Fegyverletételre szólította fel az orosz katonai vezető Mariupolt

Cikkünk frissül.

Megölték az orosz tengeri flotta helyettes parancsnokát

Az oroszok elismerték, hogy Mariupol mellett megölték Andrej Palij-t az orosz tengeri flotta helyettes parancsnokát.

Fegyverletételre szólította fel az orosz katonai vezető Mariupolt

MIHAIL MIZINCEV AZ OROSZ NEMZETI VÉDELMI IRÁNYÍTÓ KÖZPONT IGAZGATÓJA FEGYVERLETÉTELRE SZÓLÍTOTTA FEL A MARIUPOLI UKRÁN ELLENÁLLÁST- tudatta a Reuters.

Szörnyű humanitárius katasztrófa alakult ki a városban. Mindenkinek, aki letette a fegyvert, garantált a biztonságos kijutás Mariupolból

- mondta Mizincev vezérezredes. Azt is mondta, hogy, hétfőn délelőtt 10 órakor nyitják meg a humanitárius folyosókat Mariupolból.

Művészeti iskolát bombáztak le az oroszok Mariupolban

Az ukrán hatóságok vasárnap azt közölték, hogy az orosz hadsereg lebombázott egy művészeti iskolát, amely mintegy 400 embernek adott menedéket a harcok sújtotta Mariupol városában - írja a CBS.

AZ ISKOLÁRA MÉRT TÁMADÁS ÁLDOZATAINAK SZÁMÁRÓL NEM ÉRKEZETT JELENTÉS, FÜGGETLEN FORRÁSBÓL A HÍRT MÉG NEM SIKERÜLT MEGERŐSÍTENI.

Az orosz hadsereg szerdán a városi színházat bombázta, amit a helyi tanács szerint körülbelül 1300 ember használt menedékként, péntekig legalább 130 embert sikerült kimenteni a romok közül.

Mariupolt teljesen körbezárta az orosz hadsereg; az Azovi-tenger stratégiai fontosságú városát legalább három hete bombázzák, a város nagy része teljesen elpusztult. 

Meghátrálásra kényszerítettek a herszoni tüntetők egy orosz teherautót - videó

Bergyanszkban verik a tüntetőket - videó

Ahogy korábban írtuk, békés tüntetések indultak több, orosz megszállás alá került városban. Az orosz katonák viszont egyes tüntetőket megvertek és őrizetbe vettek, a levegőbe is lőttek.

Az alábbi videót egy helyi lakos készítette:

Lakóépületet ért találat Kijevben, 5 ember megsérült

Tízemeletes lakóépületet ért találat vasárnap Kijev Szvjatosnyin nevű kerületében - írja a The Guardian. Öt ember megsérült a támadásban.

Több ukrán városban is tüntetnek

Több olyan ukrán városban - Herszonban, Kahovkában és Bergyanszkban - is tüntetések indultak vasárnap, ahol már az orosz csapatok átvették a hatalmat. A tiltakozások egyelőre békések, nem oszlatták fel őket orosz katonák.

Az alábbi videó Herszonban készült, itt ukrán zászlóval a kezükben azt mondják az emberek, hogy Herszon Ukrajnához tartozik.

Az ENSZ szerint már 10 millió ukrán hagyta el az otthonát

Az ENSZ szerint már 10 millió ukrán hagyta el az otthonát - több mint a lakosság negyede - a háború kezdete óta - írja a The Guardian. A menekülők 90%-ban nők és gyerekek, mivel a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot.

Ferenc pápa a háború befejezését sürgette

Ferenc pápa értelmetlen mészárlásnak nevezte az ukrajnai háborút a Vatikánban vasárnap - írja a Sky News. A pápa elítélte az orosz inváziót, a világ vezetőitől pedig azt kérte, hogy minél előbb állítsák le a "visszataszító" háborút. 

Az ukrán hadsereg szerint eddig 14 700 orosz katona halt meg

A The Guardian cikke szerint az ukrán hadsereg közölte a legfrissebb adatokat az orosz katonai veszteségekről.

Az ábra szerint eddig 14700 orosz katona halt meg.

Hiperszonikus rakétát vetettek be az oroszok

Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyagtároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Mint mondta, az ukrán hadsereg járművei főként innen kapták az üzemanyagot az ország déli részén.

A szóvivő szombaton tett első ízben bejelentést a Kinzsalok harci bevetéséről. Azt mondta, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban nagy föld alatti rakéta- és légilőszerraktárt semmisítettek meg.

Konasenkov vasárnapi beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért orosz nagy pontosságú légi rakétacsapásban Zsitomír megyében, Ovrucs falu közelében.

Mint mondta, az orosz légierő az éjszaka folyamán 62 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy Mi-8-as helikoptert, 6 drónt és egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétát. Bejelentette még 6 Bukovel mobil elektronikus hadviselési komplexum üzemképtelenné tételét is.

Konasenkov közölte, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 drónt, 1467 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 148 rakéta-sorozatvetőt, 573 darab tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1262 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg.

115 gyerek halt meg Ukrajnában a háború kezdete óta

Az ukrán parlament szerint 115 ukrán gyerek halt meg az orosz invázió kezdete óta.

Egy platformba tömörítik az ukrán csatornákat

A Reuters tájékoztatása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a rendeletet, amely az összes országos tévécsatornát egy platformba tömöríti, az egységes információs politika fontosságára hivatkozva a hadiállapot alatt.

Az elnöki honlapon tett bejelentés nem részletezte, hogy az új intézkedés milyen gyorsan lép hatályba.

Oroszország rakétákat lőtt ki a Fekete- és a Kaszpi-tengerről

Oroszország a Fekete- és a Kaszpi-tengeren állomásozó hajóiról indított rakétákat ezen a hétvégén - írja a Sky News. Az orosz védelmi minisztéirum szóvivője szerint hiperszónikus rakétákról van szó, amikkel ukrán katonai központokat, fegyverraktárakat vettek célba. Az egyik a nyizsini állomás volt, ahol a harcokban megrongálódott katonai járműveket javították. Az egyik olyan katonai előkészítő központ támadását is elismerték, ahol külföldről érkezett katonák állomásoztak Ukrajnában.

Erőszakkal viszik a mariupoli civileket Oroszországba

A BBC szerint a mariupoli városvezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy a lakosságot erőszakkal hurcolják át a határon Ukrajnából. Az egyik képviselő szerint 4000 és 4500 közé tehető azoknak a mariupoli lakosoknak a száma, akiket a határ közelében fekvő Tangarogba hurcoltak az akaratuk ellenére, az útlevelük nélkül.  A The New York Times-nak egy helyi lakos is ezt nyilatkozta, hozzátéve, hogy kapcsolatban tudott maradni az egyik ilyen elhurcolt családdal.

Eduard Zarubin, egy mariupoli orvos szerint az oroszok átkutatják a pincéket, és Tangarogba visznek mindenkit, akit találnak.

Oroszország még nem reagált ezekre a vádakra. Korábban az orosz védelmi minisztérium azt nyilatkozta, hogy több ezer ukrán szeretne Oroszországba menekülni, a kormány pedig segít nekik.

400 embernek menedéket adó iskolát bombáztak Mariupolban

A mariupoli városi tanács szerint az orosz erők szombaton lebombáztak egy iskolát, ahol 400 ember keresett menedéket. A Telegram egyik frissítése azt írja, hogy az épület megsemmisült, és az emberek a romok alatt vannak. A hatóságok elmondása szerint nők, gyerekek és idősek tartózkodtak az iskolában. Az áldozatokról számáról egyelőre nincs információ.

Miért is fontos Mariupol az oroszoknak?

Ha Mariupol elesik, orosz kézbe kerülne Ukrajna egyik legnagyobb kikötője, és szárazföldi folyosó jönne létre a Krím és az oroszok által támogatott Luhanszk és Donyeck régiók között.

A Krím és a szárazföldi Oroszország összekapcsolása a lázadók által uralt területeken keresztül jelentősen megkönnyítené Oroszország számára az áruk és személyek Krímbe és onnan történő szállítását. Oroszország ezt akarta 2014 óta, amikor a keleti konfliktus elkezdődött.

Jelenleg a félsziget egyetlen hídon keresztül kapcsolódik Oroszországhoz, amelyet az orosz annektálás után építettek hatalmas költséggel.

Vasárnap továbbá az ukrán hatóságok szerint az orosz hadsereg lerombolta az Azovstalt, Európa egyik legnagyobb acélüzemét Mariupolban.

Több mint 13 ezer menekült érkezett hazánkba szombaton

Az ORFK közlése szerint Magyarország területére március 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6245 fő, a román-magyar határszakaszon 7701 fő lépett be. A Budapesti Rendőr-főkapitányság, a BRFK szerint 1770 ember, köztük 548 gyermek érkezett Budapestre vonattal

A háború viszontagságai elől menekülők a rendőrségtől továbbra is minden segítséget megkapnak.

Katasztrofális a helyzet Csernyihivben

Katasztrofális állapotokról számolt be az orosz csapatok által ostromlott észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere szombaton. Vladiszlav Atrasenko, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, arról számolt be, hogy az orosz csapatok válogatás nélkül mérnek lakónegyedekre tüzérségi támadásokat, amelyek civil áldozatokat követelnek. Hangsúlyozta, hogy a városban humanitárius katasztrófa alakult ki.

Nincs áram, sem víz, sem fűtés, a városi infrastruktúra teljesen romokban hever"

– mondta.
Hozzátette, hogy a 300 ezer lakosú város kórházát ismételten lőtték, ami miatt az egészségügyi ellátás is összeomlott. Ezenfelül nincs humanitárius folyosó a civilek kimenekítésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka az Egyházak Világtanácsához, a WCC-hez fordult segítségért humanitárius folyosók létrehozása végett.

Mivel tudjuk, hogy az Egyházak Világtanácsa rendelkezik kellő tapasztalattal a humanitárius válságokban, arra kérjük önöket, hogy segítsenek Ukrajnának és a háború elől menekülő ukránoknak. Arra kérem különösen önöket, hogy segítsenek a közvetítésben valódi humanitárius folyosók kialakítása érdekében.

– olvasható az ukrán elnöki hivatal honlapján közzétett levélben.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szombaton ismertette, hogy mintegy 190 ezer civilt menekítettek ki humanitárius folyosókon a frontról az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.

Kína élesen bírálta a nyugati szankciókat

Kína élesen bírálta szombaton az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök az előző nap figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz.

Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak. A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet

– jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben.

A diplomata egyebek mellett az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy szerinte teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait.

Li Ju-cseng mindemellett az orosz álláspontot felkarolva kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna továbbterjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak.

Biden pénteken beszélt Hszi Csin-pinggel telefonon. Óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak. Az Egyesült Államok ezenfelül attól is tart, hogy Moszkva Peking segítségével játszhatja ki az ukrajnai invázió nyomán elrendelt nyugati büntetőintézkedéseket.

Az aggodalmaknak további táptalajt nyújt a három hete kötött barátsági szerződés Oroszország és Kína között.

Legalább 50 áldozata van a mikolajivi kaszárnya elleni orosz rakétacsapásnak

Legalább 50 holttestet emeltek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv kaszárnyájának romjai alól, az épületet szombaton orosz rakétacsapás érte. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint mintegy 200 katona aludt a létesítményben, amikor a rakéták becsapódtak. Csaknem 60 sebesültet szállítottak a környező kórházakba. Olekszandr Szenkevics polgármester szerint a támadást Mikolajiv közvetlen közeléből indították, így nem maradt idő riadót fújni.

Megszakadt a vasúti összeköttetés Fehéroroszországgal

Fehéroroszország a nap folyamán bejelentette, hogy utolsó diplomatái is elhagyták Ukrajnát. Ihar Szokol, Fehéroroszország eddigi kijevi nagykövete az állami televíziónak nyilatkozva a fehérorosz állampolgárokra nézve elviselhetetlen körülményekre panaszkodott. Egyebek mellett felidézte, hogy az ukrán hatóságok befagyasztották a bankszámlákat.

Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatója mindemellett arról számolt be, hogy fehérorosz dolgozók megszakították a vasúti összeköttetést a két ország között.

Kijelenthetem, hogy a mai nappal nincs többé vasúti összeköttetés Fehéroroszország és Ukrajna között

– mondta.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Kamisin megköszönte a fehérorosz kollégáknak a közelebbről meg nem határozott akciójukat, amellyel feltehetően megszakították az orosz csapatok ellátását ezeken a vonalakon keresztül. Szvjatlana Cihanouszkaja külföldre menekült fehérorosz ellenzéki vezető egyik tanácsadója a Twitter-oldalán számolt be a történtekről.

Hősök! Fehérorosz vasutasok megszakították a vasúti összeköttetést Ukrajnával, hogy az orosz felszerelést szállító vonatok ne mehessenek Ukrajnába

– írta Franak Viacsorka.

Hangsúlyozta, ez a vasutak eddigi legnagyobb háború elleni tiltakozó akciója.

A dpa német hírügynökség felhívta a figyelmet, hogy a vasutasok akcióját nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Minszk szoros szövetségese Oroszországnak, amely február 24-én hadműveletet indított Ukrajnában. Bár Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajnában nem harcolnak fehérorosz katonák, az állam területét rendelkezésre bocsátotta az orosz csapatok felvonulásához.

Borítókép:  Anadolu Agency via AFP / Stringer