörnyűségnek.

Mint a helyszínen lévő szemünknek és fülünknek sajátos felelősségük van, és megfelelő védelemben kell részesülniük. Felszólítom Oroszországot és az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaság képviselőit, hogy óvják megfigyelőinket, és ne használják fel őket politikai célokra.

Schallenberg személyesen mondott beszédet az EBESZ székhelyén. A tanácskozáson mások mellett Németország, Kanada, Csehország, Franciaország, Litvánia és Nagy-Britannia képviselői virtuálisan vettek részt – közölte az osztrák külügyminisztérium.

Az EBESZ megfigyelői azzal vádolták meg csütörtökön az oroszbarát szakadárokat, hogy agressziót követtek el a megfigyelői misszió ellen.

A szakadárok ellenőrizte területen, mintegy 22 kilométerre Luhanszktól, két fegyveres irányváltoztatásra kényszerítette a misszió egyik járőrét – közölte az EBESZ szerdán. A megfigyelők láttak egy harmadik férfit is, orosz jelzéssel ellátott egyenruhában.

A megfigyelők elmondták, hogy egy másik faluban rájuk lőttek, és megakadályozták, hogy felbocsássanak egy drónt. Egy harmadik településen sikerült felbocsátani a drónt, de fegyveresek ismét közbeléptek, és a drón elveszett.

A G7 csoport a vérontás leállítását követeli Oroszországtól

Az Ukrajnában kezdett vérontás azonnali leállítását és a katonák kivonását követeli a G7 csoport Oroszországtól – közölték a világ legfejlettebb ipari országait összefogó csoport vezetői csütörtöki online megbeszélésük után.

A hetek a soros elnök Németország kormánya által kiadott közlemény szerint megállapították, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított katonai művelettel „visszahozta a háborút az európai kontinensre, és a történelem rossz oldalára állt”.

Közölték, hogy Oroszországgal szemben „szigorú és összehangolt gazdasági és pénzügyi szankciókat” terjesztenek elő, és készen állnak humanitárius segítséget nyújtani az ukrán népnek, „beleértve az orosz agresszió elől menekülőket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket”.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetői a többi között hozzátették, hogy a globális energiaellátás stabilitása közös érdek, ezért készen állnak arra, hogy szükség esetén fellépjenek „az esetleges zavarok kezelése érdekében”.

Kifejtették, hogy Oroszország „koholt állítások és alaptalan vádak” alapján indított katonai támadást Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége ellen, amit elítélnek, és felszólítják erre a nemzetközi közösség összes tagját.

Vlagyimir Putyint a nemzetközileg elismert határok erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet mellett azért is elítélik, mert „többszöri felajánlásaink ellenére következetesen elutasítja az európai biztonságot érintő kérdések megvitatását” szolgáló diplomáciai folyamatot.

Az Ukrajna elleni támadás „Európán messze túlmutató következményekkel jár”, hiszen veszélybe sodorja a kölcsönösen elfogadott szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és „alapvetően megváltoztatta az euroatlanti biztonsági helyzetet”.

A hetek azonban kiállnak a béke, a stabilitás, a nemzetközi jog fenntartása és „minden szuverén állam azon joga mellett, hogy maga határozza meg jövőjét és biztonsági rendjét” – áll a közleményben.

Ukrán elnöki iroda: elfoglalták a csernobili atomerőművet az orosz csapatok

Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a csernobili atomerőmű területét – erősítette meg csütörtökön Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Szavai szerint a nukleáris erőmű jelenleg veszélyben van, fennáll a provokációk veszélye.

Heves harcok után elvesztettük az ellenőrzésünket a csernobili terület felett. Az egykori csernobili atomerőmű létesítményeinek, a nukleáris hulladéktárolónak az állapota nem ismert. Az oroszok ez irányú, teljesen értelmetlen támadása után nem lehet azt mondani, hogy a csernobili atomerőmű biztonságos. Ez az egyik legsúlyosabb fenyegetés ma Európára nézve. Az oroszok szokásait ismerve valószínűleg már provokációkra készülnek a csernobili atomerőműben: vagy a támadás során okozott károkért Ukrajnára kenik a felelősséget, vagy ők maguk fogják megrongálni ezeket a kétségtelenül nagyon veszélyes objektumokat

– vélekedett a tanácsadó.

Podoljak beszámolt arról is, hogy orosz légi deszantosok úgyszintén elfoglalták az Antonov repülőgépgyárnak a fővárostól, Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre fekvő hosztomeli repterét.

Az ukrán fegyveres erők heves harcok után elvesztették az ellenőrzést az Antonov gyár repülőtere felett

– mondta el az Ukrajinszka Pravda hírportálnak. Előzőleg a vezérkari főnökség hozta nyilvánosságra, hogy a reptéren húsz orosz katonai helikopterről szálltak ki deszant alakulatok tagjai, akikkel az ukrán katonák harcba bocsátkoztak. 

Az ukrán határőrszolgálat közben azt közölte, hogy folyamatosan érkeznek tartalékosok a határőrizet megerősítésére, beleértve a Donyec-medencei konfliktus övezetét is.

A határőrök, a fegyveres erők, a nemzeti gárda és más biztonsági erők tartják a védelmi vonalakat. A betolakodókat megsemmisítik

– hangoztatták közleményükben.

Ez történt eddig az orosz-ukrán háborúban

Hadműveletet indított Oroszország Ukrajnában csütörtök hajnalban, Vlagyimir Putyin elnök a beavatkozás céljaként a Moszkva-barát, szakadár területek lakosságának védelmét nevezte meg. Az ukrán kormányzat jelentős veszteségekről tett említést, és hadiállapotot hirdetett az ország egészében. A Nyugat elítélte az orosz támadást, az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.

Csütörtök hajnali televíziós beszédében Putyin leszögezte: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Azt mondta, hogy a helyi lakosság az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására történő orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője délután azt hangoztatta, hogy kizárólag Putyin dönt arról, hogy a hadművelet meddig fog tartani.

Ukrajnában a hadművelet kezdetét követően hadiállapot lépett életbe, amelyet az ukrán parlament meg is szavazott. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette azt is, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.

Az ukrán elnök szólt arról, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. 

Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz

– hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy Ukrajnát földön és levegőben egyaránt megtámadták, a hadsereg „feltartóztatja az ellenséget”, de most szükség van a lakosság támogatására is. Felszólította az ukránokat, hogy mindenki jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.

Ukrajna orosz repülőgépek és harckocsik megsemmisítéséről is beszámolt, Oroszország ezeket tagadta. Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és többtucatnyian megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.

A szakadár orosz „köztársaságok” Moszkva-barát fegyveresei szintén támadást indítottak az ukrán erők ellen. Luhanszk régióban a szeparatisták megtámadták az ukrán erők ellenőrzése alatt álló Scsasztya települést. Gyenyisz Pusilin, a donyecki térség vezetője a Mariupolban működő kohászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a harcoknak vannak sebesültjei és halálos áldozatai a milicisták és a civilek soraiban.

Az orosz támadást a nemzetközi közösség jelentős része élesen elítélte. Az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy rendkívüli csúcstalálkozót  tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.

A moszkvai értéktőzsde mutatói a hadművelet hírére zuhanni kezdtek, a kereskedést egy időre felfüggesztették. A rubel árfolyama csökkenni kezdett, az olajár a nemzetközi tőzsdéken emelkedésnek indult.

Kárpátalján megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, és megerősítették, hogy szervezeteik Ukrajnát támogatja. Az EU-tagállamok vezetői már csütörtökön új szankciócsomagról tárgyalnak, amely Michelék szerint „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „szándékosan indított háborút” Ukrajna ellen, és ez „katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel” jár majd. Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy „Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”. Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin „személyes háborújáról" van szó. Németország kiáll közép- és kelet-európai partnerei mellett, és „megérti félelmeiket” – tette hozzá. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”.

Vang Ji kínai külügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsági mechanizmusát tárgyalások útján kell kialakítani.

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár pedig közleményben sürgette a párbeszédet „az egész világot fenyegető háború elkerülése” végett.

Borítóképünk illusztráció. Fotó: AFP/Szergej Szupinszkij