Orosz-ukrán háború: egymást okolják a felek a tűzszünet megszegésével, folytatódnak a harcok (videók)

Agyonlőtték az ukrán békedelegáció egyik tagját

Sajtóértesülések szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elfogása során agyonlőtte Denisz Kirjejevet. Az ukrán tárgyalódelegáció tagját hazaárulással vádolták, írta a Kiszó a Korrespondentre hivatkozva. Természetesen nem hivatalos kivégzésről van szó, de a hazaárulónak tartott politikust az utcán az SZBU egyszerűen agyonlőtte.

Az Ukrajinszka Pravda politikai és rendvédelmi körökből származó információi szerint

A TITKOSSZOLGÁLATNAK KÉTSÉGET KIZÁRÓ BIZONYÍTÉKAI VOLTAK KIRJEJEV HAZAÁRULÁSÁRA,

többek között telefonbeszélgetéseket is rögzítettek a hatóságok. Később a sajtóban megjelent egy fotó, amelyen állítólag Denisz Kirjejev holtteste látszik a járdán. 

Kirjejev a tárgyalások első fordulóján részt vett a fehéroroszországi Homelben, az ukrán határ közelében.

A Magyar Nemzet arról írt, hogy miközben megpróbálták őrizetbe venni, Denisz Kirjejevet az SZBU lelőtte. "Hazaárulással gyanúsították. Az SZBU-nak egyértelmű bizonyítéka volt Kirjejev hazaárulásáról, beleértve a telefonbeszélgetéseit."

Egy 18 hónapos kisfiú a bombázás újabb áldozata

Mariupol egyik kórházába egy férfi rohant be karján súlyosan megsebesült 18 hónapos fiával. Az orvosok bár mindent megtettek amit tudtak, a gyerek életét nem sikerült megmenteni. A drámai küzdelemről több fotó is készült.

Drámai videó a szétbombázott Harkovról

A szétbombázott Harkov egyik utcájáról készített hihetetlen videót egy katona.

Az ukrán védelmi tárca szerint több mint százezren csatlakoztak a területvédelmi erőkhöz

Több mint százezren csatlakoztak az ukrán területvédelmi erőkhöz az Oroszországgal vívott háború kitörése óta - közölte szombaton Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a helyi UNIAN hírügynökséggel.

Maljar szerint az önkéntesekből álló alakulatokat a háború végével sem oszlatnák fel, hanem beolvasztanák az ukrán védelmi erők rendszerébe. A dpa német hírügynökség ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterhelyettes által említett számokat egyelőre nem lehet független forrásból ellenőrizni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai kongresszusi képviselőkkel videóösszeköttetés útján folytatott szombati beszélgetésében további fegyvereket kért Ukrajna védelméhez - közölte Lindsey Graham befolyásos dél-karolinai republikánus szenátor, aki csütörtök esti Twitter-üzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni merénylet végrehajtását szorgalmazta.

Graham közölte azt is, hogy 

Zelenszkij a tanácskozás során arról is szót ejtett, hogy "helyénvaló volna Putyint háborús bűnösnek nevezni, mert ez véleménye szerint sokat segítene". A szenátor ezért felszólította a demokrata párti Joe Biden amerikai elnököt, hogy Putyin és belső körének tevékenységét nyilvánítsa háborús bűncselekményeknek.

Dan Sullivan alaszkai republikánus szenátor szerint Zelenszkij sürgősen katonai felszerelést kért. Sullivan "a demokrácia védelme" érdekében szintén ezzel a kéréssel fordult Biden elnökhöz.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a nap folyamán António Guterres ENSZ-főtitkárral is egyeztetett, aki a világszervezet fokozott humanitárius támogatását ígérte Ukrajna számára.

Videón, ahogy lelőnek egy orosz harci helikoptert

A felvételen az látszik, ahogy egy ukrán rakéta eltalál egy orosz harci helikoptert.

Ursula von der Leyen: már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából

"Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük" - jelentette ki Ursula Von der Leyen Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra.

"Büszkeség kijelentenem, hogy az EU megmutatta egységét, elszántságát és szolidaritását" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: "Putyin háborúja" hatással lesz az európai gazdaságra és az európaiakra is. Az Európai Uniónak "meg kell szabadulnia" az orosz gáz- és szénfüggőségtől, diverzifikálnia kell az energiaellátási forrásokat és növelnie kell a stratégiai beruházásokat a megújuló energiákba - hangsúlyozta.

Példaként beszélt Spanyolországról, ahol jelentős a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, és prioritásnak nevezte az Ibériai-félsziget energetikai összeköttetésének kidolgozását az unió többi részével.

Mint mondta, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek március 10-én és 11-én esedékes informális találkozóján emellett arról is szó lesz, hogy miként segítsék azokat a fogyasztókat, akiknek nehézséget jelent energiaszámláik fizetése.

Uniós lélegeztetőgépek érkeztek Ukrajnába magyar segítséggel

A katasztrófavédelem kétszáz lélegeztetőgépet juttatott el a háborús helyzetben lévő Ukrajnába az Európai Unió magyarországi készletéből - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. 

A katasztrófavédelem központi raktárában tárolt rescEU készletből 200 lélegeztetőgépet, 250 betegmonitort, 25 központi monitort és 100 infúziós pumpát szállítottak Záhonyba, ahol Ukrajna képviselői átvették a 3,7 millió euró összértékű, öt teherautónyi segélyszállítmányt.

A rescEU projektet az Európai Bizottság hívta életre, a kezdeményezés eredményeképpen európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre. Ukrajna az Európai Unió veszélyhelyzet-kezelési koordinációs központján keresztül kért segítséget, amelyre reagálva az Európai Bizottság európai polgári védelemért és humanitárius segélyműveletekért felelős főigazgatósága kérte a magyarországi rescEU készletben szereplő egészségügyi eszközök mobilizálását - olvasható a közleményben.

Oroszország felszólította az EU-t és a NATO-t, hogy állítsák le a fegyverszállítást Ukrajnának

Az orosz külügyminisztérium szombaton felszólította az Európai Uniót és a NATO országokat, hogy hagyják abba a fegyverek szállítását Ukrajnába – írta a Reuters az orosz RIA hírügynökségre hivatkozva.

Hétfőn folytatódhatnak az ukrán-orosz tárgyalások

David Arakhamia ukrán tárgyaló szerint hétfőn sor kerülhet a harmadik tárgyalásra.

Csütörtökön abban állapodtak meg a felek, hogy humanitárius folyosókat nyitnak az érintett területeken, hogy a civilek mentését elősegítsék.

Az izraeli kormányfő Putyinnal tárgyalt Moszkvában

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombaton Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - jelentette be Bennett szóvivője Jeruzsálemben.

Izrael az elmúlt napokban már ajánlkozott békeközvetítőként Oroszország Ukrajna ellen február 24. óta tartó háborújában.

Imran Hán pakisztáni kormányfő már régebben tervezett február 24-i látogatását nem számítva Bennett az első külföldi vezető, aki a háború kirobbanása óta Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel.

Folytatódik az orosz támadás Mariupol és Zsitomir környékén

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton videóüzenetben megerősítette, hogy az orosz csapatok ismét támadásba lendültek Mariupol közelében.

"Mivel az ukrán fél nem volt hajlandó visszafogni a nacionalista erőket és betartani a tűzszünetet, az orosz katonai támadó hadműveletek moszkvai idő szerint 18 órakor folytatódtak" - hangsúlyozta a szóvivő.

Mindeközben szintén az orosz védelmi minisztériumot idézve az Interfax orosz hírügynökség is arról számolt be, hogy az orosz csapatok nagy területet érintő támadást indítottak, amely során számos várost és falvat elfoglaltak. E közlés szerint a Kijevtől mintegy 100 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomir közelében egy orosz légitámadás során lelőttek négy ukrán Szu-27-es vadászrepülőgépet is.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint február 24., Ukrajna megszállásának kezdete óta az orosz katonai erők 69 ukrán repülőgépet pusztítottak el a földön, és 21-et a levegőben.

Az ukrán fél korábban az oroszokat vádolta a tűzszünet megszegésével.

Blinken és Morawiecki egyetértenek abban, hogy erősíteni kell a keleti NATO-szárnyat

Antony Blinken amerikai külügyminiszter teljességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát - közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban.

Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben. Felidézte: jelenleg több mint 10 ezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.

Blinken "teljesen egyetért" azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok - köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia - biztonságát - számolt be Morawiecki.

Aláhúzta: a szövetségesek "ugyanazon a hullámhosszon beszélnek", hiszen a biztonság "ma abszolút prioritást jelent".

Zelenszkij repülőgépeket kér

Volodimir Zelenszkij kétségbeesetten kérést intézett Kelet-Európához, hogy adjon repülőgépeket Ukrajnának. Az ukrán elnök repüléstilalmi zónát, az orosz kőolaj tilalmát, valamint a Visa és a Mastercard felfüggesztését kérte Oroszországban.

A Reutersnek adott interjújában Chuck Schumer azt mondta, hogy szükség van ezekre a repülőgépekre és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy segítsen ebben.

Zelenszkij több amerikai vállalkozást is felszólított Oroszország elhagyására, akik között Schumer, Bernie Sanders, Cory Booker és Amy Klobuchar is szerepelt.

Orosz repülőt lőttek le az ukránok, a pilótát is elfogták

Mikolajiv térségében lelőtt egy orosz repülőt az ukrán hadsereg, a pilótát is sikerült elfogni.

Erdogan: Törökország a béke létrehozásán munkálkodik, beszélni fog Putyinnal

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton megerősítette Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy Ankara folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Ukrajna és Oroszország között mielőbb visszaálljon a béke - áll a török elnöki hivatal szombati közleményében. Szóvivője bejelentette azt is, hogy a török államfő vasárnap telefonon tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Erdogan a nap folyamán telefonbeszélgetést folytatott az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői közötti tanácskozó fórumot elnöklő Michellel az ukrajnai helyzetről. Megerősítette, hogy török részről továbbra is mindent megtesznek az Oroszország és Ukrajna közötti béke helyreállításáért.

A NATO-tag Törökország Ukrajnával és Oroszországgal is határos a Fekete-tenger felségvizein, és mindkettőjükkel jó kapcsolatokat ápol. Ankara Ukrajna orosz katonai megszállását elfogadhatatlannak nevezte, ugyanakkor nem támogatja a Moszkva elleni nemzetközi büntetőintézkedéseket.

Recep Tayyip Erdogan szóvivője előzőleg bejelentette, hogy a török elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyinnal, arra kéri majd, hogy azonnal vessen véget a háborúnak, és fel fogja ajánlani, hogy házigazdaként magas szintű tárgyalásokat szervez Ukrajna és Oroszország között.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken annak a reményének adott hangot, hogy Törökország helyszínt biztosíthat egy orosz-ukrán külügyminiszteri szintű diplomáciai tárgyalásnak a déli Antalyában március 11-13. között.

Ferenc pápa ismételt imára szólított fel a békéért és Ukrajnáért

Ukránul és oroszul jelent meg ismét békefelhívás Ferenc pápa Twitter-fiókján, miközben az olasz fővárosban több tízezres megmozdulás zajlott a békéért szombaton.

A katolikus egyházfő közösségi oldalán ukrán és orosz nyelven közölt bejegyzés a béke királynője, Szűz Mária oltalmát kérte a "veszélyekkel szemben mindannyiunk közös próbatételében". Az üzenethez csatolt címkék között szerepel a közös ima, a béke és az Ukrajna kifejezés.

A pápai Twitter-fiók kilenc nyelven működik, köztük latinul is. Az angol nyelvű oldalt 18,8 millióan követik.

Vöröskereszt: szombaton nem lesz kimenekítés Mariupolból

Nagy valószínűséggel nem fog megkezdődni szombaton az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupol és Volnovaha polgári lakosainak kimenekítése - közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szombaton Genfben.

Az ukrán kormány az ICRC-t tekinti a humanitárius folyosók biztonságos működtetését lehetővé tevő tűzszünet ellenőrének, ám a mariupoli városvezetés szombati közlése szerint az orosz erők nem tartják be a tűzszünetet a városból kivezető folyosó teljes hosszán.

A vöröskereszt a közleményben leszögezte, hogy folyamatos párbeszédet folytatnak a konfliktusban érintettekkel a civilek biztonságos kijutásáról, ugyanakkor a mariupoli történésekről szombaton érkezett felvételek "szívszaggatóak".

A magyar kormány 3 milliárd forint támogatást nyújt a Karitatív Tanács szervezeteinek

A kormány a Magyarországot is közvetlenül érintő humanitárius katasztrófa hatásainak mérséklésére és kezelésére hárommilliárd forint forrást biztosít a Karitatív Tanács szervezeti tagjai számára - jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szombaton Beregsurányban, az Ukrajnából érkező menekültek számára létrehozott segítségponton.

Elmondta, hogy a kabinet döntése értelmében 500-500 millió forintot kap a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hozzátette, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyakció keretében szombat reggelig 480 millió forint adomány érkezett az 1357-es segélyvonalon és az erre a célra nyitott számlaszámon keresztül. Ebből az összegből a hat segítségponton tevékenykedő karitatív szervezetek azonnali támogatásként 25-25 millió forinttal részesülnek.

Blinken: egyáltalán nem biztos, hogy Oroszország megnyeri a háborút

Az amerikai külügyminiszter a BBC-n szombaton sugárzott - a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott - interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, "abszolút elképzelhető", hogy "idővel" Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.

Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani 

- mondta az amerikai külügyminiszter.

Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára - fogalmazott Blinken a BBC-interjúban.  

Hozzátette: 

az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette.

Putyin: a repüléstilalmi zónát alkalmazók hadviselő féllé válnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy Oroszország hadviselő félként tekintene azokra az országokra, amelyek részt vennének az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában és fenntartásában.

A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát, a NATO azonban - mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette - ezt a kérést egyelőre elutasítja.

Az Aeroflot orosz állami légitársaság alkalmazottaival televíziókamerák előtt beszélgetve Putyin azt mondta: a nyugati országok által Oroszország ellen hozott szankciók is "nagyon közel állnak egy háborús deklarációhoz".

Az elnök megismételte, hogy Moszkvának meg kell védenie az oroszokat Kelet-Ukrajnában, Ukrajnát meg kell fosztani fegyvereitől és "nácimentessé" kell tenni, továbbá el kell érni azt is, hogy státusza katonailag semleges legyen.

Szijjártó: mindent meg kell tenni a békéért

Mindent meg kell tenni, hogy a béke visszatérjen - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Veszprémi Naplóban szombaton megjelent interjújában az orosz-ukrán háborúról.

Szijjártó Péter elmondta, szívmelengető látni, hogy a magyar emberek ilyen gyorsan fogtak össze és mennyire önzetlenül reagáltak a helyzetre.

Szijjártó Péter elmondta, Magyarország számára kockázat, hogy a szomszédos ország területén háború zajlik. "Ezért nagyon fontos, hogy világosan beszéljünk, mert ilyenkor egy félresikerült, felelőtlen nyilatkozat is könnyen háborúba sodorhat egy szomszédos országot" - mondta, hozzátéve, "éppen ezért mi nagyon világosan fogalmazunk: nem küldünk magyar katonát a háborúba, nem szállítunk fegyvereket a háborúba és nem engedünk az ország területén keresztül halált okozó fegyvereket".    

Kiemelte, "ez azért fontos, mert a halálos fegyverekből álló katonai szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontok, tehát ha egy ilyen szállítmány keresztülhalad az ország területén, az kockázat. Még ha Magyarországon nem is támadják meg a szállítmányt, akkor is Kárpátalja az első ukrán terület, amin az végig halad, így tehát magyarok élete kerülne veszélybe azzal, ha engedélyeznénk a fegyverek szállítását".

Oroszország: Ukrán nacionalisták akadályozták meg a civilek evakuálását

Az orosz védelmi minisztérium szerint nem ők a felelősek azért, hogy felfüggesztették a civilek evakuálását Mariupolból - írja a BBC.

Elmondásuk szerint az orosz katonákat direkt támadás érte, miután a civilek számára létrehozott humanitárius folyosót felállították.

A Ria orosz hírügynökség szerint ukrán nacionalisták akadályozták meg a civileket abban, hogy elhagyják Mariupolt.

Így mozognak az oroszok

Itt megnézheti a háború jelenlegi állását.

Mariupol városvezetése szerint az orosz fél nem tartja magát a tűzszünethez a korridor mentén

A Mariupolt blokád alatt tartó orosz csapatok nem tartják be a tűzszünetet a városból kivezető humanitárius folyosó teljes hosszán - jelentette szombaton az orosz ostrom alatt álló délkelet-ukrajnai város tanácsa.

A közleményben hozzátették, 

folyamatosan tárgyalnak az orosz féllel, hogy biztosítsák a korridornál a tűzszünetet. Addig azonban az evakuálás nem kezdődik meg 

- emelték ki.   

A RIA orosz hírügynökség viszont azt közölte - szintén a helyi hatóságokra hivatkozva -, hogy a folyosó a déli óráktól nyitva áll.   

Az orosz védelmi minisztérium szombat reggel jelentette be, hogy humanitárius folyosót nyitnak Mariupolnál és az ugyancsak Donyeck megyében található Volnovahánál annak érdekében, hogy a civil lakosság elhagyhassa az ostrom alatt álló városokat.   

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko nem sokkal korábban már sürgette a humanitárius folyosó kialakítását, és Telegram-csatornájára feltöltött üzenetben azt közölte, hogy a város "kérlelhetetlen" támadásokat kénytelen kiállni.   

A városvezetés 200 ezer ember távozásával számol - derül ki a nyilatkozatokból.   

Mindeközben Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a közösségi médiában arról adott hírt, hogy eddig több mint 66 224 ukrán tért haza külföldről, hogy csatlakozzon az oroszok elleni harchoz.   

Ugyancsak szombaton a zaporizzsjai terület katonai igazgatóságának vezetője a Facebookon azt közölte, hogy nem nőtt a sugárzás mértéke az ott található atomerőműnél.   

"A sugárzás mértéke változatlan, nem jelent veszélyt az emberek egészségére és életére nézve" - fogalmazott Olekszandr Sztaruh.   

A zaporizzsjai atomerőmű a legnagyobb ilyen létesítmény Európában; hat, egyenként 950 megawatt teljesítményű reaktora van. Az ukrán nukleáris energiatermelés csaknem felét, a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét adja.   

A létesítményben péntek hajnalban ütött ki tűz az orosz csapatok támadását követően. A lángokat nem sokkal később sikerült eloltani. Ezt követően a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az ukrán nukleáris szabályozási felügyeletre hivatkozva azt közölte, hogy az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett.

Újabb atomerőmű kerülhet közvetlen veszélybe orosz támadás miatt

Linda Thomas-Greenfield, ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondta, hogy orosz csapatok közelednek Ukrajna második legnagyobb atomerőműve felé, a dél-ukrajnai Juzsnoukrajinszkban - írja a Fox News.

Az orosz erők 20 mérföldre vannak Ukrajna második legnagyobb nukleáris létesítményétől, és közelednek

- közölte a nagykövet, hozzátéve, hogy ez közvetlen veszélyt jelent.

Hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesítmények nem válhatnak a konfliktus részévé. 

Orosz vadászgépet lőtt le az ukrán légvédelem Csernyihiv felett

Az ukrán védelmi minisztérium Twitteren megosztott bejegyzése szerint a légvédelem lelőtt egy orosz vadászgépet Csernyihiv felett.

Heves légitámadás ért több ukrán várost az éjjel

A Kijevtől mindössze 80 kilométerre fekvő, 200 ezres lakosú Bila Tserkvában több házat is bombatalálat ért. Kijevben, Szumiban, Zsitomirban és Csernyihivben is légiriadó volt, a legközelebbi óvóhelyre kellett menekülnie az embereknek.

A Kijevtől mindössze 80 kilométerre fekvő, 200 ezres lakosú Bila Tserkva így nézett ki az éjszakai bombázások után:

Húsz lakóházban keletkezett kár, a pusztítás elképesztő.

Elképesztő videót hozott nyílvánosságra a Sky News.

A hírportál szerint még

A HÉT ELEJÉN OROSZOK TÁMADTÁK MEG RIPORTEREIKET KIJEV KÖZELÉBEN, AZ EGYIK OPERATŐRT KÉT GOLYÓ IS ELTALÁLTA, CSAK A GOLYÓÁLLÓ MELLÉNY MENTETTE MEG AZ ÉLETÉT.

A támadás közben végig forgott a kamera.

Súlyos veszteség érte a támadó orosz csapatokat 

Súlyos veszteség érte a támadó orosz csapatokat Ukrajnában. Elképesztő videó került fel a Twitterre, ahogy az ukrán hadsereg rakétával lelő egy támadó orosz helikoptert, ami darabjaira robban, majd a földbe csapódik.

Négy ukrán nagyvárost zártak körbe az oroszok

Ukrajna továbbra is tartja Harkivot, Csernyihivet és Mariupolt, míg az északkeleti Szumi városából utcai harcokról érkeztek beszámolók.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja.

Egész éjjel folytatódtak a harcok, bombázások, légiriadók

Szumiban hajnal 5-kor kezdődtek a bombázások, Harkovban több robbanást is lehetett hallani. Egy vasútállomásnál lévő óvóhelyen hajnali 3-kor hallottak rakétabecsapódásokat. Kijevben, Szumiban, Zsitomirban és Csernyihivben is légiriadó volt, a legközelebbi óvóhelyre kellett menekülnie az embereknek.