Ukrán válság

2022.12.07. 06:07

Putyin szerint elhúzódhat a háború, de nem lesz további mozgósítás

287. napja tart a háború a szomszédban.

Egy repeszek által megsebesült civilt kezelnek az ukrajnai Donyeck megyei Bahmutban 2022 december 6-án

Forrás: Anadolu Agency/AFP

Fotós: Diego Herrera Carcedo

A NATO-főtitkár szerint még nincsenek meg a békés rendezés feltételei

A háború legvalószínűbb kimenetele a tárgyalásos megoldás - mondta szerdán a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett virtuális politikai fórumon kijelentette: 

Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.

Stoltenberg ugyanakkor hozzátette: az ukránokon múlik annak eldöntése, hogy mikor tartják megfelelőnek az időt a tárgyalások elkezdésére, és az is, hogy megállapodjanak a tárgyalások feltételeiről.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a legtöbb háború, és a legnagyobb valószínűséggel a mostani ukrajnai háború is a tárgyalóasztalnál ér véget.

Putyin: a háború elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra

Az ukrajnai "különleges hadművelet" elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán.

Azt mondta, hogy az őszi részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnában, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni "nincs értelme".

Úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva nem fenyegetőzik a nukleáris fegyvereivel, amelyekre úgy tekint, mint a feltartóztatás eszközeire.

Piacot ért orosz rakétatámadás Donyeck megyében, halottak

Az orosz erők csapást mértek szerdán a Donyeck megyei Kurahove településre, ahol eltalálták a helyi piacot, a buszpályaudvart, valamint benzinkutakat és lakóépületeket, az eddigi értesülések alapján legalább nyolc civil életét vesztette és öten megsebesültek

 - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Twitteren.

A tisztségviselő szavai szerint a település központját vették tűz alá rakéta-sorozatvetővel az orosz erők. Timosenko fotókat és videofelvételt is közzétett a támadás utáni helyzetről.

"Ezek terroristák, nem emberek. Felelni fognak ezért" - írta a Twitteren Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, reagálva a támadásra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Zelenszkij hat és nem nyolc halálos áldozatról tájékoztatott.

Moszkva "komoly ajánlat" esetén kész a tárgyalásra

Oroszország kész tárgyalni, ha komoly javaslat érkezik az ukrán konfliktus megoldására, amely teljesíti Moszkva követeléseit - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai külpolitikai fórumon.

"Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni"

 - mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.

Az orosz diplomácia vezetője ehhez azt is hozzáfűzte, hogy Oroszország kész lenne komoly párbeszédet folytatni a nyugati országokkal, ha ott előrelátó emberek kerülnek a kormányra.

"Amikor és amennyiben Nyugaton, az Európában és az Egyesült Államokban létrehozott intézmények vezetésébe olyan emberek kerülnének, akik képesek egy kicsit messzebbre látni mint a kétéves választási ciklus (...), akkor természetesen készen állunk egy komoly beszélgetésre" - mondta Lavrov.

Újra bombázzák az energetikai létesítményeket

Az orosz erők ismét több energetikai létesítményre mértek csapást szerdára virradó éjjel Ukrajna keleti részében - hozta nyilvánosságra az Ukrenerho ukrán áramszolgáltató társaság.

A közlemény szerint folytatódik az energiarendszer szakaszos helyreállítása a rakétatámadások után, de továbbra is jelentős áramhiány van. Az atomerőművekben az elektromos hálózat károsodása miatt lekapcsolt blokkok feltöltésének folyamata a tervezett módon folytatódik - tette hozzá a vállalat.

"Nehéz helyzet alakult ki az ország keleti részében, ahol az ellenség tegnap este ismételten tüzet nyitott egyszerre több energiainfrastrukturális létesítményre, miközben a hőmérséklet ebben a térségben elérte a mínusz 17 Celsius fokot. 

A sürgősségi javítási munkálatok folytatódnak. A javítócsoportok emellett azon dolgoznak, hogy felszámolják a rakétatámadások következményeit Kijevben és Odessza megyében, és biztosítsák a régiók energiaellátását" - fejtette ki az Ukrenerho. Kiemelte, hogy továbbra is jelentős hiány van az energiarendszerben, és az összes regionális energiacégnek korlátozást írtak elő az áramfogyasztásra vonatkozóan.

HIMARS-rakéták raktárát semmisíthették meg az oroszok

Több mint 70 amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát semmisített meg egy nagy pontosságú föld-föld csapás Krivij Rihben, az ArcelorMittal acélgyár egyik üzemcsarnokában - jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

 

A tábornok szerint megsemmisült két sorozatvető, további négy pedig kritikus károkat szenvedett.

 

A tájékoztatás szerint az orosz erők a Liman irányában folytatott előrenyomulásuk során előnyösebb védővonalakat és állásokat foglaltak el. Megöltek több mint 130 ukrán katonát, és megsemmisítettek két gyalogsági harcjárművet és egy járművet.

Amerikai puccsról beszélt Lavrov

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok döntötte el, hogy kik kerüljenek be az ukrán kormányba, miután az orosz álláspont szerint 2014-ben puccsot hajtottak végre az ukránok az amerikaiak támogatásával és megdöntötték a törvényesen megválasztott kormányt. Lavrov felidézett egy 2013 decemberében kiszivárgott hangfelvételt, amelyen Geoff Pyatt, Amerika ukrán nagykövete, illetve Victori Nuland államtitkár-helyettes egyeztettek arról, hogy Kijevben milyen kormány álljon majd fel.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Kupjanszk irányában sikerült megállítaniuk egy támadást, az összecsapások során 70 ukrán katona halhatott meg. Szintén kiderült, hogy az ukránok Donyekcben is ellentámadásba lendültek, míg Harkov térségben az orosz tüzérség egy zsoldosok számára kialakított létesítményt semmisített meg. Emellett az orosz erők folytatják az offenzívát Krasznolimanszk irányában annak érdekében, hogy kedvezőbb legyen a frontvonal állása.

Kreml: Moszkva többféle választ mérlegel az olajárplafon bevezetésére

Moszkva különböző válaszlehetőségeket mérlegel a Nyugat által bevezetett olajárplafonnal kapcsolatban - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

"Amint a döntés megszületik, nyilvánosságra hozzuk" - mondta a szóvivő, aki nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

A Vedomosztyi című orosz gazdasági lap szerdán arról számolt be, hogy az orosz kormány három lehetséges válaszlépésen dolgozik, miután az Európai Unió és a G7-csoport 60 dolláros árplafont vezetett be az orosz nyersolajra. A lap szerint az elképzelések között szerepel, hogy Oroszország teljesen megtiltja a szankciókat bevezető országokba irányuló olajértékesítést, megtiltja a kivitelt az olyan szerződések alapján, amelyek az árplafonra vonatkozó záradékot tartalmaznak, vagy irányárat vezet be, amely az orosz Urals nyersolajra adható legnagyobb kedvezményt az etalonnak tekintett Brent típus ára alapján állítja be.

A Vedomosztyi szerint Moszkvában még egyik lehetőséget sem hagyták jóvá, és más alternatívákat vagy kombinációkat sem tartanak kizártnak.

A Bloomberg amerikai hírügynökség azt írta, hogy Oroszország az árplafonra válaszul fix olajárat vezethet be, vagy megszabja a maximális árengedményt a nemzetközi márkákhoz képest.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva minden szankcióra az érdekein alapuló, arányos választ fog adni. Hozzátette, hogy Oroszország megtanult együtt élni a büntetőintézkedésekkel.

A Kreml sajtószolgálata közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohammed bin Zajed an-Nahjannal, megvitatva vele a nyugati országok azon "kísérleteit", hogy piacellenes árplafont szabjanak az orosz olajra, ami "ellentmond a világkereskedelem elveinek".

Putyin külügyminisztere megszólalt

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a világban tapasztalható hatalmi egyenlőtlenség legfőbb oka, hogy a kisebbségben lévő nyugati hatalmak továbbra sem képesek elfogadni azt, hogy a világ többpólusúvá válik. Hozzátette, hogy ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, azonban a nyugati hatalmak mindenképpen hátráltatni akarják mindezt.

Védelmi állásokat építenek az oroszok

A brit védelmi minisztérium értesülései szerint 

az oroszok védelmi állásokat létesítenek az elfoglalt ukrán területek határán.

 Az új jelentés kitér arra is, hogy az oroszok többek között úgynevezett "sárkányfoggal" próbálják megerősíteni az állásokat. Ez az eszköz egy piramis alakú betonépítmény, amely a tankok haladását korlátozza. A britek szerint Mariupol mellett Zaporizzsja térségben is védekezésre rendezkedtek be az oroszok.

Varsó Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről tárgyal Berlinnel

Varsó a német hadsereg készleteiben lévő, amerikai gyártmányú Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről fog tárgyalni Berlinnel, miután Németország elutasította szállításukat Nyugat-Ukrajnába - közölte Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter kedd esti Twitter-bejegyzésében.

A tárcavezető a német védelmi minisztériummal folytatott egyeztetést követően azt írta: csalódottan fogadta az Ukrajnának szánt támogatás elutasítását. "Ezért elkezdjük a rakétavetők lengyelországi elhelyezéséről, parancsnoki rendszerünkbe való bevonásáról szóló munkamegbeszéléseket" - tette hozzá.

Németország azután ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy november közepén feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája csapódott be a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva.

Lengyelország arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a felajánlott légvédelmi rakétarendszert. Blaszczak szerint ez megvédené Ukrajnát az orosz támadások okozta további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelné Lengyelország keleti határának biztonságát is.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter viszont úgy érvelt: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik.

A német felajánlás Mariusz Blaszczak múlt heti közlése szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról szól.

Varsó egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében az év végéig két amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is kap. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Zaporizzsját bombázták az éjszaka

Oleksandr Starukh, Zaporizzsja régió kormányzója azt közölte a Telegramon, hogy két települést is bombáztak az éjszaka az oroszok. Három ember sérült meg, köztük egy 15 éves lány.

Blinken: Az USA nem engedélyezte az ukrajnai csapásokat Oroszországon belül

Az Egyesült Államok kedden kijelentette, hogy nem engedélyezte Ukrajnának, hogy csapásokat hajtson végre Oroszországon belül, miután sorozatban dróntámadások érik a hadsereggel kapcsolatban álló létesítményeket mélyen orosz területen belül. Kijev nem vállalta közvetlenül a felelősséget, de nem is bírálta az akciót, amely oroszországi jelentések szerint három ember halálát okozta, valamint nagy hatótávolságú bombázógépeket és egy üzemanyagraktárt rongált meg.

"Nem bátorítottuk és nem tettük lehetővé az ukránoknak, hogy Oroszország területén belül csapást mérjenek" - mondta újságíróknak Antony Blinken külügyi államtitkár.

Washington visszatartotta magát attól, hogy az ukrán erőket olyan nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal lássa el, amelyek Oroszországon belül csapást mérhetnek, mert attól tart, hogy ez közvetlen összecsapáshoz vezethet az orosz erők, valamint az amerikai és a NATO-erők között.

Parlamenti képviselő halt meg Donyeck bombázásában

A Donyecki Népköztársaság (DPR) képviselője, Marija Pirogova meghalt egy Ukrajnából érkező ágyútámadás során - jelentették december 6-án, kedden.

Több mint nyolcezren érkeztek kedden Magyarországra

Magyarország területére 2022. december 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4547 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3570 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 122 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 6-án 33 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Több mint kétszáz becsapódás a Szumi régióban

Az oroszok tegnap  226 lövedéket lőttek ki a Szumi régió hét településére - közölte Dmytro Zsivitszkij regionális kormányzó.

Robbanások Bakhmutban

Az oroszok folytatták a szárazföldi támadásokat Bakhmut és Avdivka közelében - írta korábban az amerikai Háborús Tudományok Intézete (ISW). Orosz források szerint csekély előrehaladást értek el, de bekeríteni továbbra sem tudták a várost.

Riadó egy orosz légibázison

Légiriadó volt december 6-án késő este az oroszországi Engels városának egyik repülőterén, egy nappal azután, hogy robbanások voltak két orosz légibázison is, köztük az Ukrajnától több száz kilométerre fekvő Engelsen.

Emberek millióit fenyegeti a tél Ukrajnában

Emberek millióit fenyegeti a kemény tél Ukrajnában, tekintettel az ország infrastruktúráját ért számos támadásra - hívta fel a figyelmet kedden Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője a világszervezet Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén.

"Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni támadások, ideértve az erőműveket és a távhőszolgáltatókat, emberek millióit fosztották meg a fűtéstől, valamint az áram- és vízszolgáltatástól" - hangsúlyozta Griffiths. Hozzátette, hogy mindez újabb vetületet ad a háború okozta humanitárius válságnak.

Griffiths szóvá tette az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta az egészségügyi intézményeket ért számtalan támadást is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 715 ilyen esetet dokumentált kórházak, illetve más hasonló létesítmények ellen. "Ezek több mint 70 százalékát teszik ki az egészségügyi ellátórendszerek infrastruktúrája ellen világszerte elkövetett támadásoknak" - emelte ki.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában