Ukrán válság

2022.10.27. 06:09

Putyin: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal

Közvetítésünk az Oroszország és Ukrajna között folyó háború 246. napjáról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai plenáris ülésén 2022. október 27-én

Forrás: SPUTNIK / AFP

Fotó: Pavel Byrkin

Putyin: Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában

Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki moszkvai plenáris ülésén.

Putyin azt hangoztatta, hogy 

Moszkva sohasem fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével, és azt mondta hogy ezzel szemben a Nyugat, mások mellett Liz Truss volt brit miniszterelnök a "nukleáris zsarolás" eszközéhez folyamodott.

Az orosz elnök szerint Ukrajna rendelkezik a "piszkos bomba" előállításának technológiájával, most pedig mindent elkövet, hogy eltüntesse annak nyomait, hogy erre elő is készült.

Oroszország nem intéz kihívást a Nyugat ellen, nem törekszik hegemóniára, de fenntartja magának a jogot a létezésre és a szabad fejlődésre - szögezte le Putyin.

Álláspontja értelmében a Nyugat "veszélyes, véres és piszkos játékot" játszik Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik.

Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok a saját dominanciáján kívül nem tud mit felkínálni a világnak.

Leszögezte, hogy soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen.

Nehezményezte, hogy

a Nyugat - meglátása szerint - megpróbálja feltartóztatni a többi civilizáció fejlődését, a saját világnézetét pedig univerzálisnak tartja, amelyet az egész világ feltételek nélkül köteles elfogadni.

Putyin szerint a következő évtized lesz a legfontosabb a világpolitikában a második világháború vége óta.

"A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a világ ügyeiben a végéhez közeledik. Az egypólusú világ kezd a múlté lenni. Történelmi határon állunk. A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk" - mondta Putyin.

"A Nyugat képtelen egyedül uralkodni az emberiség felett, de kétségbeesetten próbálkozik vele, és a világ népeinek többsége már nem hajlandó ezt eltűrni" 

- tette hozzá.

Kijev áram nélkül maradhat

Az orosz erők csütörtökre virradóra újabb csapásokat mértek energetikai létesítményekre Ukrajna középső részében, beleértve a kijevi régiót. A támadások miatt a fővárosban és több környező megyében szigorú áramkorlátozások lesznek - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője.

"A központi régió teljes áramszünetének megelőzése érdekében az energetikai vállalatok szigorú korlátozásokat kényszerülnek bevezetni. A szükséges villamosenergia-korlátozás mennyiségét Kijevben, Kijev megyében, valamint a csernyihivi, a cserkaszi és a zsitomiri régiókban az energiarendszer jelenlegi helyzetétől függően szabályozzák" - fejtette ki a tisztségviselő. Hozzátette, hogy az elnöki iroda, a regionális katonai igazgatás, Kijev város vezetése, az energetikai minisztérium, az Ukrenerho és a DTEK vállalat képviselőivel együtt dolgozik a probléma megoldásán.

A DTEK vállalatcsoport sajtószolgálata közleményében azt írta, hogy 

 

"komoly a pusztítás", a fővárosban akár a 30 százalékost is elérheti az áramhiány, és "Kijev csaknem fele áram nélkül maradhat".  

 

Orosz tüzérségi támadásban kigyulladt épületet oltanak tűzoltók Kijev környékén 2022. október 27-én

Éjszaka Oroszország a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja peremvidékét is lőtte, az előzetes információk alapján három Tornádó típusú rakétát lőttek ki a térségre. Személyi sérülést nem okozott a támadás, de egy infrastrukturális létesítmény megsemmisült. A becsapódás követeztében keletkezett tüzet a szakemberek eloltották, a károk felmérése még folyamatban van.

Robbanás történt eközben a Donyeck megyei, orosz megszállás alatti Sahtarszk településen, aminek következtében 12 üzemanyagot tartalmazó orosz vasúti tartály semmisült meg - adta hírül Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

 

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délelőtt Ukrajna egész területén légiriadók voltak.  

 

Az Ukrszpecszisztemsz ukrán vállalat bejelentette, hogy kifejlesztettek egy új drónt, amely egyebek mellett képes korrigálni az amerikai HIMARS rakétatüzérségi rendszereket. A pilóta nélkül repülőgépet kifejezetten az ellenség által ellenőrzött területre való behatolásra, légi felderítésre tervezték, de képes a nyugati nagyhatótávolságú fegyverek tüzelésének korrigálására is. A drónt Shark, azaz cápa névre keresztelték. Közölték, hogy teljesen készen áll a harci bevetésre.

Menczer: Oroszországot rekordbevételhez juttatták a brüsszeli szankciók

Oroszországot rekordbevételhez juttatták a brüsszeli szankciók: az év első kilenc hónapjában az orosz költségvetésben a gázból és olajból származó bevételek az előző év azonos időszakához képest 35 százalékról 43 százalékra emelkedtek úgy, hogy a büdzsé főösszege nem csökkent - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára csütörtökön Lukácsházán, a SCHOTT Hungary Kft. alapkőletételi ünnepségén.

Menczer Tamás szavai szerint mindez jól mutatja, hogy 

a szankciós politika a Gazpromot és Oroszországot rekordbevételhez segíti, Európában pedig energiahiányt, energiaválságot és szankciós inflációt okoz.

 

MENCZER Tamás
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára beszédet mond a Vas megyei Lukácsházán, a SCHOTT Hungary Kft. alapkõletételi ünnepségén 2022. október 27-én
Fotós: Filep István / Forrás: MTI

A magyar kormány állítása az, hogy jelenleg szankciós felárat "fizetünk az energiáért, és szankciós inflációt szenvedünk el". Ez a kettő szorosan összefügg, ugyanis az energiaárak emelkedése 40-50 százalékban közvetlen módon, 30-40 százalékban pedig közvetett módon felelős az inflációért - fűzte hozzá.

Ennyivel csökkent az orosz gázszállítás Európába

A Novatek adatai szerint az elmúlt 4-5 hónapban 50 milliárd köbméterrel csökkent az Oroszországból Európába szállított gáz mennyisége, október 1-ig 47 százalékkal - számolt be róla a Lenta.

Századvég: a magyarok 92 százaléka tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget

A magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket - derült ki a Századvég októberi közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez.

A felmérés annak járt utána, hogy a magyarok hogyan vélekednek az érintett vezető politikusokról, egyes országok és politikai szereplők orosz-ukrán háborúhoz való viszonyáról, valamint a fegyveres konfliktus lezárásának kérdéséről - írták.

Mivel a háború lezárásához nem jutottak közelebb a felek, nem meglepő, hogy a konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett, a háború folytatása vagy a szankciók mellett elkötelezett vezető politikusok hazai megítélése sem változott számottevően, az továbbra is egyértelműen negatív képet mutat - írták.

Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről - a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva - a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt.

Ez utóbbihoz hasonlóan az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elutasítottsága a magyar lakosság körében 64 százalékról 67 százalékra emelkedett az említett időszakban.

Brüsszel "büntetőintézkedésekre épülő politikája" nem találkozik a magyarok elvárásaival, így az Európai Bizottság elnökének tovább csökkent a népszerűsége az elmúlt hetekben. Ursula von der Leyenhez a válaszadók több mint fele (55 százaléka) viszonyul kedvezőtlenül (szemben a szeptemberben mért 50 százalékkal), míg 30 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg a brüsszeli politikusról - írták.

"Hazánkban a kormányzati politika összhangban áll a lakosság következetes békepártiságával", ennek megfelelően a megkérdezettek több mint négyötöde (84 százaléka) szerint Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök a fegyveres konfliktus békés rendezésének híve.

Moszkva figyelmeztette a Nyugatot: Oroszország célba veheti a kereskedelmi műholdakat

Az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint az Egyesült Államok és szövetségeseinek kereskedelmi műholdjai célponttá válhatnak Oroszország számára, ha részt vesznek az ukrajnai háborúban.

Oroszország, amely 1957-ben felbocsátotta a világűrbe a Szputnyik-1-et, az első ember alkotta műholdat, 1961-ben pedig eljuttatta az első embert  a kozmoszba, jelentős támadó űrkapacitással rendelkezik, ahogyan az Egyesült Államok és Kína is. Oroszország 2021-ben műholdellenes rakétával semmisítette meg egyik saját műholdját.

Konsztantyin Voroncov, az orosz külügyminisztérium illetékes igazgatóhelyettese az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának ülésén elmondta, a kereskedelmi műholdak legitim célpontjává válhatnak egy csapásnak azt követően, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a világűrt a nyugati dominancia érvényesítésére próbálják felhasználni.

Voroncov kifejtette, hogy a nyugati műholdak használata az ukrán háborús erőfeszítések támogatására "rendkívül veszélyes tendencia". Hozzátette, provokatív, hogy a Nyugat ilyen műholdakat használ Ukrajna támogatására.

"Arról beszélünk, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a polgári űrinfrastruktúra összetevőit, beleértve a kereskedelmi célúakat is, fegyveres konfliktusokba vonják be". 

Voroncov nem említett konkrét műholdas cégeket, bár Elon Musk, a SpaceX űripari vállalat alapítója a hónap elején azt mondta, hogy rakétacége továbbra is finanszírozni fogja az Ukrajnában működő Starlink internetszolgáltatást.

Műholdak segítségével figyeli az UNESCO a kulturális örökségben keletkezett károkat

Műholdas felvételek segítségével figyeli az UNESCO az orosz katonai támadás által az ukrajnai kulturális javakban és örökségben okozott károkat.

Az adatokat egy online platformon gyűjtik össze, amelyet kezdetben a szakértők használnak, később azonban a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tesznek - közölte az ENSZ Tudományos, Oktatási és Kulturális Szervezete.

Az UNESCO azt is közölte, hogy az orosz invázió kezdetétől (február 24.) mostanáig 207 megrongált kulturális helyszínt vettek lajstromba. Ezek között 88 vallási létesítmény, 15 múzeum, 76 történelmi vagy művészeti értékű épület, 10 pedig könyvtár.

"Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyzet rossz, és vélhetően tovább romlik" - jelentette ki Krista Pikkat, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatója genfi sajtótájékoztatóján. Egyelőre a világörökségi listán szereplő hét helyszín mindegyike érintetlen.

A megfigyelés érdekében az UNESCO együttműködésbe kezdett az ENSZ műholdas központjával, az UNOSAT-tal.

A helyszíni jelentések alapján az UNESCO elküldi az UNOSAT-nak az esetlegesen megrongált helyszínek listáját. Ezután magáncégektől is rendel műholdas felvételeket, hogy szakértőcsoportja tanulmányozni tudja a képeket a háború előtti és utáni állapotokról.

"Fontos program ez abból a szempontból, hogy láthassuk, hogyan tudjuk hasznosan egybevetni az információkat. Lehet, hogy hosszabb távon a megfigyelést kiterjesztjük Ukrajnán kívülre is, és világméretekben is fel tudjuk használni ezt a módszert, hogy a szakértőinknek interaktív eszköz álljon a rendelkezésére - tette hozzá Krista Pikkat.

Az UNESCO együttműködik az ukrajnai múzeumokkal is a fosztogatások megelőzése érdekében. Az ukrán hatóságok szerint felmerült az ország műkincsei külföldre menekítésének lehetősége a háború idejére, de Pikkat szerint ez "nehéz döntés" lenne. Az első lépés az értékes tárgyak átszállítása az országon belül a harcok által kevésbé sújtott vidékekre.

Több ezer drón gyártását kezdi Oroszország

Az Almaz-Antey orosz vállalat, amely részese a katonai-ipari komplexumnak, bejelentette, hogy év végéig körülbelül ezer drónt fognak legyártani, ráadásul lényegesen olcsóbban, mint a külföldi vállalatok.

Az USA profitált az európai szövetségesek kudarcából

Igor Szecsin, az orosz energetikai óriás a Rosneft vezetője, és az egyik legbefolyásosabb orosz szerint egyre több európai politikus és szakértő kritizálja az Egyesült Államokat, amiért Washington rajtuk profitál. Szecsin szerint Amerikában a gázár ötször alacsonyabb, mint Európában, és politikai okai vannak a mostani energetikai krízis hátterében.

Az Eurázsiai Gazdasági Fórum kijelentette, hogy az orosz olajra és gázra bevezetni kívánt ársapka felrúgja a piaci szabályokat, de emellett semmibe veszi a nemzetállamok saját erőforrásainak értékesítéséhez való jogát.

"Gyakorlatilag azt mondják, hogy a "rossz" államoknak nincs joga saját erőforrásaihoz, mert a "jó" országoknak nincsenek erőforrásaik és nagyobb szükségük van rá. Persze az Egyesült Államokkal szemben semmilyen korlátozás nincs érvényben" - húzta alá.

Az orosz gazdaság alkalmazkodik a szankciókhoz

Makszim Resetnyikov orosz gazdasági fejlesztésért felelős miniszter Bakuban, az Eurázsiai Gazdasági Fórumon elmondta, hogy Oroszország a vártnál gyorsabban alkalmazkodott a szankciók által okozott új gazdasági helyzethez.

Resetnyikov szerint a gazdasági helyzet stabilizálódott, megkezdték a külkapcsolatok újraszervezését és strukturálisan alakították át az orosz gazdaságot. Hozzátette, hogy a gazdasági adatokból kivehető, hogy a folyamat sikeres, még a vártnál is gyorsabban alkalmazkodott Oroszország az újfajta kihívásokhoz.

Már decemberben eljuttatja az Egyesült Államok az újfajta gravitációs nukleáris bombáit az európai NATO-bázisokra

Az Egyesült Államok decemberig eljuttatja az újfajta gravitációs nukleáris bombáit az európai NATO-bázisokra. Mindez azt jelenti, hogy a tervezett dátumot előrébb hozták, állítólag így akarnak reagálni az orosz fenyegetésre, de valójában ez csak egy újabb ürügy arra, hogy az amerikaiak még több atombombát telepíthessenek az orosz határra.

A B61-12 gravitációs nukleáris bombákat eredetileg jövő tavasszal szállították volna Európába, azonban ezt az időpontot idén decemberre módosították az amerikaiak, számolt be róla a Politico két, az ügyre rálátó forrástól.

AZ ÚJ, FEJLETTEBB FEGYVEREKKEL FOGJÁK MAJD LEVÁLTANI A JELENLEG EURÓPÁBAN TÁROLT RÉGEBBI TÍPUSÚ BOMBÁKAT, AMELYEKET A NATO-TAGÁLLAMOK EGY ESETLEGES ATOMHÁBORÚ ESETÉN BEVETHETNEK MAJD.

A Pentagon évek óta arról beszél, hogy az atombombák fejlesztésére komoly szükség van, egyrészt a modernizáció, másrészt az atomfegyverek tárolásának biztonsága miatt. A Pentagon szóvivője a Politico kérdéseire válaszolva elmondtam, hogy a B61 fejlesztése már évekkel ezelőtt megkezdődött, a régebbi fegyverek lecserélése pedig biztonságos és felelősségteljes művelet lesz.

Gulyás a Weltwochénak: a szankciók kitalálója Oroszország legjobb barátja

Akárki is találta ki az ukrajnai háború miatti brüsszeli szankciókat, az Oroszország legjobb barátja, hiszen az intézkedésekkel az Európai Unió nem Oroszországnak, hanem saját magának ártott - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Weltwoche című svájci hetilapnak. 

A Weltwoche a Gulyás Gergellyel folytatott beszélgetésről a lap csütörtökön megjelent számában közölt összeállításban kiemelte, hogy az európai sajtó és a brüsszeli politikusok ismét élesen bírálják Magyarországot, ezúttal az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt, amivel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök "trójai falova".

Az ilyen vádaskodás "a legrosszabb fajta propaganda" - húzta alá Gulyás Gergely, rámutatva, hogy Magyarország ugyanúgy egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, mint az EU többi tagállama, és a második háború utáni történelmének "legnagyobb humanitárius segélyét" nyújtotta Ukrajnának és a Magyarországra menekült 1,2 millió ukránnak.

Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem folytathatja az eddigi politikáját - fejtette ki a Fidesz politikusa, hozzátéve, hogy az EU nem az oroszoknak ártott a szankciókkal, hanem saját magának, különösen az energiaszektorban.

"Oroszország idén kétszer annyit keresett, mint tavaly. Azt is mondhatnánk, hogy bárki is találta ki ezeket a szankciókat, az Oroszország legjobb barátja" - fogalmazott Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a szankciókkal a Nyugat hozzájárul az orosz agresszió finanszírozásához.

Hozzátette, hogy sürgősen el kell indítani egy "európai vitát" arról, hogy az EU milyen politikát folytasson az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mint mondta, intelligens szankciókra van szükség, "amelyek Oroszországnak ártanak, nem Európának".

Kifejtette, hogy Magyarország inkább közvetítő, és nem agresszív politikát folytat Oroszországgal, aminek legfőbb oka a függőség az orosz energiaszállításoktól. Magyarország a földgáz-, és kőolajfogyasztásának 90 százalékát fedezi orosz importból, így "a magyar gazdaság és társadalom idén és jövőre sem működhet orosz gáz és olaj nélkül".

Ez azt is jelenti, hogy a Magyarországon nagy beruházásokat végrehajtó svájci, osztrák vagy német cégek sem tudnának orosz gáz nélkül termelni. "Elsődleges érdekünk tehát, hogy minden elítélés és szankció ellenére úgy tartsuk fenn a kapcsolatot Oroszországgal, hogy folytatódjon az energia beáramlása" - mondta Gulyás Gergely.

Az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító magyar kormányálláspontot indokolva rámutatott, hogy csak a Kárpátokon keresztül lehetne fegyvereket szállítani, és ezzel olyan területen fenyegetne az orosz támadás veszélye, ahol az ukrajnai magyar kisebbség él. Így különösen fontos "magyar érdek, hogy Kárpátalja kimaradjon a háborúból" - mondta a miniszter.

Az ukránok "a hazájukért harcolnak" és "hősies küzdelmet vívnak", amit Magyarország igen nagyra értékel, ugyanakkor van egy még fontosabb érték, amelyről nem szabad megfeledkezni - tette hozzá, kiemelve, hogy "egy atomhatalom ellen vívott háború óriási veszélyt rejt magában, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára".

Ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban létrejöhessen a tűzszünet - mondta Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy Magyarország az "azonnali béke" pártján áll.

17 ukrán katona holttestét exhumálták Harkovban

Az ukrán hatóságok exhumáltak egy tömegsírt Harkov térségében, amelyben feltehetően 17 ukrán katona holtteste volt, akik meghaltak az orosz erőkkel vívott harcokban mintegy hat hónappal ezelőtt. Szergej Siszkov törvényszéki nyomozó szerint a férfiakat áprilisban ölték meg az orosz offenzíva során a Borova melletti faluban, Harkov és Luhanszk régió határán. A közösség tagjai értesítették a hatóságokat a tömegsírról, miután az ukrán erők a közelmúltban visszafoglalták a területet.

ISW: Putyin katonai győzelemre törekszik

Az amerikai központú Institute for the Study of War (ISW) agytröszt jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi nyilatkozatai azt jelzik, hogy Oroszország „továbbra is katonai győzelemre törekszik Ukrajnában és rendszerváltásra Kijevben". Az ISW szerint Putyin retorikáját, miszerint Ukrajna „elvesztette szuverenitását" a Független Államok Közösségével folytatott megbeszélésen, megerősítette Vjacseszlav Volodin duma-elnök, aki szerint „Ukrajna elvesztette a képességét, hogy államként létezzen" és „Ukrajnát a NATO megszállta." Ez a nyelvezet összeegyeztethetetlen az egyenlő alapon folytatott tárgyalásokkal a tűzszünetről, nem beszélve az Oroszország által megkezdett konfliktus megoldásáról – írja az ISW.

Ukrajnában járt a CIA igazgatója

A CIA igazgatója, William J. Burns a hónap elején találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel és más tisztségviselőkkel – jelentette az egyik amerikai hírcsatorna október 26-án két meg nem nevezett forrásra hivatkozva. 

„Ott tartózkodva megerősítette az Egyesült Államok azon kötelezettségvállalását, hogy támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcban, beleértve a hírszerzési információk folyamatos megosztását" – idézték az egyik amerikai tisztviselőt.

Kijev megyét is lőtték az éjjel

A kijevi terület kormányzója, Olekszij Kuleba arról számolt be, hogy az orosz erők tűz alá vették a kijevi megye egyik közösségét. Kuleba nem árulta el a támadás helyét, de azt mondta, hogy a mentők a helyszínen tartózkodnak. Az első információk szerint nincs áldozat.

Az orosz erők csapást mértek Zaporizzsjára

Anatolij Kurtev, Zaporizzsja megbízott polgármestere arról számolt be, hogy az éjszaka az orosz erők csapást mértek a városra és környékére, ami tüzet okozott. Áldozatokról és a károkról egyelőre nincs információ.

Migrációs válság fenyeget

Éjszakai videóüzenetében azt mondta az ukrán elnök, hogy Oroszország ismét súlyosbítani akarja a globális élelmiszerválságot, vissza akarja hozni az éhínség veszélyét. Ennek tudja be, hogy már 175 teherhajó vár ukrajnai berakodásra, de az oroszok egyre lassabb ellenőrzése miatt napról napra nő a veszteglő hajók száma. Ez szerinte nem csak kereskedelmi probléma. Emberek milliói nem jutnak élelmiszerhez, ami a termékek árának még nagyobb emelkedésével fenyeget Afrikában, Ázsiában és Európában egyaránt. "Ha Oroszországnak sikerül végrehajtania a negatív forgatókönyvet, annak egy újabb nagyszabású migrációs válság lesz a vége" - mondta az ukrán elnök.

Több mint tízezren érkeztek szerdán Ukrajnából Magyarországra

Magyarország területére 2022. október 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5419 lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4917 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 230 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 26-án 178 ember, köztük 69 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Újabb fogolycsere

Az ukrán elnök bejelentette további tíz ukrán hadifogoly kiszabadulását. Egyben arra emlékeztetett, hogy minél több orosz katona kerül ukrán fogságba, annál könnyebb tárgyalni az ukrán foglyok szabadon engedéséről. Arról nem beszélt, hogy a mostani fogolycsere alkalmával hány orosz hadifogoly szabadult ki.

Hiperszonikus rakétát tesztelt a Pentagon

Az Egyesült Államok sikeresen elindított egy hiperszonikus rakétát – közölte a Pentagon. Az amerikai haditengerészet szerint a NASA Virginia állambeli Wallops Flight Facility bázisáról indított rakétával tesztelték a kommunikációt, a navigációs berendezéseket és a fejlett anyagokat, amelyek képesek ellenállni a hiperszonikus környezet hőjének. A hiperszonikus rendszerek a hangsebesség sokszorosával repülnek, jellemzően 3500 mph (5633 km/h) vagy nagyobb sebességgel. A szerdai teszthez egy, az eddigieknél kisebb és megfizethetőbb hangzású rakétát használtak.

Szerdán az orosz stratégiai nukleáris erők is gyakorlatot hajtottak végre, melynek keretében ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek többszöri kilövését gyakorolták.

Közel 250 orosz helikoptert lőttek le

Az ukrán elnök beszámolója szerint az ukránok által lelőtt orosz helikopterek száma megközelíti a 250-et. "Az orosz megszállók már annyi felszerelést – repülőgépet és egyéb hadieszközt – veszítettek, mint amennyi a világ hadseregeinek nagy részénél nincs és nem is lesz szolgálatban. Köszönetet mondok minden harcosunknak az ellenség ilyen fokozatos és visszafordíthatatlan demilitarizálásáért" - mondta Volodimir Zelenszkij.

A frontvonal helyzete nem változott

A frontvonal helyzete nem változott lényegesen - mondta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint a leghevesebb csaták most a Donyeck régióban zajlanak: Bahmut irányában és Avdijivkában. Hősnek nevezett minden ukrán katonát, aki ebben a térségben szolgál, mert hónapok óta koncentrált tüzérségi csapásoknak vannak kitéve.

"Általánosságban elmondható, hogy a fronton mindenhol erősítjük pozícióinkat, csökkentjük a megszállók képességeit, tönkretesszük logisztikájukat, és jó hírekkel készülünk Ukrajna számára" - mondta az elnök.

Az energiaszférában is harcolnak

Éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emlékeztetett: a  hagyományos frontvonal mellett az energetika területén is meg kell vívni a harcukat Oroszországgal. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az energiarendszer működőképességének fenntartásában. Egyelőre tudatos, vészhelyzeti energiafogyasztást kért valamennyi felhasználótól.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában