Intézkedések

2022.11.09. 07:27

Mit hozott és mit vitt eddig az árstop? – érkezik az inflációs adat és a kormánybejelentés

A rezsi, az üzemanyag, a kamatok és az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után a kormány néhány óra múlva újabb termékeknél vezethet be hatósági árat – értesült a Világgazdaság.

Illusztráció

Forrás: Nógrád Megyei Hírlap

Fotós: Hegedűs Márk

Néhány óra múlva közzéteszi a KSH a friss, októberre vonatkozó inflációs mutatóját, amiből világosan látszani fog, milyen ütemben drágultak a fogyasztói árak a múlt hónapban – írja a Világgazdaság

Sok jóra nem kell számítani, 

a VG elemzői konszenzusa szerint a 21 százalékot is elérhette az éves infláció.

Ez némileg még a szeptemberi 20 százalékos mutatót is felülmúlja. A csúcsokat döntő adat azért is mellbevágó, mert közben tavaly november óta a kormány folyamatosan igyekszik visszafogni a drágulást, egyebek mellett az árstop intézkedésének bevezetésével. Adja magát a kérdés, hogy mit adtak eddig Magyarországnak az árstopok, illetve hogy milyen mértékű lenne az infláció árstopok nélkül. Ennek körüljárásában Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója készített gyorselemzést a VG-nek.

Üzemanyagárstop

A kabinet 2021. november közepén literenként 480 forintban rögzítette a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát. Akkor a benzinkutakon a 95-ös benzinért 506 forint/litert, a nem prémium gázolajért 512 forint/litert kellett volna fizetni. Ezeket az árakat váltotta fel a hatóságilag maximalizált 480 forintos árszint. 

Azóta ennél csak olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, drágább nem.

A benzin esetében az árnyékár csak egy rövid időszak (2021. december 8-ától egy hétig) erejéig került a rögzített árszint alá, a gázolajnál egyszer sem következett be ilyen. A lépést eredetileg három hónapra vezették be, de február közepétől meghosszabbították, legutóbb az év végéig. Időközben többször is szigorodtak az üzemanyagárstop szabályai, de a lényeg nem változott: 

egy átlagos 50 literes tankolással az aktuális világpiaci árhoz képest 10-15 ezer forintot spórolnak meg a magyar autósok.

Csak februárig összesen 22,4 milliárd forintnyi benzinpénz maradt a járműtulajdonosoknál, becslések szerint május közepéig további 44 milliárd forint megtakarítás jött össze. Azóta ez könnyen meghaladhatta a százmilliárdos határt is. 

Az üzemanyagárstopban ugyanakkor markáns gazdaságpolitikai megközelítések is visszatükröződtek. A kormányzat a döntés bejelentésekor jelezte, hogy abban bíznak, az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is. Ezt a számok igazolták: az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban 6 százalék, így egy 7–10 százalékos áremelkedés hatására 

az infláció 0,4–0,5 százalékponttal lenne magasabb a jelenlegi szintnél.

Kiss Péter rámutatott, hogy a legfontosabb makrogazdasági hatás az volt, hogy nem csökkent a kereslet az üzemanyagok iránt, sőt éppen ellenkezőleg, így a fogyasztók nem érzékelték a rendelkezésre álló jövedelmük csökkenését és másra is többet fordíthattak, mint magasabb üzemanyagárak esetén tették volna. 

„Az üzemanyag drágulása nem épült be az élelmiszerekbe és egyéb termékekbe, amiknél fontos a szállítás, tehát ez valamekkora mértékben mérsékelte az infláció továbbgyűrűző hatásait”

– fogalmazott. Megjegyezte, hogy az üzemanyagárstop a másodkörös hatása alapján is inkább pozitív még akkor is, ha a keresleti hatáson keresztül a többi vonatkozó termék ára jobban nőhetett.

Kamatstop

A lakossági hitelek átmeneti kamatfixálásáról szóló rendelet tavaly december 24-én jelent meg. Az intézkedés lényege, hogy a hitelek kamatát kamatfordulókor nem az aktuális piaci viszonyok alapján, hanem a 2021. október 27-ei állapotnak megfelelően kell meghatározni.

Az intézkedés már durván 350 ezer adóst véd hitelének jelentős, akár 10 százalékos drágulásától.

A kormány legutóbb 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett rendelkezést, illetve annak hatályát is kiterjesztette. Ennek betudhatóan 2022-ben 80, 2023 első fél évében pedig több mint 60 milliárd forint marad az érintetteknél. A kamatstopnak köszönhetően az idén egy átlagos család 282 ezer forintot takarít meg, ez az összeg 2023 első fél évében 174 ezer forintra tehető.

Jövőre a kamatstop intézménye nélkül a törlesztőrészlet 55 százalékkal emelkedne.

Az Amundi szakértője ennek kapcsán úgy értékelt, hogy bár a törlesztőrészlet kétségtelenül nem növekszik, de ezzel együtt a lépés a fogyasztást sem csökkenti, ami pedig nem járul hozzá az infláció hűtéséhez. 

És ez még nem minden, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter október végén jelentette be, hogy a kormány a kkv-k hiteleit is beemeli a kamatstop ernyője alá. A referencia-időpont (ahol stoppolják a kamatokat) június 28., amikor 7,77 százalék volt a bankközi három hónapos kamatláb. Ez október utolsó hetére 17,69 százalékra ugrott. A program november 15-től indult és jövő július 1-jéig lesz érvényben.

Az intézkedés mintegy 60 ezer cégnek jelent segítséget.

Élelmiszerárstop

Februártól lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állították vissza. Az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt, 

de más értékelések szerint ez talán 1-2 százalékpontra is tehető.

Másrészt szociális vonzata is van: megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, személyeknek az intézkedés nagyobb segítséget jelent, mivel az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen. 

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában