Ukrán válság

2023.03.17. 05:50

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen

Már 387. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo és a Mandiner híreiből válogatunk.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Mi-171A2 helikopter szimulátorában, az ulan-udei helikoptergyárban működő repüléstechnikai oktatóközpontban, a burjátiai székvárosban 2023. március 14-én

Forrás: MTI/AP/Szputnyik

Fotós: Mihail Mecel

Ukrán főügyész: Putyint letartóztathatják külföldön

Vlagyimir Putyin hivatalosan nemzetközi bűncselekmény gyanúsítottja lett, így Oroszországon kívül letartóztathatják és bíróság elé állíthatják - jelentette ki Andrij Kosztyin ukrán főügyész, reagálva arra, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen. 

"Mostantól az orosz elnök hivatalosan gyanúsítotti státuszban van egy nemzetközi bűncselekmény, nevezetesen ukrán gyermekek illegális kitelepítése miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin orosz elnök és Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen. Ez azt jelenti, hogy Oroszországon kívül le kell tartóztatni, és bíróság elé kell állítani Putyint. A világ vezetői pedig háromszor meggondolják, mielőtt kezet fognak vagy tárgyalóasztalhoz ülnek vele. A világ kapott egy jelzést, hogy az orosz rezsim bűnöző, vezetése és csatlósai felelősségre vonhatók" - hangsúlyozta a főügyész. 

Kosztyin szavai szerint az ukrán főügyészi hivatal több mint negyven kötetnyi anyagot - több mint ezer oldalt - adott át az ICC-nek. Több mint 16 ezer gyermek Ukrajnából - Donyeck, Luhanszk, Harkiv és Herszon megyékből - Oroszországba szállítását rögzítette az ukrán főügyészség. 

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson pontosította: Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát. Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele. Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé. 

Jermak emlékeztetett arra, hogy Ukrajna rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Megjegyezte, hogy több mint 16 ezer jogellenesen Oroszországba vitt gyermeket tartanak nyilván az Ukrajnában kivizsgált eljárásokban, valós számuk azonban ennek a többszöröse is lehet. Hozzátette: eddig 308 gyerek került vissza Ukrajnába. "Ez egy elég nehéz folyamat, de dolgozunk rajta" - jelentette ki az ukrán elnöki iroda vezetője. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon történelminek nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel szavai szerint kezdetét veszi a történelmi felelősségre vonás. "Gyermekek elválasztása családjuktól, a rokonaikkal való kapcsolatfelvétel megakadályozása, gyermekek orosz területen való elrejtése, szétszórása távoli régiókban - mindez nyilvánvalóan Oroszország állami politikája, állami döntés és állami gonoszság, ami pontosan ennek az államnak az első számú tisztségviselőjével kezdődik" - jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne ilyen bűncselekményt végrehajtani Oroszország legfelső vezetője, Vlagyimir Putyin elnök utasítása nélkül. 

Donyecki tisztségviselő: orosz kézen Bahmut több mint kétharmada

 Az orosz egységek Artemivszk (Bahmut) területének mintegy 70 százalékát vonták ellenőrzésük alá - közölte Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója pénteken a Rosszija 24 tévécsatornán. 

Gagin azt is elmondta, hogy 

az ukrán fegyveres erők megpróbáltak ellentámadást indítani, és Csasziv Jar irányából behatolni a városba, de terveiket meghiúsították.

 Azt mondta, hogy Artemivszkben mintegy tízezer ukrán lehet. 

Gyenyisz Pusilinnak, a donyecki régió megbízott vezetőjének pénteki beszámolója szerint a Wagner-csoport harcosainak sikerült beékelődniük a Vosztokmas vállalat területére, amely az Artemivszki Színesfém-feldolgozó üzem (AZOM) északi részén található. Elmondása szerint 

a rohamegységek tovább nyomulnak a városközpont felé, északi és déli irányba szorítva ki az ukrán erőket. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap alatt elszenvedett emberveszteségét 335 főben határozta meg. A tábornok szerint közülük 135 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. 

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeck városban és Madrikine községben két civil életét vesztette. 

Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken ötmillió rubel (mintegy 24 millió forint) jutalmat ígért annak az ukrán katonának a megöléséért, aki videót tett közzé arról, hogy a társaival együtt szalonnát eszik a Koránról, aztán elégeti a muszlimok szent könyvét. 

Közölte: ha élve hozzák el neki, tízmillió rubelt (mintegy 48 millió forintot) hajlandó kifizetni érte.

Putyin a Krím és Szevasztopol megvédését ígérte

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím és Szevasztopol megvédelmezését és gyorsított ütemű fejlesztését ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az Oroszországhoz való csatlakozásról a két közigazgatási egységben rendezett népszavazás kilencedik évfordulója alkalmából.

Nyilvánvaló, hogy a biztonsági kérdések prioritást élveznek a Krím és Szevasztopol számára, különösen ma. Mindent megteszünk, hogy elejét vegyük minden fenyegetésnek

- mondta az elnök a régió fejlesztéséről tartott tanácskozáson.

Putyin kifejezte meggyőződését, hogy a terrortámadás által megrongált Krími híd vasúti részének teljes helyreállítása határidőre befejeződik. Az elnök átfogó gazdasági fejlesztést és szociális támogatást ígérve üdvözölte a krímieket és minden oroszt a Krím Oroszországgal való "újraegyesítésének" szombati évfordulója alkalmából, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége által el nem ismert népszavazáson hozott döntést pedig "véglegesnek" és "történelminek" nevezte.

PUTYIN, Vlagyimir
Fiatalok az ukrajnai Krím annektálása kilencedik évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Jaltában 2023. március 17-én
Fotós: - / Forrás: MTI/AP

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken kitüntetésre terjesztette fel annak a két Szu-27-es vadászgépnek a pilótáját, amelyek elfogtak egy amerikai drónt a Fekete-tenger feletti légtérben. A moszkvai katonai tárca szerint a két vadászpilóta akciójával megakadályozta "a különleges hadművelet céljából kialakított ideiglenes légtérhasználati terület határainak megsértését".

Ukrán légierő: a MiG-29-esek nem hatékonyak az orosz légicsapásokkal szemben

A nemzetközi partnerek által biztosítandó, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek erősítik ugyan Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az orosz légi "terrortól" - jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóivője egy pénteki tévéműsorban.

Ezek a gépek javítani fogják a képességeinket, ugyanis számos funkciót látnak el: járőröznek Ukrajna légterében, csapásmérő csapatok fedezésére is alkalmasak, emellett HARM radarromboló rakétákkal is képesek csapást mérni az ellenséges légvédelemre, masszív rakétatámadások során pedig rakétákat és Sahíd kamikaze drónokat is elfoghatnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a MiG-ek nem kellően hatékonyak elavult rakétáik, radarjaik miatt" - fejtette ki a szóvivő.     

Szlovákia pénteken hozta nyilvánosságra döntését, hogy 13 darab MiG-29-es vadászgépet szállít Ukrajnának, egy nappal korábban pedig Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be, hogy a következő napokban négy MiG-29-est ad a háború sújtotta keleti szomszédjának - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Moszkva semmisnek tekinti a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin ellen kiadott letartóztatási parancsát

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman "letartóztatását" elrendelő határozatát - közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteken a Telegram-csatornáján.

Oroszország szempontjából nincs semmilyen jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatának, egyebek között jogi szempontból sem

- írta Zaharova.

Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási +előírások+ jogilag semmisek lesznek számunkra

- hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája pénteken jelentette be, hogy elrendelte Putyin és Lvova-Belova "letartóztatását", azzal vádolva meg őket, hogy "törvényellenesen hurcoltak el gyerekeket Ukrajnából".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy magának 

a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként "értékelte" a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).

Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság "nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé".

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen - jelentette be a hágai székhelyű bíróság pénteken.

A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően.

A közlemény szerint "alapos a gyanú", hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.

A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére

- tudatta a bíróság.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök koncertre érkezik a moszkvai Luzsnyiki Stadionba 2023. február 22-én, egy nappal a haza védelmezőjének napja előtt
Fotós: Makszim Blinov / Forrás: MTI/AP/Kreml/Pool

A büntetőbíróság arról is tájékoztatott, hogy az elfogatóparancsok a sértettek és a tanúk védelme, valamint a nyomozás védelme érdekében általában titkosak, ám tekintettel arra, hogy az említett bűncselekmények elkövetése feltételezhetően továbbra is folyamatban van, valamint az elfogatóparancsok nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a további bűncselekmények elkövetésének megakadályozásához, a testület úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás érdeke az, hogy tegyék közzé az elfogatóparancsok kiadásának tényét, a gyanúsítottak nevét, valamint a terhükre rótt bűncselekményeket.

Klicsko: lerövidítik a kijárási tilalmat Kijevben és környékén

A tervek szerint egy órával csökkentik a napi kijárási tilalom időszakát március 26-tól Kijevben és Kijev megyében - jelenttette be pénteken Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

Jelenleg a kijárási tilalom az ukrán fővárosban 23 órától hajnali öt óráig tart. Március 26-tól viszont csak éjféltől fog kezdődni, és változatlanul hajnali ötig tart majd. A kijárási tilalom időtartamának módosítására vonatkozó eljárás még folyamatban van.

Klicsko a tervezett csökkentést a fővárosban élők ez irányú igényével indokolta.

 Az Ukrajinszka Pravdának megerősítette, hogy a kijárási tilalom időszakának lerövidítésével a közösségi közlekedési eszközök is egy órával tovább fognak közlekedni. 

KLICSKO, Vitalij
Vitalij Klicsko kijevi polgármester (j) látogatást tesz a német hadsereg észak-németországi Münsterben lévő támaszpontján 2023. február 20-án
Fotós: Filip Singer / Forrás: MTI/EPA

A városvezetés reményei szerint a döntés hozzájárul a termelés növekedéséhez, és új munkahelyeket teremt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fővárost és lakóit fenyegető veszélyek továbbra is fennállnak, ezért indokolt esetben a biztonsági intézkedéseket meg lehet erősíteni.

Lefokozták az ukrán parancsnokot, miután a veszteségekről és hiányos kiképzéséről beszélt az amerikai sajtónak

Lefokozták az ukrán fegyveres erők 46-os desszantos dandárjának zászlóaljparancsnokát, a „Kupol” fedőnévre hallgató Anatolijt. A Meduza beszámolója szerint a „Kupol” parancsnokot a Washington Postnak adott nyilatkozata miatt fokozták le - írja a Mandiner.

Az újságírók több ukrán katonával is beszéltek, köztük volt „Kupol“, aki a legkritikusabb hangot ütötte meg az ukrán fegyveres erőkkel szemben. Egysége a donyecki régióban harcolt, a télen Szoledarból vonultak vissza.

Ukrán katona ül egy lövészárokban a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 5-én
Fotós: Libkos / Forrás: MTI/AP

Saját, 500 fős egységében százan meghaltak, négyszázan sérültek, így javarészt tapasztalatlan újoncok alkotják most egységét. 

Kapok új harcosokat, de nincs időm kiképezni őket. Ha harcra kerül sor, eldobnak mindent, és elfutnak. Tudják, miért? Mert azt mondják, megijeszti őket a puskadurranás. Gránátot pedig soha sem hajítottak még el.

Az ENSZ 120 napos gabonamegállapodást szeretne

Az ENSZ az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkből származó gabonaszállítmányok biztonságos kivitelét lehetővé tevő megállapodás 120 napos megújítását szorgalmazza a hét végén lejáró határidő előtt. Szintén a 120 napos hosszabbítást javasolja Ukrajna és a szerződés létrehozásában aktív Törökország is.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova azt mondta, hogy a megállapodást „60 nappal meghosszabbítják". Szerinte a szerződés időtartamának orosz és ENSZ-értelmezése közötti különbség az ENSZ alkalmatlanságát jelzi.

Szlovákia döntött: vadászgépeket adnak Ukrajnának

Tizenhárom MiG–29 típusú vadászgépet küld Ukrajna részére Szlovákia, miután az ideiglenes kormány egy online ülésén megállapodott erről. A gépek többsége a közelmúltban még repült, azonban három olyan példány is akad, amik 2008 óta nem szálltak fel. Utóbbiakat az ukrán erők alkatrészbázisként használhatják majd.

Jaroslav Nad védelmi miniszter elmondta, alkotmányjogászokat kértek fel a vadászgépküldés ügyének áttekintésére. Mindegyik szakértő egybehangzóan állítja, hogy egy megbízott kormány is küldhet fegyvereket. Nad ugyanakkor nem hozná nyilvánosságra a szakvéleményeket, mivel attól tart, hogy a jelenlegi kormányerők politikai ellenfelei felhasználnák az alkotmányjogászokat.

Robert Fico óriásplakátokra ragasztaná ki a szakvéleményt elkészítő jogászok névsorát – fogalmazott.

Nad a saját értékelése szerint betartotta korábbi ígéretét, mivel a szlovák parlament védelmi és külügyi bizottsága is tárgyalta a MiG-ek kérdését.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Menczer Tamás: maradunk a béke mellett

Magyarországot "bele akarják nyomni" az ukrajnai háborús konfliktusba és a háborúpárti táborba, "de mi maradunk a béke mellett" - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.

Menczer Tamás arra, hogy az Európai Parlament (EP) bírálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert minszki útja miatt, úgy reagált: az derült ki ismét, hogy ki a békepárti és ki a háborúpárti. Emlékeztetett: a magyar diplomácia vezetője azért utazott Fehéroroszországba, hogy a tárgyalás, a párbeszéd fontosságáról beszéljen, és minden - a háborúban érintett - felet ez irányába tereljen.

Szólt arról, hogy Oroszország atomhatalom, és egy atomhatalommal tárgyalni kell. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen beszélnek a harmadik világháború esélyéről, amit már önmagában rendkívül ijesztőnek értékelt. Úgy folytatta: egyre többen beszélnek atomhatalmak összecsapásáról, a NATO és Oroszország összeütközéséről, ami "mindnyájunk pusztulását jelentené, és ezt mindenképpen el kell kerülni".

"Akik nem akarnak tárgyalást, például azok az EP-képviselők, akik a magyar külügyminisztert bírálták, azok nem akarnak valójában békét és tűzszünetet, tehát háborúpártiak" - jelentette ki Menczer Tamás.

Az államtitkár megjegyezte, hogy álláspontja szerint ezeknek a politikusoknak történelmi felelősségük van abban, hogy az európai érdek ellen cselekszenek, ugyanis - mint hozzáfűzte - a béke európai érdek, magyar érdek, az egész világ, köztük a háborúban érintett felek érdeke is.

"A háborúban emberek halnak meg, családok mennek tönkre, milliók hagyják el az otthonukat, mindemellett itt az energia- és gazdasági válság, mindezekre az egyetlen helyes válasz az azonnali tűzszünet és a béke" - hangoztatta a politikus.

Kifejtette: "a békét elkezdték címkézni", ugyanis Brüsszel és a magyar baloldal szerint az azonnali béke "tisztességtelen, rossz, és nem igazságos" béke lenne. Erről megjegyezte: "a béke jó, a háború meg rossz, ez a valóság, ez ennyire egyszerű".

Szavai szerint Európában és a transzatlanti világban a háborúpártiak vannak többségben, globális szinten azonban a békepártiak. "Nem hagyhatjuk, hogy elnyomják a hangunkat, azt pedig pláne nem, hogy belesodorjanak minket a konfliktusba" - fogalmazott Menczer Tamás, rögzítve, hogy ezt nem is fogják hagyni.

Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a háborúba már rengeteg fegyvert szállítottak, de a béke "nem jött el", a konfliktus "durvább, mint valaha". A politikus egyúttal veszélyesnek és felelőtlennek minősítette azt a nyugati gondolkodást, amely szerint a háborút lehet irányítani, kontrollálni, ellenőrizni. Ezt háborút nem lehet ellenőrizni, és akik azt gondolják, hogy lehet, azok "a mi életünkkel játszanak" - mondta Menczer Tamás.

Telefonon beszélt a kínai és az ukrán külügyminiszter

A két ország közötti laza diplomáciai kapcsolatok ellenére telefonon beszélt egymással a kínai és az ukrán külügyminiszter.

A hívást követően a kínai külügyminisztérium azt közölte, hogy Kína továbbra is reménykedik az Ukrajna és Oroszország közötti párbeszédben, "bármilyen nehéz vagy kihívásokkal is jár".

Hozzátették, Csin Kang reméli, hogy a két fél nem zárja be az ajtót a politikai megoldás előtt.

Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba elmondta, hogy országa területi integritásának fontosságáról tárgyalt kínai kollégájával.

Prigozsin szerint Putyin összeesküdött ellene

Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) csütörtöki írása szerint a Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin azt állította: sajtóértesülést kapott, amely leleplezi a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nyikolaj Patrusev orosz biztonsági tanácsi titkár által irányított összeesküvést, amelynek célja a Wagner-csoport aláásása és „semlegesítése”.

Az ISW szerint azonban nincsenek erre utaló bizonyítékok, így Prigozsin az állítólagos összeesküvést azért fabrikálhatta, hogy több „információs műveletet is előmozdítson” a Wagner csoport és a saját jó hírnevének megőrzése érdekében. A tanulmányban azt írják: Prigozsin Patrusevet hibáztatja a Wagner kudarcaiért, valamint egy kitalált forgatókönyvet vízionál, amelyben a Wagner közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra belföldön.

Úgy tűnik, hogy ez a lépés Prigozsin orosz katonai intézményrendszer elleni kampányának következő fejezete, és Patrushev lehet Prigozsin következő célpontja az orosz védelmi minisztérium és vezérkar elleni összehangolt támadásai után – olvasható a tanulmányban.

Hszi Csin-ping kínai elnök a jövő héten látogat Oroszországba

A moszkvai tájékoztatás szerint a két vezető "a megbeszélések során megvitatja majd az Oroszország és Kína közötti átfogó partnerségi kapcsolatok és stratégiai együttműködés továbbfejlesztésének aktuális kérdéseit", és aláír több fontos kétoldalú dokumentumot.

A két elnök emellett tárgyalni fog a nemzetközi téren folyó kétoldalú együttműködés elmélyítéséről is.

Putyin és Hszi legutóbb tavaly szeptemberben Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója alkalmával találkozott személyesen egymással, december végén pedig videokonferencia keretében tárgyaltak. Az orosz elnök ekkor hívta meg kínai hivatali partnerét, hogy tavasszal tegyen állami látogatást Moszkvába.

Az orosz elnök tavaly február elején járt legutóbb Pekingben, a téli olimpia megnyitóján, kevéssel az Ukrajna elleni "különleges hadművelet" megindítása előtt.

Hszi Csin-pinget március elején választották újra a Kínai Népköztársaság elnökének harmadik ötéves ciklusára, amit az alkotmány ezt megelőző módosítása tett lehetővé. Az alaptörvény korábban legfeljebb két mandátum erejéig engedélyezte az államfői poszt betöltését.

Vlagyimir Putyin gratuláló táviratában arról biztosította a kínai vezetőt, hogy Moszkva és Peking továbbra is egyeztetni fog a kulcsfontosságú kérdésekben. Emellett bizalmát fejezte ki, hogy ő és a kínai elnök biztosítani fogják, hogy az országok számos területen fokozzák az együttműködést.

Hszit októberben, a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. kongresszusán újraválasztották a KKP Központi Bizottságának főtitkárává, ugyancsak harmadik ciklusra.

A tisztségeiben való megerősítését követően Hszi elsőként Oroszországban tesz állami látogatást.

A RIA Novosztyi idézte Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivőt, aki szerint Hszi moszkvai látogatása erősíteni fogja a két ország közötti kölcsönös bizalmat, és lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.

Oroszországnak váratlan támogatója akadt

Kínából orosz vállalkozásoknak küldött fegyvereket és testpáncélokat vett észre egy vámadatokat összesítő adatbázisban a Politico brüsszeli lap. Az adatok szerint 2022 júniusa és decembere között történtek a szállítások, és az árucikkek között sok kettős felhasználású termék is szerepel.

A China North Industries Group Corporation Limited, az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú védelmi vállalkozója 2022 júniusában küldte a fegyvereket egy Tekhkrim nevű orosz cégnek, amely szintén üzletel az orosz állammal és hadsereggel. A CQ–A puskákat, amelyeket az M16-osról mintáztak, de az adatokban polgári vadászpuskaként vannak megjelölve, a jelentések szerint a kínai félkatonai rendőrség, illetve különböző fegyveres erők használják a Fülöp-szigetektől Dél-Szudánon át Paraguayig.

Az adatok szerint az orosz szervezetek 2022 végén 12 kínai vállalat által szállított drónalkatrész-szállítmányt és több mint tizenkét tonna kínai testpáncélzatot is kaptak Törökországon keresztül.

Bár a vámadatokból nem derül ki, hogy Peking nagy mennyiségű fegyvert ad el Moszkvának kifejezetten a háborús erőfeszítései megsegítésére, az biztossá vált, hogy Kína korábban nem bejelentett kettős felhasználású felszereléseket szállít orosz vállalatoknak; olyan kereskedelmi forgalomban kapható árucikkeket, amelyeket a harctéren is fel lehet használni.

Ez az első megerősítés arról, hogy Kína lőfegyvert és páncélzatot küld orosz vállalatoknak. Az adatokból az is kiderül, hogy drónokat és drónalkatrészeket továbbra is küldenek, annak ellenére, hogy legalább egy vállalat ígéretet tett arra, hogy felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában, hogy termékei ne segítsék a háborús erőfeszítéseket.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Fehér Ház: az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, de folytatja a felderítő repüléseket a nemzetközi vizek felett, nemzetközi légtérben, a Fekete-tenger fölött - közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

John Kirby a hét elején történt orosz-amerikai incidensre utalva közölte, hogy az amerikai pilóta nélküli repülőgép lezuhanásához vezető orosz művelet szándékoltságára semmi nem utal, ugyanakkor a legjobb esetben is figyelmetlenség történt, a legrosszabb esetben pedig a művelet gondatlan és támadó jellegű volt.

Kijelentette, nem világos az Egyesült Államok számára, hogy az orosz pilótának szándékában állt-e nekiütközni a drónnak, amely később a tengerbe zuhant. Megerősítette, hogy a tenger mélysége miatt nem valószínű, hogy az eszközt sikerül felszínre hozni.

Az amerikai drón küldetésével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora közölte: az amerikai hírszerzési-megfigyelései képességek védelmében nem áll módjában beszámolni arról, hogy pontosan mit figyelt meg az eszköz, ugyanakkor azt megjegyezte, hogy az ilyen repülések a Fekete-tenger térségében a múltban, a jelenben és a jövőben is a szélesen értelmezett amerikai nemzeti érdekből történnek, valamint részei az Ukrajna önvédelméhez nyújtott támogatásnak.

John Kirby arra a varsói bejelentésre, miszerint Lengyelország a következő napokban MiG típusú vadászrepülőgépeket adna Ukrajnának, úgy reagált, hogy szuverén döntésről van szó, azt tiszteletben tartják. Hozzátette, hogy ez nem változtat az amerikai hozzáálláson az F-16-osokkal kapcsolatban, amit az elnök hangoztatott, miszerint jelenleg nincs ilyen felvetés az asztalon.

Egy másik ország ilyen jellegű bejelentése nem befolyásolja az Egyesült Államok szuverén döntéshozatalát az F16-os vadászrepülőgépeket illetően - fogalmazott a szóvivő.

A kínai és az ukrán elnök esetleges közvetlen telefonbeszélgetésére vonatkozó kínai tervekre a fehér házi illetékes úgy reagált, hogy az Egyesült Államok régóta ösztönzi Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. John Kirby kifejtette, hogy az Egyesült Államok szerint fontos, hogy a kínai államfő az ukrán elnök álláspontjáról is közvetlenül szerezzen tudomást, és ne csak Putyin orosz elnök véleményéről értesüljön első kézből.

48 perc: a drónok hosszú távon több életet veszélyeztetnek, mint amennyit rövid távon megvédenek

A napokban - eddig tisztázatlan körülmények között - lezuhant egy nagy értékű amerikai drón valahol a Krím félsziget mellett. Az oroszok azt állítják, hogy az amerikaiak rosszul manővereztek a drónnal, az amerikaiak pedig azt, hogy egy orosz repülő túl közel repült hozzá. De miért próbálják a felek bagatellizálni az ügyet? - ezzel a témával is foglalkozott a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtök esti adásának első része.

A műsor vendége, a Jeruzsálemből online bejelentkező Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint az amerikaiak és az oroszok a hidegháború alatt következetesen bagatellizáltak minden olyan esetet, mikor a két nagyhatalom pilótái csaptak össze, nehogy világháború legyen belőle.

A szakértő szerint köztudomású, hogy Ukrajnának az egyetlen előnye Oroszországgal szemben a jelenleg zajló háborúban a nyugati szövetségeseitől kapott hírszerzési és hadvezetési támogatás. Ennek a támogatásnak fontos komponenseit képezik az ilyen fajta drónok és hasonló légi eszközök, amelyek állandóan Oroszország perifériáján járőröznek és információkat szolgáltatnak az ukránoknak - mondta.

A lövedék fokozatosan kiszorítja a járművet - fejtette ki Castel azzal kapcsolatban, hogy milyen haditechnológiai fejlődés figyelhető meg az orosz-ukrán háborúban.

Mint mondta, a huszadik század nagy háborúi a járművekről szóltak; a repülőgépekről, a tankokról vagy a különböző tengeri járművekről. A különböző típusú rakéták és lövedékek az elmúlt évtizedekben fokozatosan letaszították a járműveket az első helyről - tette hozzá.

A biztonságpolitikai szakértő egyetértett a műsorvezető, Lánczi Tamás azon felvetésével, hogy az ebből adódó személytelenség nem abba az irányba tereli-e a jelenlegi konfliktust, hogy tovább eszkalálódjon. Robert C. Castel szerint "ez csúszós lejtő lehet", hiszen ha ilyen helyzetekben mindig azt mondják, hogy nem halt meg senki, akkor "a következő lépés esetleg az lehet, hogy fölrobbantanak egy nukleáris töltetet a világűrben, ami lesöpör több tucat műholdat, és azt mondják, hogy kérem, ez csak egy kísérlet volt."

"A drónok lehetővé teszik azt, hogy megspóroljunk néhány emberi életet, de lehet, hogy ezzel életek százezreit kockáztatjuk" - jegyezte meg Castel.

Nem látszik az ukránok bahmuti kivonulása

Denisz Puszilin, a megszállt Donyeck oroszok által beiktatott vezetője a Tass állami hírügynökségnek azt mondta, hogy nem látja annak jelét, hogy Ukrajna kivonulna Bahmutból.

Bahmutban a helyzet továbbra is bonyolult, nehéz – vagyis nem látjuk, hogy az ellenség megkezdte volna kivonni az egységeit

- fogalmazott.

Aktív vita zajlik az Ukrajnának küldendő vadászgépekről

Miután Lengyelország bejelentette, hogy napokon belül átad 4 db MiG-29-es vadászgépet Ukrajnának, a szervizelést követően pedig további repülők szállítását tervezi, Dánia miniszterelnöke arról beszélt, hogy aktív vita zajlik a nyugati nemzetek között a vadászrepülőkről.

Mette Frederiksen a dán TV2-nek azt mondta: ez olyasmi, amiről a szövetséges országok csoportjában tárgyalunk. Ez egy nagy kívánság Ukrajnától.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok januárban kizárta, hogy repülőgépeket küldjön Ukrajnába, de a múlt hónapban Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere kijelentette, hogy kész repülőgépekkel ellátni kelet-európai szövetségeseit. Ez lehetővé tenné a kelet-európai országok számára, hogy szovjet gyártású vadászgépeiket Ukrajnába küldjék.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy az ország megkezdheti a tárgyalásokat a repülőgépek szállításáról.

Moldova nincs egyedül

James Cleverly brit külügyminiszter moldovai látogatásán azt mondta: "A legjobb módja annak, hogy megvédjük Moldovát az orosz támadásoktól, ha megvédjük Ukrajnát!"

A tárcavezető 10 millió fontnyi brit segély folyósítását jelentette be, amit Moldova a gazdasági és államigazgatási reformokhoz használhat fel, beleértve az energiaszektort is.

Cleverly megismételte támogatási ígéretét, kijelentve, hogy Moldova nincs egyedül.

A NATO-tankok megsemmisítésére készülnek az oroszok

Az orosz T-90M harckocsik legénysége intenzíven készül a NATO harckocsik, az amerikai M1 Abrams, a német Leopard 2 és a brit Challenger 2 megsemmisítésére Ukrajnában – derül ki egy, az orosz védelmi minisztérium által pénteken közzétett videóból - számolt be a ria.ru.

„A kiképzés során a legénység megvizsgálja a nyugati gyártású harckocsik leggyengébb és legsérülékenyebb helyeit, felkészül a taktikai sajátosságokra, és csiszolja tudását a harcjármű irányítása terén" – közölte a tárca.

Moszkva tavaly tavasszal jegyzéket küldött a NATO-országoknak a kijevi hatóságok fegyverellátása miatt. Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyezte, hogy az Ukrajnának szánt katonai felszereléseket tartalmazó rakomány az orosz hadsereg legitim célpontjává válik. Elmondása szerint az Egyesült Államok és szövetségesei közvetlenül részt vesznek a konfliktusban - nemcsak fegyverek átadásával, hanem az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban és más országokban zajló ukrán katonai egységek kiképzésével is.

Washingtont aggasztja a csökkenő ukrán lőszerkészlet

Ukrajnának nincs vesztegetni való ideje, az Egyesült Államok pedig a lehető leggyorsabban fegyvereket szállít a háború sújtotta területre – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a POLITICO szerint.

A vezető tisztviselőkkel folytatott megbeszélést követően Austin hangsúlyozta, hogy "Gyorsan és teljes mértékben teljesítenünk kell ígéreteinket. Ebbe beletartozik, hogy páncélozott képességeinket a csatatérre szállítjuk, és biztosítjuk, hogy az ukrán katonák a lehető leghamarabb megkapják az új rendszerek használatához szükséges kiképzést, pótalkatrészeket és karbantartási támogatást."

Mióta 2022 második felében visszafoglalta a területek nagy részét, Ukrajna az utóbbi időben védekezésbe lépett, és még idén ellentámadást tervez, amint kiszárad a sáros talaj, és megérkeznek a Nyugatról ígért páncélozott járművek és harckocsik.

Tízezren érkeztek csütörtökön Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5221 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4780 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 16-án 35 ember, közülük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A brit kormányfő Bahmut védelmét dicsérte

Rishi Sunak brit miniszterelnök az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében a bahmuti védelmet méltatta, egyben beszámolt arról, hogy zajlik az ukrán tengerészgyalogosok szigetországi kiképzése.

A Downing Street szóvivője szerint a vezetők megállapodtak abban, hogy a francia erők hozzáadása a kiképzési programhoz, előnyhöz juttathatja Ukrajnát a harctéren. A brit miniszterelnök hozzátette, hogy létfontosságú, hogy Ukrajna képes legyen a lehető leghamarabb megváltoztatni a harctéri egyenletet.

Pentagon: nem törekszünk eszkalációra

"Nem keresünk konfliktust Oroszországgal, nem törekszünk az eszkalációra Oroszországgal" - mondta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője. Mint mondta, az Egyesült Államok nem vár bocsánatkérést Oroszországtól, miután egy Szu-27-es repülőgép levágta egy MQ-9 drón légcsavarját, és az a Fekete-tengerbe kényszerítette.

"Van arra utaló jelünk, hogy Oroszország valószínűleg erőfeszítéseket tesz az MQ-9 törmelék összeszedésére, de nagyon valószínűtlen, hogy képesek lesznek bármi hasznosat visszaszerezni. Az Egyesült Államok lépéseket tett a repülőgép fedélzetén lévő információk védelmére, és a repülőgép rendkívül mély vízbe zuhant" - mondta a szóvivő.

Mariupolra emlékezett az ukrán elnök

Éjszakai videoüzenetében az ukrán elnök megemlékezett az egy évvel ezelőtti eseményekről, amikor orosz bombák rombolták le a mariupoli színházat, amit menedékként használtak civilek. Az áldozatok pontos száma azóta is rejtély.

Volodimir Zelenszkij szerint hamarosan eljön a nap, amikor felszabadítják Mariupolt, ahogy a többi ukrán várost is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában