Ukrán válság

2022.03.09. 05:59

Orosz–ukrán háború: az oroszok állítják, megelőző csapást mértek – frissül (videók)

Második hete, tizennegyedik napja tart a háború Ukrajna és Oroszország között. Tartják az ukránok Kijevet, több más város is ostrom alatt, a harcok országszerte folytatódnak Ukrajnában.

 

Az orosz–ukrán háború szerdai eseményei

  • Csernobilban már fáradnak a technikusok
  • Éjjel is támadtak rakétákkal az oroszok
  • Szerdán folytatódhat a civilek menekítése

 

 

Elismerte az orosz katonai szóvivő, hogy sorkatonák estek fogságba

Elismerte az orosz védelmi minisztérium szerdán, hogy Ukrajnában besorozott orosz katonák estek fogságba.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy „sajnos, kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtáptámogatást biztosító orosz alegységet „egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta.

 

Konasenkov azt mondta, hogy „gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát elszállították Ukrajnából.

 

Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában. 

 

Már 616 millió forint érkezett a Híd Kárpátaljáért Program segélyvonalára

Már 616 millió forint támogatás érkezett a Híd Kárpátaljáért Program által működtett 1350-es segélyvonalon keresztül az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Barabáson.

Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, hangsúlyozta, hogy ez az elmúlt évtized legnagyobb támogatási összege és a magyar emberek segítőkészségének a jele.

 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pénzadományok mellett elsősorban tartós élelmiszerre, pelenkára, gyermekgondozási eszközökre van szükség, amelyeket a segélyszervezetekhez, illetve az ukrán határ mentén, Aranyosapátiban kialakított, pénteken megnyíló segélyraktárba juttathatnak el az adományozók. Ugyancsak péntektől fogad adományokat a főváros közelében, Biatorbágyon megnyíló segélyraktár, ahová elsősorban a cégek adományait várják – fűzte hozzá.

 

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán határ menti falvakban működő segítségpontok megteltek, ezeken a helyeken helyhiány miatt már nem tudnak adományokat fogadni. Ezért arra kérnek mindenkit, hogy a segélyraktárakban helyezzék el az adományokat.

 

Azzal kapcsolatban, hogy kedden felkereste a határ mentén működő segítségpontokat Stephanie Woldenberg, az UNHCR, vagyis az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közép-európai képviseletének vezetője, arról szólt: azt kérik az ENSZ-től, illetve az UNHCR-től, hogy első ütemben 11 milliárd forinttal támogassa a menekültek ellátásában részt vevő hat nagy karitatív szervezet, illetve a magyar kormány menekültek ellátását segítő tevékenységét.

 

Orbán: Magyarországnak elviselhetetlen lenne az orosz energia elleni szankciók bevezetése

Magyarországot aránytalanul terhelnék az Európai Bizottság által előkészített energiaimport korlátozások, hiszen az összes Magyarországon elfogyasztott gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, a magyar háztartások 85 százalékát gázalapon működtetik, az itthon felhasznált üzemanyagot pedig kétharmad részt Oroszországból érkező olajból állítják elő – hívta fel a figyelmet a kormányfő a közösségi oldalára feltöltött videón.

 

Többórás sorok alakultak ki a román-magyar határ átkelőhelyein

Többórás sorok alakultak ki szerdán a román-magyar határ közúti átkelőhelyein a román oldalon.

A román határrendészet honlapján elérhető online figyelőrendszer mind a kamion-, mind a személyforgalomban többórás várakozást jelez a forgalmasabb határátkelőhelyeken.

 

Izjum városából nem tudták evakuálni a civileket

Az ukrajnai Izjum városából nem tudták evakuálni a civileket az orosz ágyúzás miatt – közölte Oleh Synehubov regionális kormányzó – írja a The Guardian.

A tervek szerint ma

a hat humanitárius folyosó egyikeként Izjumból Lozovába menekítették volna a civileket, de Synehubov kormányzó szerint a város bejáratánál még mindig várakoznak a buszok.

Hozzátette, hogy a Vöröskereszt segítségével tárgyalások folynak az oroszokkal, hogy megkezdődhessen az evakuálás.

 

Az atomenergia ügynökség nem aggódik a csernobili erőmű miatt

Nem lát kritikus biztonsági problémát a csernobili atomerőműnél a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A szervezet a Twitteren azt írta, hogy

a kiégett fűtőelemek tárolómedencéjének hőterhelése és az erőmű hűtővíz-mennyisége elegendő a hatékony hőelvezetéshez,

elektromos ellátás nélkül is. 

 

Még több fegyvert szállítanak a britek Ukrajnának

Növeli az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás mértékét Nagy-Britannia – írja a BBC a brit védelmi miniszter közlése alapján. Ben Wallace azt mondta, hogy

eddig 2000 darab páncéltörő-rakétát szállítottak Ukrajnába, ezt a számot növelték 3600-ra.

Wallace azt is hozzátette: emellett kisebb mennyiségben Javelin páncéltörő-rakátékat is szállítanak majd, illetve vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy Starstreak rakátékat küldjenek Ukrajnának.

Ezen kívül kézifegyvereket, testpáncélokat, sisakokat és egészségügyi felszereléseket is eljutattak az országba.

 

 

Kreml: Amerikai gazdasági háború folyik Oroszország ellen

Az Egyesült Államok de facto gazdasági háborút folytat Oroszország ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában újságíróknak.

Peszkov Victoria Nulandnak, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának egy, a szenátus külügyi bizottságában tett kijelentésére reagált, amely szerint „az Egyesült Államok perspektívájából a végjáték (Vlagyimir) Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban”.

Az Egyesült Államok nyilvánvalóan gazdasági háborút hirdetett és folytat Oroszország ellen. Ez de facto így va– mondta az orosz elnöki szóvivő.

 

Bombák helyett örömzene a Majdan téren

A kijevi nagyzenekar rögtönzött koncertet tartott az ukrán főváros főterén szerda reggel. Az ostomállapot ellenére egy pillanat alatt lett közönségük.

 

Németország elutasítja az ukrán hadsereg támogatását repülőkkel

Olaf Scholz nagyon bízik abban, hogy sikerül diplomáciai úton véget vetni az orosz-ukrán háborúnak, azaz megegyeznek a felek a tárgyalóasztaloknál – írja a Reuters. A kancellár közölte: Németország biztosan nem küld harci repülőket Ukrajnába.

A legkülönfélébb védelmi eszközökkel láttuk el őket, és küldtünk fegyvereket is. De nagyon alaposan meg kell fontolnunk, milyen egyéb konkrét lépéseket teszünk – fogalmazott.

Scholz kitért az újságírói kérdés elől, hogy Németország kategorikusan ellenzi-e az orosz energia importjának európai tilalmát.

„Számos technikai kérdést meg kell még válaszolnunk ezzel kapcsolatban” – közölte a kancellár.

 

Visszaveti a fejlődő országok növekedését a magas olajár

Az ukrajnai konfliktus miatt magasba ugró olajárak akár egy teljes százalékpontot lefaraghatnak a nagy olajexportáló fejlődő országok növekedéséből – írja a Világgazdaság.

 

A Nestlé felfüggeszti orosz befektetéseit

Minden jelentősebb befektetését felfüggeszti Oroszországban a svájci Nestlé vállalat. A cég szerdai közlése szerint reklámozni nem fognak, de alapélelmiszereket továbbra is szállítanak az országba – írja a Reuters.

 

Csernobil áram nélkül maradt

Nagy veszélyre hívják fel a figyelmet az ukrán hatóságok, miután a csernobili atomerőmű áramvezetékét elvágták, így gond lehet a kiégett fűtőelemek hűtésével, amely végül szivárgáshoz is vezethet. 

 

Az ellátási láncokat is veszélyezteti a háború

Súlyos zavarok léptek fel a fekete-tengeri hajózásban az ukrajnai háború miatt. A harcok a hajókon dolgozókat és a globális ellátási láncot is veszélyezteti – írta a Világgazdaság

 

Homokzsákokkal védik a köztéri szobrokat az ukrán városokban

Homokzsákokkal védik a pusztítástól Ukrajnában a köztéri szobrokat. A Nexta beszámolója szerint, homokzsákokkal rakták körbe Odesszában, a város jelképének számító Richelieu herceg szobrát is.

Az 1828-ben felállított bronz szobor Armand-Emmanuel du Plessis de Richelieu-t ábrázolja, aki egy ideig a város kormányzója volt.

Inkább tárgyalások útján érvényesítené a céljait Oroszország

A cél, hogy Ukrajna visszatérjen a semleges státuszba.

Jobb lenne, ha ez inkább béketárgyalásokon útján történne meg

– írta Maria Zakharova, orosz külügyi szóvivő az orosz külügyminisztérium Twitter-oldalán szerda délelőtt.

A Reuters szerint Zakharova azt is hozzátette, hogy nem tervezik megdönteni az ukrán kormányt. A külügyi szóvivő arról is beszélt, hogy eddig 140 ezer menekült érkezett Oroszországba, illetve, hogy az ukrajnai akciójuk szigorúan követi a terveket.

A CIA szerint Putyin nem őrült, de nagyon mérges

William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának ülésén arra a képviselői kérdésre, hogy az orosz elnök megőrült-e, úgy felelt, nem hinné, hogy őrült, viszont sértett, ragaszkodik a véleményéhez, ezért nagyon nehéz vele szót érteni. Úgy vélte, hogy az Ukrajna elleni offenzíva Vlagyimir Putyin személyes, mély meggyőződésén alapul – írja a Magyar Nemzet.

 

Magyar cégek ezreit érinti közvetlenül az orosz-ukrán háború

A magyar gazdaságnak és cégeknek már most fel kell készülniük a háború utáni helyzetre – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Orosz Tagozatának elnöke a Világgazdaságnak.

A napilap szerdai számában megjelent cikkben Szekeres István elmondta, hogy az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre. Mindkettőnél kulcskérdés, hogy a válságot követően rajtra készen álljanak a hazai szereplők. 

– Biztos, hogy valamilyen formában az érintett cégeket mentőakciókkal kell segíteni, hogy túl tudjanak élni, de nem szabad szem elől téveszteni a piacokra való visszatérést sem, amikor újra hatalmas verseny veszi majd kezdetét minden szektorban – mutatott rá.

Oroszországba több mint 800 magyarországi vállalat exportál évi 2,1 milliárd dollár értékben, az ukrán kitettség ennél jóval nagyobb: mintegy 2000 cég évi 3,2 milliárd dollárnyi kivitelt produkál – írta a Világgazdaság.

 

Ez történt éjjel és hajnalban: Putyin ellenszankciókat jelentett be

Putyin kedd este megjelent rendelete alapján korlátozzák, illetve teljes egészében felfüggesztik majd egyes termékek, illetve nyersanyagok exportját 2022-re számos országgal szemben. A rendelet alapján export-, illetve importtilalmat is kivetnek majd számos termékre és nyersanyagra, de hogy mik ezek, azt majd egy külön rendelet tisztázza. A terv az, hogy két héten belül összeáll a szankciókkal sújtott országok listája.

 

Nem készülnek kormánydöntésre az oroszok Ukrajnában

Nem akarja megdönteni a kijevi kormányt Oroszország – ezt az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte a Reuters szerint. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió megindítását még Ukrajna „nácitlanításával” magyarázta. Moszkva bízik benne, hogy a következő béketárgyaláson sikerül áttörést elérniük. 

 

Nem kell sokáig kitartani Kijev szerint

Már csak a következő 7-10 napban kell helytállniuk az ukrán katonáknak, utána Moszkva kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni Kijevvel – így vélik magas rangú ukrán vezetők. A szankciók hatásairól és a megtorpanó invázióról írt a Világgazdaság.

 

Egy utolsó harapásra indultak az oroszok

Nem csak az orosz bankoknál alakultak ki sorok kedd éjszaka, hanem a McDonald's-oknál is. Mint ismert: az amerikai cégóriás bezárja oroszországi éttermeit. Emiatt a legtöbb helyszínen hosszú sorok alakultak ki, hogy még egyszer utoljára beleharaphassanak egy sajtburgerbe. 

Ezekből a városokból menekítik ki szerdán a civileket

Hat humanitárius folyosón keresztül próbálja Ukrajna evakuálni a civil lakosságot szerdán – mondta az ukrán miniszterelnök helyettes. Irina Verescsuk azt már korábban bejelentette, hogy megegyeztek az orosz erőkkel, hogy ezen a napon is helyi idő szerint este 9 óráig tűzszünetet rendelnek el az evakuációs útvonalakon.

A humanitárius folyosókat szerda délelőtt Enerhodar, Mariupol, Volnovaha, Szumi és Izjum városoknál, illetve a Kijevtől északra fekvő településeken hozzák létre.

A BBC cikkében megjegyzi, hogy kedden sikerült először tömeges evakuálást végrehajtania az ukránoknak. Ezen a napon körülbelül ötezer civilt sikerült elszállítani Szumiból Poltavába.

 

Mát több mint 1,3 millió menekült érkezett Lengyelországba

A háború február 24-i kezdete óta már 1,3 millió menekült érkezett Lengyelországba Ukrajnából - közölte a lengyel határőrség szerda délelőtt. A menekültek 93 százaléka ukrán állampolgár, 1 százalékuk lengyel, hat százalékuk pedig egyéb országok állampolgára.

Kedden összesen 125 800-an lépték át a lengyel határt Ukrajna felől, szerdán reggel hét óráig pedig több mint 33 ezren érkeztek.

Energiahivatal: a magyar háztartások rezsiköltségeit nem érinti az energiaárak ingadozása

A magyar lakossági fogyasztók védettek az áringadozások ellen és továbbra is a legalacsonyabb rezsiárakkal kalkulálhatnak;

a földgáz átlagára februárban is Budapesten volt a legalacsonyabb,

az áramért pedig a második legkedvezőbb árat fizették a háztartások - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán, nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata alapján.

 

A nemzetpolitikai államtitkárság segít a bajba jutott embereken a határ mindkét oldalán

Átcsoportosította forrásai egy részét a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, és a pénzeket a kárpátaljai magyarság humanitárius megsegítésére fordítják – erről beszélt Potápi Árpád János a Magyar Nemzetnek.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár örömtelinek nevezte, hogy a testvértelepülések is összefognak a bajban.

 

Elindultak Szumiból a civilek

A Reuters tudósítása szerint a civil autók rendezett sorokban indultak el az orosz által nyitott humanitárius folyosón keresztül Szumiból. Ezt a város polgármestere is megerősítette. 

 

Visszaeshet az orosz olajtermelés

Csökkenhet Oroszország olajtermelése a következő hónapokban a bevezetett szankciók hatására – véli az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA). A hivatal becslése szerint Oroszország februárban napi 11,3 millió hordó kőolajat termelt, de a bevezetett korlátozások miatt a mennyiség márciusban 0,25 millió hordóval, áprilisban pedig 0,5 millió hordóval csökkenhet.

 

Huszonkét ember, köztük három gyerek halt meg a Szumi elleni támadásokban

22 ember, köztük 3 gyerek halt meg a Szumi elleni hétfői támadásokban – írja a BBC. A város polgármestere a lapnak azt mondta, hogy

az oroszok egy lakónegyedet bombáztak a város északkeleti részén.

A támadásban egy lakóház teljesen megsemmisült – itt kilenc ember halt meg –, húsz épület pedig jelentősen megrongálódott.

 

Moszkva állítja: támadni akart Kijev

A Donyec-medence szakadár köztársaságai elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet” – jelentette ki szerdán Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint állítását az ukrán nemzeti gárda titkos dokumentumai bizonyítják, amelyek az invázió során az orosz fegyveres erők birtokába jutottak.

Konasenkov szerint egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok és a NATO milyen mértékben vett részt az ukrán támadás tervezésében.

Az orosz külügyminisztérium a Twitteren tette közzé azokat a dokumentumokat, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy az ukrán védelmi erők titokban Donbasz megtámadására készültek márciusban.

Lefújták a légiriadót Kijevben

A hatóságok

szerda reggel rendeltek el riadót a városban és környékén,

és felszólították a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban menjenek óvóhelyre.

Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója akkor azt írta, hogy rakétatámadás várható.

 

Brit védelmi minisztérium: Nem sikerült jelentős áttörést elérniük az oroszoknak Kijevnél

Jelenleg is folynak a harcok Kijev északnyugati részén, de az orosz erőknek nem sikerült jelentős áttörést elérniük– írja a Twitteren közzétett újabb jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Azt is hozzátették: úgy tűnik, az ukrán légvédelem jelentős sikereket ér el az orosz légierővel szemben, ez pedig vélhetően megakadályozza, hogy az oroszok átvegyék az uralmat a légtér felett.

Azt is írják, hogy Harkov, Csernyihiv, Mariupol és Szumi továbbra is körbe van zárva, és súlyos tüzérségi támadások érik ezeket a városokat.

 

Zelenszkij megköszönte Bidennek, hogy betiltotta az orosz olajimportot

„Köszönet az Egyesült Államoknak és az elnöknek, amiért kitiltotta az orosz olajat, szenet és gázt az amerikai piacról, így mérve csapást az orosz hadigépezetre” – írta a Twitteren Volodomir Zelenszkij. Az ukrán elnök

arra bátorította a többi országot, hogy kövessék ezt a példát.

Joe Biden kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot.

 

4200 menekültet fogadtak kedden a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől menekülve kedden 4283 ember, köztük 1308 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A Police.hu oldalon szerdán azt írták:

a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 181 ember, köztük 99 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

 

Megerősítették: Törökországban találkozik az orosz és az ukrán külügyminiszter

Törökországban találkozik Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba – erősítette meg az orosz külügyminisztérium a BBC szerint.

a két külügyminiszter között ez lesz az első találkozó az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása óta.

Lavrov egy nemzetközi diplomáciai fórumra érkezik majd Antalyába, itt fogja felvenni a kapcsolatot Kulebával. A két külügyminiszter találkozója március 10-én, az említett diplomáciai fórum március 11-én lesz.

 

Légiriadót rendeltek el Kijevben és környékén

Légiriadót rendeltek el szerda reggel Kijevben és környékén, a hatóságok felszólították a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban menjenek óvóhelyre – jelentette az AP hírügynökség.

Kijevi régió, légiriadó! Rakétatámadás várható! Mindenki az óvóhelyekre! – írta Telegram-oldalán Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.

 

Ötezer ember hagyta el Szumit

Dmitro Zsivitszki regionális kormányzó szerdán közölte, hogy az ostromlott ukrajnai Szumi városból kivezető humanitárius folyosó továbbra is működni fog – írja a Reutersra hivatkozva a The Guardian.

Az északkeleti városból

kedden mintegy 5000 ember utazott ki buszokkal,

miután Moszkva és Kijev megállapodott a folyosóról. Zsivicszkij elmondta, hogy mintegy 1000 autó is el tudott indulni Poltava felé.

 

Tartják az ukránok Kijevet, több más város is ostrom alatt

Az ukrán vezérkar szerint

az orosz erők éjszakai támadásai ellenére továbbra is tartják Kijevet,

miközben a harcok országszerte folytatódnak – írta a The Guardian.

A legfrissebb jelentések szerint jelenleg északon és északnyugaton folynak harcok, Poliszkijban és Volinyban, az ukrán a határ mentén, de

harcolnak Nyizsnyij, Ivanyica, Trosztyanec településeken és Csernihiv városában is.

 

Robbanások voltak Kijevben, megszólaltak a szirénák

Szerdán, helyi idő szerint reggel 6 órakor ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, miután hajnalban robbanások történtek az ukrán fővárosban, Kijevben, és környékén. A helyszínen lévő újságírók sorozatos robbanásokról számolnak be – írta a BBC.

Hatalmas nyomás alatt a csernobili atomerőmű személyzete

Az egykori ukrán atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, mióta az orosz egységek elfoglalták – közölte kedden a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

A tájékoztatás szerint 

a létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik.

Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén van Csernobilban.

– Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve – mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

Csernobilban, az 1986-os, a világot megrázó leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.   

A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát.   

A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést.   

„A CERN további intézkedésig nem kezd új együttműködést Oroszországgal és orosz intézményekkel” – jelentette be a szervezet. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút.   

A CERN-nek a 23 tagállamon kívül társult tagjai is vannak, ebbe a csoportba tartozik Ukrajna is. A társult tagok tagdíjat fizetnek, részben használhatják a CERN infrastruktúráját és képviseltetik magukat a bizottságokban, de szavazati joguk nincs.   

A társult tagok egy szinttel vannak az olyan országok alatt, mint Oroszország, az Egyesült Államok és Japán, amelyek megfigyelői státust élveznek, ami lehetővé teszi számukra a CERN-nel való tudományos együttműködést.

 

Aggodalmat keltő a lengyel javaslat a NATO-ban

A Pentagon kedden elutasítani látszott Lengyelország javaslatát, hogy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépeit az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa egy németországi bázison, válaszul Ukrajna vadászgépekre vonatkozó kérésére, mondván, hogy az „nem járható”.

John Kirby, a Pentagon szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy 

az a kilátás, hogy a vadászgépek egy németországi amerikai és NATO-bázisról indulva „olyan légtérbe repülnének, amely Oroszországgal Ukrajna miatt vitatott légtérben van, komoly aggodalmakat vet fel az egész NATO-szövetség számára”.

„Folytatjuk a konzultációt Lengyelországgal és más NATO-szövetségeseinkkel erről a kérdésről és az ezzel járó nehéz logisztikai kihívásokról, de nem hisszük, hogy Lengyelország javaslata tartható” – mondta Kirby.   

Korábban Varsó közölte, készen áll arra, hogy áthelyezze az összes MiG–29-es típusú vadászgépeit a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket – derült ki a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter által jegyzett keddi közleményből.

 

Oroszország kész szerda délelőtt humanitárius folyosókat nyitni öt ukrán városban

Az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy 

az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost 

– idézett a TASZSZ hírügynökség kedden egy magas rangú orosz tisztségviselőt.   

A Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol humanitárius folyosóiról szóló információkat elküldik Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesnek – mondta Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.   

„Tekintettel a romló humanitárius helyzetre (...) és a civilek és a külföldi állampolgárok biztonságára, Oroszország március 9-én, moszkvai idő szerint 10 órától tűzszünetet tart, és kész humanitárius folyosókat kialakítani” – idézte Mizincevet az orosz hírügynökség.   

Mizincev korábban azt mondta, hogy az ukrán hatóságok a harcok által érintett területekről csak egy polgári evakuálási útvonalat hagytak jóvá a javasolt tízből, köztük ötöt a Kijev által ellenőrzött terület felé.   

Verescsuk kedden azt állította, hogy a hatóságok ismét nem tudták kimenekíteni a civileket a dél-ukrajnai Mariupolból.

Borítókép: Az orosz hadsereg behatolt a csernobili atomerőműbe az ukrajnai Pripjatyban – az orosz védelmi minisztérium által hétfőn közzétett képen

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában