2025.05.15. 13:44
A lengyel külügyminiszter ukrán propagandával támadta Magyarországot (videó)
Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában, írja az MTI. Szijjártó Péter közölte, Magyarország ellenzi az Ukrajnának nyújtott EU-s vámmentesség meghosszabbítását. A tárcavezető hangsúlyozta, a magyar kormány elvárja Brüsszeltől, hogy ne akadályozza az orosz–ukrán béketárgyalások sikerét.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: MTI
Fotó: Purger Tamás
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően kiemelte, hogy „sorosista, magyargyűlölő” lengyel kollégája, aki „az egyik legháborúpártibb politikus Európában”, most „papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk”.

Fotó: Erdem Sahin / Forrás: MTI/EPA
„Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó” – tudatta.
Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban
– tette hozzá.
„Ezért is kérek mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson, s ne engedjük, hogy Brüsszelben, Varsóban vagy Kijevben dönthessenek a magyar emberek feje fölött Ukrajna európai uniós tagságáról” – folytatta.
Szijjártó Péter közölte, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését.
Aláhúzta, hogy egyelőre a korábban előírt, kétszázalékos szintet is csak húsz tagállam érte el stabilan a harminckettő közül, de ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának, így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek.
Rámutatott, hogy Magyarország 2023 óta folyamatosan teljesíti a katonai büdzsére vonatkozó célokat, sőt ezen források 45 százalékát fejlesztésekre fordítja, ami az ötödik legmagasabb arány a NATO-ban.
„Tehát mi, magyarok készen állunk arra, hogy Magyarország védelméhez és a szövetség védelméhez szükséges lépéseket megtegyük” – szögezte le.
Viszont fontosnak nevezte annak a tisztázását, hogy a NATO nem támadási, hanem védelmi szövetség, s „amikor védelemről beszélünk, akkor a saját védelmünkről beszélünk, nem valamilyen külső szereplő védelméről”.
„Ukrajna védelme az nem a szövetség, nem a közösség, nem a NATO védelmét jelenti. Ukrajna jelenleg a veszélyt jelenti” – figyelmeztetett.
Majd hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna miatt közvetlen konfrontáció törne ki a NATO és Oroszország között, az a harmadik világháborút jelentené, ezért itt van az ideje az eddigi „vörös vonalak” megerősítésének, azaz világossá kell tenni, hogy el kell kerülni a konfliktus ilyen irányú kiterjedését.
A miniszter úgy vélekedett, hogy ennek fényében az riasztó, hogy ezúttal is több kollégája beszélt arról, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának.
„Magyarország továbbra sem küld sem fegyvert, sem pénzt Ukrajnába. Mi megvédjük Magyarországot, mi nem tartjuk Magyarország biztonsági érdekeivel egyezőnek, hogy a szomszédságban egy egymilliós hadsereg finanszírozását mi lássuk el” – jegyezte meg.
„Azt is világossá kell tenni, hogy Ukrajna nem értünk, hanem magáért harcol, bármily hősiesen is teszi” – fogalmazott.
Szijjártó Péter: Magyarország nemmel fog szavazni
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában hangsúlyozta, hogy korábban az Európai Unió korlátlan, teljes vámmentességet biztosított Ukrajna számára, hogy az ország akármennyi mezőgazdasági terméket kedvezményesen hozhasson be a közösség területére, és ennek a határideje június 5-én jár le.
„Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország visszautasítja azt, hogy az Európai Unió meghosszabbítsa Ukrajna számára a korlátlan vámmentességet mezőgazdasági termékek és termények behozatalára” – figyelmeztetett.
„A helyzet ugyanis az, hogy Ukrajna rossz minőségű, GMO-tartalmú élelmiszerekkel, egészségre veszélyes élelmiszerekkel elárasztja az Európai Unió országainak mezőgazdasági piacait, köztük Magyarország mezőgazdasági piacát is. Ukrajna ezzel elképesztő károkat okoz az európai gazdáknak, köztük a magyar gazdáknak is” – tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az ukrán mezőgazdasági import felpörgését eredményező brüsszeli döntés súlyos károkat okoz és veszélyeket rejthet a tagállamok számára.
Kifejtette, hogy mindez veszélyezteti az európai mezőgazdaság egy sor termékének a fennmaradását, illetve az azokat termelő gazdálkodók egzisztenciáját, például a baromfihús- vagy a tojáságazatban, az ellenőrzés hiánya pedig minőségi és növényegészségügyi problémákat is jelent.
„Világos, hogy ez nem Európa, nem az európaiak érdekeit, hanem Ukrajna, az ukránok érdekeit szolgálja. Ezen változtatni kell” – szögezte le.
„Magyarország határozottan elutasítja, hogy ezt a vámmentességet június 5-én az Európai Unió meghosszabbítsa. Itt az ideje, hogy Brüsszel, az Európai Bizottság végre az európai emberek oldalára álljon Ukrajna mértéktelen és kritikátlan támogatása helyett. Magyarország tehát természetesen nemmel fog szavazni az Ukrajnának nyújtott vámmentesség meghosszabbítására” – összegzett.
Szijjártó Péter: elvárjuk, hogy Brüsszel ne akadályozza az orosz–ukrán béketárgyalások sikerét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO informális külügyminiszteri ülését követően reményét fejezte ki, hogy sor kerül a csütörtökre tervezett ukrán–orosz béketárgyalásokra Isztambulban.
„Mi három éve szorgalmazzuk a béketárgyalásokat. Három évvel ezelőtt, 2022 márciusában ugyanitt, Törökországban, Isztambulban már majdnem sikerült az ukránoknak és az oroszoknak megállapodniuk, majdnem lezárták a háborút gyakorlatilag kevesebb, mint két hónapnyi harcot követően” – jelentette ki.
„Azonban a háborúnak a lezárását akkor megakadályozták. Mégpedig azok a politikusok akadályozták meg, akik az elmúlt három évben nap mint nap támadtak minket azért, mert mi a béke ügyét és a tűzszünet ügyét képviseljük” – folytatta.
„Ha akkor ezek a nyugat-európai politikusok nem akadályozzák meg az orosz–ukrán megállapodást, akkor sok százezerrel vagy akár millióval kevesebb ember halt volna meg, sok százmilliárd euróval kisebb kár jött volna létre Ukrajnában, sok százmilliárd euróval több pénz lenne Európa gazdaságának fejlesztésére, és az európai védelmi képességeket sem csökkentették volna drámaian” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy akik akkor megakadályozták a béketárgyalások sikerét, súlyos felelősséggel tartoznak mindezért.
„Ezért azt várjuk ma el Brüsszeltől, az európai országoktól, azok vezetőitől, hogy ne akadályozzák az orosz–ukrán béketárgyalások sikerét” – húzta alá.
„Azt reméljük, hogy mind orosz, mind ukrán részről meglesz a megfelelő józanság és nyitottság annak érdekében, hogy a közvetlen tárgyalások valóban újra tudjanak indulni itt, Törökországban, vagy akár bárhol máshol a világban” – mondta.
A miniszter arra is kitért, hogy amerikai kollégáján, Marco Rubión keresztül köszönetet mondott a magyar emberek nevében Donald Trump elnöknek az elmúlt hónapok békeerőfeszítéseiért.
„Donald Trumpnak köszönhető, hogy újraindultak a közvetlen tárgyalások Oroszország és az Egyesült Államok között, amely tárgyalások máris biztonságosabb hellyé tették a világot, mint amilyen az volt korábban” – hangsúlyozta.
„Donald Trumpnak köszönhető, hogy egyáltalán a reménye megvan a közvetlen orosz–ukrán tárgyalásoknak, így tehát egyetértünk Donald Trumppal abban, hogy ha ő lett volna az Egyesült Államok elnöke, akkor ez a háború Ukrajnában egészen biztosan nem tört volna ki” – fűzte hozzá.