Az Európai Bizottság tagjelölti státust ajánl Ukrajnának és Moldovának

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának, Georgiának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie – jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke pénteken. Az elnök elmondta: a bizottság Ukrajna csatlakozási kérelmét a koppenhágai kritériumok alapján körültekintően értékelte. 

Véleménye szerint Ukrajna egyértelműen bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt, az ország évek óta az ország fokozatosan közeledik az EU-hoz.

– Ukrajnát mint tagjelölt országot kell üdvözölnünk, ez azon a felismerésen alapul, hogy jó munkát végeztek, de még nagyon sok tennivaló van hátra – hangsúlyozta von der Leyen. Mint mondta, 2016 óta az EU-nak társulási megállapodása van Ukrajnával, és annak keretein belül az ország hetven százalékban átültette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat. 

Ennek alapján a bizottság azt ajánlja, hogy Ukrajna kapjon lehetőséget arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. A tagjelölti státust azzal a feltétellel kell megadni, hogy számos területen további lépéseket tesz

– tette hozzá.

A bizottság sajtóközleménye szerint a testület úgy látja, Ukrajna összességében előrehaladást ért el a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitását illetően. Makrogazdasági teljesítménye erős, és számos területen fokozatosan közeledett az uniós joganyag lényeges elemeihez.

A bizottság pénteken Moldovának is tagjelöltstátus megadását ajánlotta. Von der Leyen közölte, Moldova és Georgia is bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek betartása iránt. Georgia esetében viszont a testület azt állapította meg, hogy meg kell adni az országnak az uniós tagság perspektíváját, de a tagjelölt státushoz még Tbiliszinek „rendeznie kell bizonyos kérdéseket”. – Mindkét ország szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy tovább igazodjanak az uniós vívmányokhoz, de néhány feltételnek még teljesülnie kell, további kulcsfontosságú reformok végrehajtása minkét fél részéről még szükséges – tette hozzá az uniós bizottság elnöke. Von der Leyen hangsúlyozta: 

a bizottság most egyértelműen kifejezte, hogy támogatja Ukrajnát, Moldovát és Georgiát csatlakozási törekvéseikben. 

– Ez egy történelmi nap e három ország számára. A bizottság kijelöli az utat, amelyet követniük kell ahhoz, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz. A döntés immáron a tagállamok kezében van – jelentette ki. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos szerint a bizottság gyorsan és hatékonyan dolgozott. Arra számít, hogy a tagállamok az elkövetkező napokban meghozzák a döntéseket, de a partnerországoknak már most meg kell kezdeniük a munkát, hogy a maguk részéről megvalósítsák az ajánlásokban felvázolt reformokat. 

Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna, Moldova és Georgia továbbléphessen

– hangsúlyozta.

Ukrajna február 28-án, Georgia és a Moldova március 3-án nyújtotta be felvételi kérelmét. Az uniós tagállamok vezetői június 23–24-i csúcstalálkozójukon vitatják meg a következő lépéseket.

A horvát elnök feltételhez kötné Ukrajna tagjelölti státusát

Ukrajna EU-tagjelölti tagságát a horvát kormánynak feltételhez kell kötnie, amely kategorikusan leszögezi, hogy Bosznia-Hercegovinának is még aznap meg kell kapnia - mondta Zoran Milanovic horvát elnök pénteken Ohridban, az észak-macedóniai Prespa Fórum másodi napján a horvát sajtónak nyilatkozva.

Amennyiben Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotban, amelyben van - és amelyből mindenki azt szeretné, hogy a lehetőségek szerint egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja - mondta Milanovic.

Hangsúlyozta, nincs az ellen, hogy Ukrajna elinduljon az európai úton. Ugyanakkor hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovina biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna, és semmi, sem gazdasági, sem biztonsági, sem emberi okai nincs annak, hogy Bosznia-Hercegovina ne ugyanolyan bánásmódban részesüljön, mint Ukrajna - húzta alá.

Elvárom, hogy a horvát kormány és képviselői, amikor Ukrajna tagjelölti státusáról van szó, kategorikusan feltételül szabják, hogy Bosznia-Hercegovinának is adjanak - fogalmazott az államfő.

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós testület brüsszeli ülése előtt 2022. június 17-én.