2025.06.12. 13:49
Orbán Viktor: a Pride egy parádé, semmi köze a szabadsághoz
Brüsszel az ukrán tagsággal kapna egy feltétlen támogatót a francia–német föderalista tengelyhez, amely az Európai Unió eddig ismert formájának végét jelentené – jelentette ki a kormányfő a Parlamenti Szalonban. Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a Pride-ról, a visegrádi együttműködésről és a háborús helyzetről is.
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Parlamenti Szalon 2025 elnevezésű rendezvényen Budapesten 2025. június 10-én
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Fotó: Fischer Zoltán
„Magyarországon nincs betiltva, hogy a megszokottól eltérő szexuális szokású emberek összejöjjenek, és közös véleményüknek adjanak hangot. Ezt senki sem tilthatja meg” – szögezte le a Parlamenti Szalonban tartott zárt körű beszédében Orbán Viktor, amelyről az Index alapján a Magyar Nemzet számolt be.
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
A miniszterelnök hangoztatta: ha valaki össze akar jönni a „magafajtákkal” egy nyilvános rendezvényen, és ki akar állni a jogai mellett, bátran megteheti. Hozzátette: a Pride azonban nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel, hanem „ahogy a nevében is benne van: egy parádé, egy Pride parádé”.
Demonstratív megszégyenítése mindannak, amit mi gondolunk az életről, és demonstratív fenyegetése a saját gyerekeinknek. Semmi köze a szabadsághoz! Ez egy parádé, ami nem történhet meg Magyarországon. Gyülekezni lehet, összejönni lehet, de parádézni, lábbal tiporni a gyermekek védelméhez való magyarországi jogokat, jogszabályokat nem lehet
– jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő beszélt arról is, mit gondol a politikai erőviszonyokról szóló felmérésekről. Hangsúlyozta: egy felmérésből nem szabad kiindulni, ezért ők sok-sok felmérést „desztilláltak” az elmúlt 20-25 év tapasztalatai segítségével.
Ebből a számból én azt olvasom ki, hogy Magyarországon a kiinduló helyzet 57–43 ide. Innen indulunk. Tehát ennek az országnak az ösztönvilága, a kultúrája nagyjából 43 százaléknyi baloldalit ad ki és 57 százaléknyi jobboldalit
– mutatott rá.
A kormányfő meglátása szerint jelenleg két tábor áll szemben egymással Európában: „az egyik oldalon a föderalisták, a másik oldalon a szuverenisták”. Amióta az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, „nincs Európában erő, amely a francia–német tengelyt blokkolni tudná”. Ennek pedig a nemzetállamok szuverenitása látta kárát.
Ezután az unió válságkezelési stratégiáját bírálta: Brüsszel jogköröket vett el a tagállamoktól válság időszakában, amelyekkel „nem tudtak mit kezdeni”, és egyetlen válságot sem oldottak meg.
Orbán Viktor két lehetséges jövőképet vázolt fel.
Az optimista forgatókönyv szerint „sikerül újra megszülnünk a V4-et”, Franciaországban áttörés lesz, és az Egyesült Államok megegyezik Kínával, sőt esetleg Oroszországgal is. A pesszimista forgatókönyv az, hogy a fegyverkezés napirenden marad, és Európa „nagyon közel kerül” a közös eladósodáshoz, ami „valójában a tagállamok pénzének föderalizálása”.
Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz
A miniszterelnök szerint az ukrán tagság új hiteleket jelentene, ugyanis Ukrajnának már nincs pénze, így az európai országok finanszírozzák az ukrán nyugdíjakat, az ukrán állami alkalmazottak bérét és az ukrán hadsereget is. Felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel az ukrán tagsággal kap egy feltétlen támogatót a francia–német föderalista tengelyhez.
Ez az Európai Unió eddig ismert formájának végét jelentené
– összegezte a miniszterelnök, majd történelmi párhuzamot vont az EU korábbi keleti bővítése és az ukrán helyzet között: az oroszok felé eső része az európai kontinensnek úgy került be az Európai Unióba, hogy először mindig a NATO-ba vették fel őket. Emlékeztetett: sosem járult hozzá az Európai Unió, hogy olyan területet vegyen föl, olyan országot fogadjon be a tagjai közé, amelyet előzőleg katonai szempontból nem konszolidáltak teljesen.
Mert ellenkező esetben egy konfliktus az unióban jelentkező katonai konfliktus lenne, aminek a megvívására az unió teljességgel alkalmatlan
– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Hozzátette:
Ukrajna nem lehet a NATO tagja, mert az egy NATO–Oroszország állandó háborús veszélyt jelentene.
Hiába tiltakozik ez ellen Zelenszkij elnök úr, hogyha jól látom, belénk állt, leginkább nem belétek, hanem belém, meg kell neki értenie, hogy a magyarok, miközben együttéreznek az ukránokkal, látják a nehéz sorsukat, nem akarnak meghalni Ukrajnáért
– üzent a magyar miniszterelnök az ukrán elnöknek.
A miniszterelnök a V4-ek újjáéledéséről, a gazdasági válságról és a fegyverkezési hajszról is beszélt – mindezekről a Magyar Nemzet cikkében olvashat.
