Balog Zoltán: mindig lesz háború, de mindig eljön a szabadítás is

Mindig lesz háború a világon és mindig lesznek emberek, akiknek menekülniük kell, de újra és újra eljön a szabadítás is - mondta Balog Zoltán a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap este az Ukrajnából menekülteknek szervezett áhítaton.

Balog Zoltán a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomában arról beszélt: nagy szükség van rá, hogy ne csak azok hatalmát lássuk, akik "összezavarják, lehetetlenné teszik az életünket", akik miatt életek munkája pusztul el.

Idézte a 63. zsoltárt, Dávid zsoltárát abból az időből, amikor Júda pusztájába menekült. Ez a zsoltár egyrészt azt üzeni, hogy Dávid előtt és Dávid óta is millióknak kellett már menekülniük a "semmibe", a pusztába, ahol nincs mibe kapaszkodni, ahol nincs emberi segítség. De Dávid zsoltára azt is üzeni, hogy noha a rossz - minden emberi fogadkozás ellenére - újra és újra megtörténik, a szabadítás is mindig eljön - mondta.

Hozzátette: az a szabadítás, amit Dávid királyon keresztül Isten igéje kínál, nem a fegyverek hatalmának, túlerejének eredménye, azt a szabadítást a "szentélyben" lehet megtalálni. Mert miközben Dávid a szentélybe megy, hogy lássa Isten hatalmát, erre a felismerésre jut: "Istenem a te szereteted jobb az életnél".

A református püspök szólt arról is: jó látni a magyarokat, akik ott állnak a határ mindkét oldalán, akik segítenek, gondoskodnak, kenyeret, vizet és szállást adnak a menekülőknek.

"Milyen csodája lenne ennek a borzalmas a háborúnak, ha a magyarok segítőkészsége, szeretete szétporlasztaná a gyűlöletet, amit újra és újra mesterségesen keltenek" a kárpátaljai magyarokkal szemben - fogalmazott.

A magyarok most megvalósítják azt, amit Jézus tanácsol a Hegyi beszédben: "ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel!".

Balog Zoltán az istentisztelet elején elmondta, azért hirdették meg az Ukrajnából menekülőknek ezt az áhítatot, mert tudják, hogy a lelki segítség legalább olyan fontos, mint a materiális. Ugyanakkor "nemcsak mi szeretnénk lelki segítséget adni, hanem segítséget is szeretnénk kapni ahhoz, hogy ebben a nehéz helyzetben tudjunk jól segíteni, jól szólni és jól szeretni" - fogalmazott.

Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-templom plébánosa arról beszélt: a magyar nép most a "kiengesztelődés új rendjét képviseli", a "békességet sugározza", segítő, baráti jobbot nyújtva.

Szent Ágostont idézte, aki a békét az "isteni rend nyugalmaként" definiálja. A béke tehát nemcsak a fegyverek csöndje, nemcsak a gyűlölködő ellentét hiánya. A béke végsősoron Istentől származik, "nekünk pedig kérnünk és befogadnunk kell, mint ahogy minden ajándékot" - tette hozzá Osztie Zoltán.