7,5 százalékon maradt a jegybanki alapkamat

7,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az indoklás szerint az elmúlt időszak költségvetési intézkedési 2008-ban a célnál magasabb inflációhoz és a potenciálisnál lassabb gazdasági növekedéshez vezethetnek.

Az alapkamat legutóbb tavaly szeptember 25-én változott, akkor a Monetáris Tanács 25 bázispontos csökkentést hajtott végre.

Hosszú ideje először most nem is volt a csökkentésre vonatkozó javaslat, hanem negyedszázalék-pontnyi emelést is indítványoztak hétfőn a Monetáris Tanács egyes tagjai. Szerintük 2009-re változatlanul a célként kijelölt 3 százalékhoz közelíthető az áremelkedés üteme, de számottevő felfelé irányuló kockázatok mutatkoznak.

Tavaly a pesszimistább várakozásoknak megfelelő, 8 százalék volt a drágulás Magyarországon, amelynek legfőbb hajtóereje az élelmiszerek és az üzemanyagok – nagyrészt globális hatásokon alapuló – áremelkedése. Más termékkörben nem tapasztaltak olyan hatásokat, amelyek áttételesen jelentősen növelnék az inflációt – mondta Simor András jegybankelnök.

A gazdasági kiigazításban jelentős eredményeket ért el az ország, és fontos, hogy tovább haladjunk ezen az úton – mondta Simor András. Nem könnyíti azonban az ország kilátásait, hogy a világgazdaságban komolyabb lassulás veszélyéről beszélhetünk – közölte a jegybankelnök. Ez azért rossz hír, mert Magyarország gazdasági növekedésének kulcsa az ipari termelés, és főleg az export dinamikus javulása.

A jegybankelnök kiemelte még, hogy a nemzetközi pénzpiacokon a múlt nyáron kirobbant ingatlanjelzálog-finanszírozási válság változatlanul sújtja az úgynevezett feltörekvő országokat, így Magyarországot is. Ennek következménye az állandósulni látszó magasabb kamatprémium – mondta. Vagyis az, hogy például az MNB nem csökkentheti az alapkamatot, hogy a pénzüket itthon befektetők az elvárt hozamhoz jussanak.