Ukrán válság

2022.05.12. 07:00

Több irányból is támadásokat indítottak ukrajnai települések ellen az orosz erők

78. napja rombol az orosz–ukrán háború.

 

Verescsuk: Kijev tárgyal az orosz féllel a súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről Mariupolból

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására az ukrán kormányzat tárgyalásokat folytat az orosz féllel a mariupoli Azovsztal üzem területén tartózkodó, súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről - erősítette meg Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A politikus "nagyon nehéznek" írta le a tárgyalásokat. Korábbi hírek szerint Moszkva - miután beleegyezett a mariupoli civilek evakuálásába - ragaszkodik ahhoz, hogy az Azovsztalban lévő ukrán katonák adják meg magukat - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Verescsuk hangsúlyozta, hogy a tárgyalások lassan haladnak, de csupán 38 súlyosan sérült ukrán katona kimenekítéséről van szó, és nem öt-hatszázéról, mint ahogy az utóbbi napokban a sajtóban szerepelt. Kérte az újságírókat, politikusokat és a civil szervezeteket, hogy a katonák kiszabadításáig tartózkodjanak az ezzel kapcsolatos nyilvános kommentároktól, mert ezzel ártanak a tárgyalási folyamatnak.

Musztafa Dzsemiljev krími tatár vezető az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint kijevi sajtótájékoztatóján azt állította: Törökország felajánlotta Oroszországnak, hogy kiviszi az ukrán katonákat Mariupolból, és garantálja, hogy nem harcolnak többé, hanem Törökországban maradnak, de Moszkva ebbe nem egyezett bele.

Az Azov-ezred által 2022. május 10-én közzétett fotón egy sérült ukrán katona látható, akit az ukrajnai Mariupol keleti részén található Azovstal vas- és acélgyárban kezelnek.
Forrás: Dmytro 'Orest' Kozatskyi / AFP

Az ukrán főügyészség közben arról adott hírt, hogy kazettás lőszereket lőtt ki az orosz hadsereg a keleti országrészben fekvő Dnyipropetrovszk megyében lévő Velika Kosztromka falura. Ennek következtében - az előzetes információk szerint - egy civil meghalt, többen megsérültek és megsemmisült egy energetikai infrastrukturális létesítmény.

A Luhanszk megyei Szeverodoneck városból fel kellett függeszteni a civilek kimenekítését, mert az orosz erők szünet nélkül lövik az oda vezető utat - közölte Olekszandr Sztrjuk, a település polgári-katonai közigazgatásának vezetője egy ukrán tévéműsorban. Szavai szerint legfeljebb 15 ezren maradtak még a városban.

Csehország a magyar útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok ellenőrzését kéri Budapesttől

Vít Rakusan cseh belügyminiszter felszólította csütörtökön magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy Magyarország gyorsítsa fel a Csehország területén tartózkodó ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban.

Ezt maga Rakusan közölte csütörtökön Prágában újságírókkal azt követően, hogy a témáról telefonon egyeztetett a magyar belügyminiszterrel.

Felkértem a magyar felet a vizsgálatok néhány napon belüli gyors és következetes elvégzésére, hogy a cseh fél hivatalosan megtudhassa, van-e vagy nincs az illető személyeknek magyar útlevelük - jelentette ki Rakusan, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte.

A miniszter továbbá elmondta: felhívta magyar partnere figyelmét arra, hogy Csehország a területén tartózkodó, magyar útlevéllel rendelkező ukrán menekülteknek felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítja őket.   

Ukrán források szerint több régióban is támadásokat hajtottak végre az orosz erők

Ukrán híradások csütörtökön arról számoltak be, hogy az orosz erők több irányból is támadásokat indítottak ukrajnai települések ellen.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán északi hadműveleti parancsokságra hivatkozva közölte, hogy csütörtökre virradóra az oroszok több rakétát lőttek ki az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Novhorod-Sziverszk város iskoláira. Az eddigi információk szerint hárman vesztették életüket és 12-en megsérültek. Az oktatási intézményeken kívül károk keletkeztek egy közigazgatási épületben, egy kollégiumban, egy üzletben és több magánházban.

A csernyihivi régióval határos északkeleti Szumi megyére eközben oroszországi területről – Tyotkino település felől – nyitottak nehézfegyverekkel tüzet az orosz erők, ennek következtében egy 67 éves helyi lakos életét vesztette – közölte az ukrán határőrség. A megyei ügyészi hivatal hozzáfűzte, hogy a megyeszékhelytől, Szumitól mintegy hatvan kilométerre északnyugatra fekvő Sztari Virki faluban csapódtak be lövedékek.

Csütörtök délelőtt az orosz hadsereg a keleti országrészben lévő Zaporizzsja megyeszékhely ellen intézett rakétatámadást - közölte a megyei kormányzóság. Egyelőre nem érkezett hír arról, hogy a cirkálórakéta becsapódott-e, vagy az ukrán légvédelem lelőtte.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok offenzívát hajtanak végre a keleti hadműveleti övezetben, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonják Donyeck, Luhanszk és Herszon megyék területét, és így szárazföldi folyosót hozzanak létre a 2014-ben elfoglalt Krímhez. Az ukrán katonai vezetés kiemelte, hogy Donyeck megyében az orosz erők változatlanul arra törekednek, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonják Rubizsne települést, továbbá elfoglalják Limant és Szeverodonecket. Hevesen ostromolják Bahmut és Avgyijivka térségét is. A dél-donyecki Mariupol kikötővárosban továbbra is légicsapásokat hajtanak végre az Azovsztal üzem ellen, amely az egyetlen terület, amelyet még ukrán katonák tartanak ellenőrzésük alatt. Az ukrán jelentés szerint Zaporizzsja és Mikolajiv irányában az orosz erők tüzérségi támadásokat hajtottak végre ukrán állások ellen.

Az ukrán vezérkar állítása szerint a Donyec-medencében az elmúlt nap alatt az ukrán katonák kilenc ellenséges támadást vertek vissza, nyolc harckocsit, hat páncélozott járműegységet, öt járművet és egy légvédelmi rendszert semmisítettek meg. Ezenkívül a légvédelmi egységeik állítólag négy orosz Orlan-10 típusú felderítő drónt is lelőttek.

Kijev legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 26 650 orosz katona esett el. Az ukrán erők – állításuk szerint – megsemmisítettek 199 orosz repülőgépet, 161 helikoptert, 13 hadihajót, 1195 harckocsit, 2873 páncélozott harcjárművet, 534 tüzérségi és 87 légvédelmi rendszert, valamint 191 rakéta-sorozatvetőt.

Az Ukrajinszka Pravda csütörtökön arról írt: a CNN amerikai hírtelevízió nyilvánosságra hozott egy videófelvételt, amelyen az látható, hogy orosz katonai egyenruhába öltözött személyek Kijev környékén agyonlőnek két fegyvertelen civilt. Az ukrán portál szerint a felvétel térfigyelő kamerával készült, és a történteket jelenleg az ukrán ügyészség háborús bűncselekményként vizsgálja.

Az ukrán parlament eközben törvényt fogadott el, amellyel – újabb szankcióként – elkobozhatóvá tette orosz és fehérorosz magánszemélyek, illetve vállalatok vagyonát. Az Ukrajinszka Pravda ismertetése szerint ezt az intézkedést csakis a hadiállapot idején alkalmazhatják, és csakis olyan magán- és jogi személyekkel szemben, akik ellen korábban már büntetőintézkedésként elrendelték a vagyonuk befagyasztását. Az újjogszabály értelmében a vagyonelkobzás nemcsak Ukrajnában, hanem külföldön lévő javaikra is kiterjed.

Putyin: globális válságot váltanak ki az Oroszország elleni szankciók

Az Oroszország elleni nyugati szankciók sújtják az őket bevezető országok gazdaságát és egyben globális válságot idéznek elő – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egy gazdasági online tanácskozáson.

Sok tekintetben ezek a szankciók globális válságot provokálnak. Szerzőik, akiket rövidlátó, felfuvalkodott politikai ambíciók vezérelnek a ruszofóbia mellett, leginkább saját nemzeti érdekeiket, saját gazdaságukat, saját polgáraik jólétét sújtják

– mondta Putyin.

Rámutatott, hogy egyes országokban az infláció már nagyon közel van az évi 20 százalékhoz, az euróövezet egészében pedig az árak több, mint 11 százalékkal emelkedtek.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én.
Forrás: Makszim Sipenkov/MTI/EPA

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két hónapban – az ukrajnai háború kirobbantása óta – az orosz kormány egy sor megbeszélést tartott a régiók vezetőivel, a központi bank vezetésével és az üzleti élet képviselőivel együtt az orosz gazdaság fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Megjegyezte, hogy ezt a munkát a nehéz globális helyzet és a nyugati országok szankciós nyomásásának figyelembevételével kell elvégezni.

Putyin a „dominanciájukat” védő nyugati országokat okolta az Oroszország elleni szankciók globális következményeiért, köztük a számos államban esetlegesen bekövetkező éhínségért. Álláspontja szerint az Oroszország elleni szankciók folytatódása az Európai Unió számára is visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország megbirkózik majd a külső kihívásokkal, köszönhetően az elmúlt évek felelős makrogazdasági politikájának és a gazdasági szuverenitás, a technológiai- és élelmiszerbiztonság megerősítésére irányuló rendszerszintű döntéseknek. Rámutatott, hogy az orosz gyártóvállalatok fokozatosan elfoglalják a hazai piacon a nem jóhiszemű partnerek távozása miatt megüresedett réseket.

Először volt halálos áldozata egy Oroszország elleni ukrán támadásnak

Először volt halálos áldozata az Oroszország ellen végrehajtott ukrán támadásoknak - közölték csütörtökön orosz hírügynökségek. 

A határmenti Belgorod megyében lévő Szolohi községet szerda este  ukrán oldalról tüzérségi támadás érte, amelyben egy civil lakos életét vesztette, további hét megsebesült, 17 lakóház pedig megsérült. A falu lakosait evakuálták.     

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délelőtti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy orosz légierő nagy pontosságú levegő-föld rakétái a nap folyamán négy harcálláspontra, 34 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, amelynek következtében több, mint 320 "nacionalista" életét vesztette és 72 katonai eszköz vált üzemképtelenné. 

A harcászati légierő a tábornok szerint 120 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott és megsemmisített egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert Odessza közelében, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt a Harkiv megyei Krasznopavlivka közelében. 

A rakétacsapatok és tüzérségi egységek 405 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 12 irányítási pontra és 26 tüzérségi tüzelőállásra mértek csapást és a Harkiv megyei Korotics közelében megsemmisítettek egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert, három Szmercs rakéta-sorozatvetőt és két lőszerraktárt. A légvédelem 13 drónt - köztük egy Bayraktar-TB2-est a Kígyó-sziget közelében - és 14 Szmercs-rakétát lőtt le. 

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 164 repülőgépet, 125 helikoptert, 821 drónt, 303 légvédelmi rakétarendszert, 3013 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 364 rakéta-sorozatvetőt, 1471 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2824 speciális katonai járművet veszítettek. 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy őrizetbe vett egy kurszki lakost, aki kapcsolatban állt az ukrán szakszolgálatokkal és terrortámadások elkövetésére készült. Az  FSZB szerint az orosz állampolgárságú gyanúsított népes helyeken szándékozott pokolgépet felrobbantani, hogy "destabilizálja a hatóságokat, és ezáltal befolyásolja döntésüket a különleges hadművelet befejezéséről". A férfi otthonában két rögtönzött robbanószerkezetet, egy traumatikus fegyvert és náci irodalmat foglaltak le. 

A szolgálat egy nappal korábban arról tett bejelentést, hogy Kalinyingrádban letartóztatták az ukrán Jobboldali Szektor szélsőjobboldali szervezet egyik támogatóját, aki a Győzelem Napján készült robbantásos merényletet elkövetni az orosz exklávéban.

 

Már holnap elzárhatják a gázt az oroszok Finnország irányába

A Guardian azt írja, hogy Oroszország gyorsan kíván reagálni arra, hogy Finnország csatlakozik a NATO-hoz, így már pénteken elzárhatják a Finnország irányába tartó gázt.

Finn sajtóértesülések szerint az ország vezetőit már névtelenül figyelmezették erre.

Amennyiben ez megtörténik, az komoly fennakadásokat okozhat Finnország iparának.

 

Morawiecki üdvözölte Finnország NATO-csatlakozási szándékát

Üdvözölte csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a közösségi médiában, hogy Finnország a NATO-csatlakozási kérelem benyújtását tervezi.

A miniszterelnök arra reagált Twitter-bejegyzésében, hogy Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő közös csütörtöki közleményükben bejelentették: támogatják, hogy Helsinki minél hamarabb benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

MORAWIECKI ÚGY ÍTÉLTE MEG: A FINN DÖNTÉS "NAGYON JÓ HÍRT JELENT EURÓPA ÉS LENGYELORSZÁG BIZTONSÁGA SZÁMÁRA". VARSÓ FINNORSZÁG MINÉL GYORSABB CSATLAKOZÁSA MELLETT ÁLL KI- tette hozzá a lengyel kormányfő.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára korábban azt mondta: van rá lehetőség, hogy Finnországot, valamint a NATO-csatlakozási szándékát szintén jelző Svédországot "elég gyorsan" beléptessék a szövetségbe.

Moszkva fenyegetésnek tekinti a katonai szövetség keleti irányú bővítését.

 

Itt az orosz bejelentés: atomháborúval fenyeget a finnek és a svédek NATO-tagsága

Kemény szavakat használt csütörtökön Dmitrij Medvegyev volt orosz miniszterelnök, a föderáció védelmi tanácsának alelnöke a NATO-bővítéssel kapcsolatban. Mint ismeretes, Svédország és Finnország az Oroszország által megindított háború kezdete óta egyértelmű hajlandóságot kezdett mutatni arra, hogy kezdeményezze a NATO-tagságot.

Medvegyev Telegram-csatornáján kommentálta csütörtökön a NATO aktuális bővítése és az atomháború közti összefüggésekkel kapcsolatos felvetéseket. Leszögezte:A TÉZIS, MELY SZERINT OROSZORSZÁG NUKLEÁRIS KONFLIKTUSSAL IJESZTGETI A VILÁGOT, A LEGFONTOSABB NAPIRENDI KÉRDÉSSÉ VÁLT”.

Úgy fogalmazott: „a nyugati országok által Oroszország ellen indított proxy-háborúval összefüggésben” szeretné nagyon világosan megfogalmazni azt, ami egyébként „minden értelmes ember számára nyilvánvaló".

Kijelentette, azzal, hogy a NATO-országok fegyverekkel látják el Ukrajnát és annak csapatait felkészítik a nyugati fegyverek használatára, valamint „zsoldosokat küldenek, és a NATO országai gyakorlatokat tartanak a határaink közelében", növeli a NATO és Oroszország közötti „közvetlen és nyílt konfliktus" valószínűségét. Egy ilyen konfliktus pedig – folytatta –MINDIG AZZAL A KOCKÁZATTAL JÁR, HOGY TELJES KÖRŰ ATOMHÁBORÚVÁ ESZKALÁLÓDIK– hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy „ez mindenki számára katasztrofális forgatókönyv lenne”.

Medvegyev nem jelentett ki ugyan semmit egy lehetséges orosz atomcsapással kapcsolatban, azonban üzenetének vége ad némi fenyegető hangsúlyt mondandójának:

„CSAK ÁT KELL GONDOLNI A TETTEK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEIT”.

Friss térképen az orosz-ukrán háború állása

A brit Védelmi Minisztérium Twitter-oldalán közzétette az orosz-ukrán háború hadmozdulatainak legfrissebb állását ábrázoló térképet.

Nehéztüzérséggel lőtték az oroszok Szumi körzetét, egy civil meghalt

Dmytro Zhyvytsky, az ukrajnai Szumi terület kormányzója közölte, hogy az orosz hadsereg húszszor lőtte nehéztüzérséggel Novi Vyrky falut a közelmúltban. A támadás következtében egy civil meghalt.

A vártnál korábban leválhatnak az orosz földgázról a német gazdasági miniszter szerint

Németország a vártnál korábban, 2024 helyett már 2022-2023 telén függetlenné válhat az orosz földgáztól Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerint. A Zöldek politikusa egy csütörtöki interjúban azt mondta, hogy országa egy sor feltétel teljesülése esetén átvészelheti a telet orosz földgáz nélkül. A feltételek közé tartozik, hogy tele legyenek a földgáztározók és működjön legalább két úszó cseppfolyósított-földgáz (LNG) terminál.

A legfontosabb pedig a takarékoskodás és az energiahatékonyság – mondta a miniszter a Wirtschaftswoche című gazdasági magazinban közölt interjúban. Hozzátette: a háztartásoknak és az ipari fogyasztóknak 10 százalékkal kellene csökkenteniük földgázfelhasználásukat ahhoz, hogy az ország orosz import nélkül se kerüljön vészhelyzetbe. Kiemelte, hogy a kisebb fogyasztás az alfa és az ómega.

A szövetségi kormány a tervek szerint négy úszó LNG-terminált állít üzembe. Ezek alkalmas helyen lehorgonyzott különleges tartályhajók, amelyek fogadják az Északi-tengeren, ugyancsak tartályhajókon érkező LNG-szállítmányokat, az anyagot ismét gázneművé alakítják és betáplálják a szárazföldi vezetékrendszerbe.

Tizenegy ember sérült meg Nyikolájevben

Az elmúlt napon 11 ember sérült meg a Nyikolájevet (Mikolajiv) ért orosz bombatámadásokban. Hanna Zamazieieva, a Nyikolájev területi tanács vezetője szerint jelenleg összesen 157 olyan embert ápolnak a helyi kórházakban, akik a bombázásokban sérültek meg.

Ellenzi az orosz olajembargót egy német tartományi miniszterelnök

Ellenzi a tervezett európai uniós orosz olajembargót Michael Kretschmer, a németországi Szászország tartomány kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke, Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, a Zöldek politikusa viszont nem ért egyet vele.

Michael Kretschmer a Sächsische Zeitung című tartományi lap csütörtöki jelentése szerint az az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben tervezett újabb, olajembargót is tartalmazó hatodik EU-s szankciós csomagról szólva kiemelte: alaposan meg kell vizsgálni, hogy kinek is árt ez valójában.

Kifejtette: a kőolaj, a szén és a földgáz piaca globális, ezért ha az európai országok nem Oroszországtól vásárolnak, hanem másoktól, akkor az új partnerek korábbi vásárlóinál támad hiány, amelyet nagy valószínűséggel orosz forrásból pótolnak majd.

Ezért inkább az orosz háborús uszítókat, az oligarchákat, a nemzetbiztonsági szolgálatok embereit és Vlagyimir Putyin elnököt kell büntetni, és nem tovább gyengíteni Európát – mondta a politikus. Hozzátette, hogy az energia minden gazdaság legsebezhetőbb pontja, a gazdaság Achilles-sarka, az olaj- és gázárak pedig már most is mérgezők.

Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg az oroszok Harkov közelében

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg Harkov közelében. A minisztérium tájékoztatása szerint továbbá sikeresen kiiktattak egy radarállomást is Odessza közelében az éjszaka folyamán – írja a The Guardian.

Légicsapás érte az éjszaka Novhorod-Sziverszkijt, hárman meghaltak

Légicsapás érte az éjszaka az ukrajnai Csernyihiv régióban fekvő Novhorod-Sziverszkijt, hárman meghaltak és tizenketten megsebesültek, a támadásban lakóépületek is megrongálódtak.

Orosz hírügynökségek ugyanakkor arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán két lőszerraktárat támadtak az ukrajnai Csernyihiv régióban – írja a The Guardian.

Von der Leyen: Oroszország közvetlen fenyegetést jelent a világrendre

Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre az Ukrajna elleni barbár háború, a Kínával kötött aggodalomra okot adó paktum és az új típusú, jobbára önkényes nemzetközi kapcsolatokra törekvése miatt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tokióban, az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Unióhoz hasonlóan Japán is tisztában van azzal, hogy mi forog kockán.

– Nem csak Ukrajna jövője. Nem csak Európa jövője. De a szabályokon alapuló világrend jövője fogalmazott. Ez még fontosabbá teszi az olyan hasonló gondolkodású partnerek számára, mint az EU és Japán, hogy megerősítsék kapcsolataikat – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Finnországnak haladéktalanul be kell adnia csatlakozási kérelmét a NATO-hoz

A finn államfő és a finn miniszterelnök közös közleményben bejelentette csütörtökön: támogatják, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő úgy fogalmazott, Finnországnak haladéktalanul be kell adnia tagsági jelentkezését.

Reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.

Oroszország az elmúlt 24 órában 26 alkalommal lőtte Luhanszk területét

Szerhij Haidai, a luhanszki terület kormányzója arról számolt be, hogy a május 11-i orosz támadások következtében legalább 24 lakóház megrongálódott a térségben.

A britek szerint sikeres a Harkov környéki ukrán offenzíva

A brit védelmi minisztérium közzétette a napi friss jelentését az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. A britek szerint az orosz erők visszavonása Harkov és környékéről a hallgatólagos elismerése annak, hogy Oroszország képtelen volt elfoglalni olyan kulcsfontosságú ukrán városokat, ahol korábban a lakosság korlátozott ellenállására számítottak. Az ukrán erők folytatták az ellentámadást Harkovtól északra, és visszafoglaltak több várost és falut az orosz határ közelében.

Továbbá a britek szerint a donbaszi orosz offenzíva prioritása miatt a Harkov környékén maradt orosz egységek „sebezhetőek a mozgékony és rendkívül motivált ukrán támadó erőkkel szemben”. Az ukrán-orosz háború kezdeti szakaszában Oroszország sikeresen bekerítette Harkovot, de később súlyos veszteségeket szenvedett, egységeket vont ki a térségből, amik feltöltésük után már valószínűleg az Izjum környéki orosz műveletek utánpótlási vonalait fogják védeni – áll a jelentésben.

Érdekes fényt vet a brit kommunikációra más szakértői felvetés, ami a harkovi orosz visszavonulást sokkal kisebb mértékben tekinti ukrán sikernek.

A Bilogorivka falu térségében folyó harcok sokkal fontosabbak, mivel a Szeverodonyecknél álló ukrán erők elvágására, körülzárására irányul. A Popásznánál már elért orosz sikerrel együtt azt jelentheti, hogy az oroszok már képesek tűzzel lefedni katlanban lévő ukrán erők utánpótlási és visszavonulási útvonalát.

Ez sokkal jelentősebb fejlemény, mint a Harkov környéki történések, a brit (ukrán) kommunikációban mégsem beszélnek róla.

 

Oroszország Belgorod ágyúzásával vádolja Ukrajnát, először számoltak be áldozatokról

Vjacseszlav Gladkov, az orosz belgorodi terület kormányzója közölte, hogy a terület ukrán ágyúzásában egy ember meghalt és hét megsebesült – írja a The Guardian. Az ukrán hatóságok egyelőre nem reagáltak a vádakra.

Mintegy tízezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Magyarországra szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 5246 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4382-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 544 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől szerdán 77 ember, köztük 43 gyermek érkezett budapestre vonattal – tudatták.

Egy ember meghalt Zelenodolszk orosz ágyúzásában

Valentin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója közölte, hogy egy ember meghalt, további egy pedig megsebesült Zelenodolszk orosz ágyúzásakor csütörtökön.

Kibertámadásra figyelmeztet az Egyesült Államok

Az amerikai titkosszolgálat egyik magas rangú tisztviselője szerint bár egyetlen hatalmas támadásra nem került sor, az Ukrajnával szembeni kiberkonfliktus tovább fokozódhat. Ez eddig azt jelentette, hogy Oroszország nyolc vagy kilenc különböző vírust telepített a számítógépes rendszerek törlésére.

Kedden az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU azzal vádolta meg Oroszországot, hogy célba vett egy, az ukrán hadsereg által használt műholdas kommunikációs szolgáltatót, a támadás pedig más európai ügyfeleket is érintett.

Mindkét fél használt kazettás lőszert

Egy emberi jogi jelentés szerint az orosz erők legalább hatféle kazettás lőszert (hétköznapi nevén kazettás vagy fürtös bombát) vetettek be civilek halálát okozó támadások során, valamint megrongáltak otthonokat, kórházakat és iskolákat, és úgy tűnik, hogy az ukrán erők is legalább egyszer használtak ilyen lőszert. A Human Rights Watch szerint mindkét országnak le kell állnia a használatukkal és el kell kötelezniük magukat amellett, hogy csatlakoznak a kazettás lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez.

A kazettás bomba magából sok apró, akár több száz robbanó töltetet lök ki, amelyek több futballpályányi területen elterülve mérnek csapást. A hatókörében tartózkodók többsége meghal vagy nagyon súlyos sérüléseket szenved.

Földbe fúródott orosz kazettás bomba a Harkiv-Pjatyihatki temetőben 2022. március 23-án Fotó: MTI/EPA/PAP/ANDRZEJ LANGE

 

Közel 800 rakétát indítottak az oroszok ukrán célpontokra

Az ukrán hadsereg vezérkarának friss jelentése szerint a háború február 24-i kezdete óta közel 800 cirkáló és ballisztikus rakétát indítottak az oroszok ukrán célpontokra. A rakéták többnyire Ukrajna déli és keleti részét célozták meg.

Oroszország bocsánatkérést vár

Oroszország hivatalos bocsánatkérést követelt Lengyelországtól, és esetleges jövőbeli megtorlással fenyegetőzött, miután nagykövetét hétfőn vörös festékkel leöntötték a varsói szovjet katonai temetőben. Az orosz külügyminisztérium azt követően nyilatkozott, hogy beidézte Krzysztof Krajewski lengyel nagykövetet. 

Szergej Andrejev lengyelországi orosz nagykövet inzultálták az ukrajnai háború ellen tiltakozók a szovjet katonai temetőben tartott tüntetésen a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem 77. évfordulóján Varsóban 2022. május 9-én Fotó: MTI/AP/MACIEK LUCZNIEWSKI

 

Pontonhidakat lőttek szét az ukránok

Ukrajna azt közölte, hogy hadserege lerombolta azokat a pontonhidakat, amelyekkel az orosz csapatok átkeltek egy folyón a keleti luhanszki régióban. Az ukrán védelmi minisztérium fényképeket tett közzé a szerinte megsemmisült orosz harckocsikról és fegyverraktárról Bilohorivka faluban, a stratégiai fontosságú ukrán kézen lévő Liszicsanszk város közelében.

A pápától kértek segítséget

A mariupoli acélműben megbúvó két ukrán harcos felesége arra kérte Ferenc pápát, hogy segítsen eljuttatni a katonákat egy harmadik országba. Egyikük azt mondta a katolikus egyházfőnek: 

– Te vagy az utolsó reményünk, remélem, meg tudod menteni az életüket. Kérlek, ne hagyd, hogy meghaljanak!

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Ukrajna azt javasolta, hogy a mariupoli déli kikötőjében található Azovstal acélgyár súlyosan megsérült védőit orosz hadifoglyokra cseréljék.

Zelenszkij: a háború akkor ér véget, amikor Ukrajna visszaszerzi mindazt, amit Oroszország elvett tőle

Az ukrán elnök a vezető francia egyetemek hallgatóinak, a tudományos élet és a média képviselőinek tartott online beszédében azt mondta: 

– A háború csak akkor ér véget az ukrán nép számára, ha visszakapjuk, ami a miénk. Nem kell több, csak az kell, ami a miénk. Szeretnénk visszaadni a békét államunknak, földünknek.

Zelenszkij megjegyezte, hogy a háború diplomáciai úton történő befejezésének esélye csökken minden alkalommal, amikor az orosz csapatok szörnyű bűncselekményeket követnek el az ukránok ellen, ahogy az Bucsában és Mariupolban történt.

Ukrajna visszafoglalta Pitomnyikot

„A megszálló erők védekezésbe vonultak, hogy lassítsák csapataink offenzíváját” – áll az ukrán fegyveres erők vezérkarának legutóbbi jelentésében. Az ukrán fegyveres erők sikeres akciói során felszabadult a harkovi régióban található Pitomnyik település – közölték.

Ukrajna 100 évig érezni fogja a háború utóhatásait

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Ukrajna 100 évig érezheti az orosz háború utóhatásait a városokat teleszórt fel nem robbant bombák miatt. 

– Ezért is kell együtt dolgoznunk az újjáépítésen – mondta újságíróknak egy berlini sajtótájékoztatón. A német kancellár Németország háború sújtotta múltjára utalva kijelentette: a Németországban élők tudják, hogy még mindig gyakran találnak bombákat a második világháborúból.

Borítókép: Ukrán katonák egy orosz rakétatámadásban megsemmisült épület romjai között Odesszában 2022. május 10-én. Fotó: MTI/AP/Maksz Pszibisevszkij

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában