Ország-világ

2013.08.20. 08:28

Augusztus 20. - Kitüntetéseket adott át Áder János, párbeszéd és a kiegyezés évét hirdette meg Böjte

Az Együtt az ország címmel meghirdetett idei állami ünnepségek különlegessége, hogy nemcsak Budapesten, hanem számos Balaton-parti városban is tartanak rendezvényeket, koncerteket és tűzijátékokat.

MTI

KIM: közel 100 ezer ember ünnepelt a fővárosban

A reggeli tisztavatással kezdődően közel 100 ezer ember ünnepelt együtt augusztus 20-án a fővárosban, rendkívüli esemény nem történt - írta kedd esti közleményében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

Az augusztus 20-i budapesti tűzijáték, amely 21.03-kor kezdődött el Havasi Balázs zenéjével, rendben lezajlott - írták.

A nemzeti rendezvénysorozat záróeseménye, az ingyenes Ákos koncert mintegy 15 ezer érdeklődő részvételével elkezdődött. A kétórás koncert után a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) meghosszabbított menetrenddel biztosítja a hazajutást, az utolsó szerelvények 01:15-kor indulnak a Deák Ferenc térről mind a földalatti, mind a kettes és hármas metró esetében.

Az egész napos programok során rendkívüli esemény nem történt, mindössze 23 embert kellett ellátni a mentőknek, ebből 10 könnyebb sérült szorult kórházi ellátásra.

Budapesten megtartották a tűzijátékot, több vidéki városban elmaradt a látványosság

A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére az idén is tömegeket vonzott a hagyományos augusztus 20-ai budapesti tűzijáték, amely szeles időben 21 órakor kezdődött meg. A Balatonnál elmaradtak a központi tűzijátékok, illetve több önkormányzat is lemondta az általa szervezett tűzijátékot.

A fővárosban az idén is három uszályról és a Lánchídról lőtték fel a rakétákat. A tűzijáték biztosítására a szárazföldön huszonegy tűzoltó járművel nyolcvanhét tűzoltó, a Dunán pedig három tűzoltósági mentőhajó és a Szent Flórián tűzoltóhajó állt készenlétben.

[namelink name="Petróczi Tímea"], az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek elmondta: a budapesti tűzijátékkal összefüggésben nem riasztották a katasztrófavédelem egységeit.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki az állami ünnepi rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője is, délután jelentette be, hogy a kormány az operatív törzs döntése nyomán az emberek biztonsága és a vagyoni kár elkerülése érdekében lemondta a hat balatoni helyszínre tervezett központi tűzijátékot. Ez Siófokot, Balatonlellét, Zamárdit, Keszthelyt, Zánkát és Balatonfüredet érintette.

A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt több más városban - például Debrecenben, Székesfehérváron, Szegeden, Kaposváron, Makón és Hódmezővásárhelyen is - elmaradt a tűzijáték.

Ünnepi tűzijáték a Duna felett Budapesten. Fotó: MTI (galéria)


A KIM úgy készül, hogy lesz fővárosi tűzijáték

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) úgy készül, hogy Budapesten 21 órakor elkezdődik az augusztus 20-ai ünnepi tűzijáték - közölte a tárca nem sokkal 19 óra után.

Azt írták: a meteorológiai szolgálat 19 órakor kiadott előrejelzése szerint a tűzijáték idejére nem várható zivatar, továbbra sem veszélyezteti semmi a fővárosi tűzijáték és az azt követő Ákos koncert biztonságos megtartását.

Az előrejelzések szerint az időjárás nem fog jelentősen változni, nem várható a szél erősödése, így a tűzijáték biztonságosan lebonyolítható - közölte a KIM.

Népművészeti bemutatók és hagyományőrzők a budai Várban

Hömpölygött a látogatók tömege a nemzeti ünnepen a budai Várban, ahol a műhelyeket, népművész termékeket felvonultató 27. Mesterségek Ünnepének zárónapja zajlott kedden.

Mintegy 800 mester vett részt kiállítóként az idei vásáron, amelynek középpontjában a gyapjú és a feldolgozásához kapcsolódó mesterségek álltak. A programsorozat vendége idén Kirgizisztán volt, így a látogatók a közép-ázsiai térségből érkező népművészek ősi technikáival, különleges kézműves eljárásokkal és alkotásokkal is megismerkedhettek. Újdonságként a mesélő mesterek színpadán a népművészet mestereinek történeteit is meghallgathatták az érdeklődők.

A műhelybemutatókon a szövés, a viseletkészítés, a hímzés, a csipkekészítés, a nemezelés, valamint a kosárfonás, a gyertyaöntés és a fafaragás művészetébe avatták be a közönséget.

A Savoyai teraszon és az Oroszlános udvarban magyar és külföldi néptáncegyüttesek léptek színpadra, a Palota teraszon pedig a gyerekek a tekergő teke, a légfoci, a "gombhoki" vagy a bolygó vitorláshajó fajátékokon tehették próbára ügyességüket.

A vár lábánál, a Clark Ádám téren felállított színpadnál is szép számban gyűltek össze az érdeklődők, akik délután egyebek mellett Az ének iskolája tehetségkutató versenyzőinek szereplését, fél hattól pedig a Dankó Rádió nóta- és operetthangversenyét hallgathatták meg. Ezt követően a színpadot a Fölszállott a páva tehetségkutató ifjú népművészei vették át.

A budai rakparton már akadtak, akik délután ötkor lefoglalták helyüket az esti tűzijátékra az erősödő szél és borult idő ellenére. A tervek szerint az ünnepi tűzijáték este 9 órakor kezdődik a Duna-parton, idén három uszályról és a Lánchídról indítják rakétákat. Este 10 órától a Dózsa György téren Ákos ad ingyenes koncertet.

Erdő Péter: Szent István szerette, óvta, gazdagította népét

Szent István király szerette, óvta, gazdagította népét, személyes meggyőződésével vezette a rábízottakat a keresztény hitre - mondta [namelink name="Erdő Péter"] bíboros, prímás kedden Budapesten, a Szent István-bazilika előtt.

Az esztergom-budapesti érsek a Szent István-napi szentmise elején, bevezetőjében kiemelte: Szent István bölcsen őrizte hazája függetlenségét, de vállalta a testvéri együttműködést az akkori keresztény világgal, kormányzása alatt a soknyelvű nép egységes országgá érett. Szükségünk van arra, hogy öröksége ma is irányítson, erősítsen minket - tette hozzá Erdő Péter.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek (k) a Szent Jobb ereklye előtt a Szent István király ünnepe alkalmából megtartott ünnepi szentmisén a fővárosi Szent István-bazilika előtt 2013.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek (k) a Szent Jobb ereklye előtt a Szent István király ünnepe alkalmából megtartott ünnepi szentmisén a fővárosi Szent István-bazilika előtt 2013.
Fotó: MTI/Illyés Tibor

[namelink name="Bosák Nándor"] debrecen-nyíregyházi megyés püspök a szentmisén elmondott szentbeszédében arról beszélt, Szent István királyra ezer esztendő múltán is hálával és büszkén tekinthet a nemzet, hiszen nemzeti létünknek olyan alapjait rakta le, amelyek a századok viharait is kiállták.

A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult.

Sólyom: az ezer éve történtek arra intenek, ne sémákban gondolkodjunk

[namelink name="Sólyom László"] szerint az ezer éve történtek arra intenek, hogy ne sémákban gondolkodjunk. A volt köztársasági elnök kedden a bakonybéli bencés monostor felújított kertjének avató ünnepségén azt is hangsúlyozta, hogy az események semmilyen fordulata nem veszi le a felelősséget egy ember válláról sem.

Sólyom László szólt arról, hogy a magyar arborétumokban túlzsúfoltan, egymáshoz nem illő csoportokban ültetnek egzotikus növényeket, ezzel szemben a bakonybéli kertben a Bakony őshonos fáit találni, nyitott gyepet, nincsenek ritka, védett fajok, hanem a kert egésze adja a harmóniát.

"S az, hogy vannak helyek, ahol a helyes mérték megvalósul, már önmagában is üzenet a mai közállapotoknak. Ha Szent István napjához illően visszatérünk a monostor alapításának az idejéhez, más tanulság is adódik: az ezer éve történtek arra intenek, hogy ne sémákban gondolkodjunk. Az események semmilyen fordulata nem veszi le a felelősséget egy ember válláról sem" - fogalmazott Sólyom László, majd felidézte a két szerzetes, Szent Günter és Szent Gellért alakját, akik a bakonybéli szerzetességet megalapították.

A százmillió forintos pályázati forrásból megújult Szent Mauriciusz monostor történeti kertjét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentelte fel az ünnepségen.

Erdélyben is megünnepelték a magyar államalapítást

Erdély számos településén megünnepelték kedden a magyar államalapítást, az évforduló alkalmából egyebek között őrtüzeket gyújtottak, ünnepi szentmiséket, szórványzarándoklatot és koncerteket tartottak.

A Fehér megyei Szásznagyvesszősön szórványzarándoklatot tartottak. A Fehér megyei magyarság körében hagyománnyá vált, hogy ezen az ünnepen elzarándokolnak egy-egy olyan faluba, ahol már csak néhány magyar él. Az ünnepségen részt vett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, aki elmondta, hogy Erdélyben csak a Szent István-i örökség továbbvitelével, összefogással és megújulni tudással lehet magyar jövőt építeni.

Az erdélyi szórványban Hunyad megyében is megünnepelték augusztus 20-ikát, Vajdahunyadon kamarazenei koncertet tartottak a Corvin Savaria Magyar Kulturális Központban, majd levetítették az István, a király című rockoperát.

Háromszéken többéves hagyománynak megfelelően az esti órákban őrtüzeket gyújtanak a falvak legmagasabb pontján. Sepsiszentgyörgyön a Szent István-szobornál tartottak ünnepséget, Kézdiszentléleken pedig a perkői búcsúvolt a körmenet után koncerttel.

Szent István királyról megemlékeztek Csíkszeredában is, ahol a Szent Kereszt plébánián ünnepi szentmisét tartottak, majd megkoszorúzták a plébánia udvarán levő Szent István-emlékplakettet. Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár.

Székelyudvarhelyen többnapos rendezvénysorozat keretében ünnepelték meg a magyar államalapítást. A keddi zárónapon a helyi művelődési házban megnyílt Nagy Pál képzőművészeti emlékkiállítása, majd a Márton Áron téren megszentelték az új kenyeret. Az ünnepi program koncerttel zárult.

Marosvásárhelyen a helyi Keresztelő Szent János plébánia udvarán tartottak Szent István-napi ünnepséget, ebből az alkalomból a marosvásárhelyi Tőkés Tibor világbajnok pékmester megsütötte Maros megye kenyerét. Az ünnepségen kiállították a magyar korona mását, amit Szabó Albert képzőművész készített.

Kolozsváron is hagyománynak számít már, hogy augusztus 20-án szervezik meg a Szent István-napi Néptánctalálkozó záró gáláját. A tizenötödik alkalommal megtartott nemzetközi rendezvény résztvevői felvonultak Kolozsvár főterén, majd valamennyi együttes színpadra lépett.

Tíz szervezet, személyiség kapott Külhoni Magyarságért Díjat

Tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat [namelink name="Semjén Zsolt"] miniszterelnök-helyettestől és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkártól kedden Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen.

Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért.

Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, "közjogi abroncsot adott a magyarságnak". Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma eléri az ötszázezret.

A Balatonnál elmaradnak a tűzijátékok

A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a Balatonnál elmaradnak az augusztus 20-ai ünnepi tűzijátékok - jelentette be Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden délután Budapesten.

Az államtitkár, aki az állami ünnepi rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője is, a sajtótájékoztatón azt mondta: az emberek biztonsága érdekében mind a hat balatoni helyszínen törölték az állami szervezésű tűzijátékokat, és a helyi önkormányzatoknak is azt javasolják, hogy az általuk szervezett tűzijátékot ne tartsák meg.

[namelink name="Balatoni Monika"] arra is kitért: a jelenlegi előrejelzés szerint a budapesti tűzijátékot és az egyéb rendezvényeket nem veszélyezteti semmi. Hozzátette: 18-19 óra között lesznek olyan adatok, amelyek alapján biztosan el lehet dönteni, megtartható-e a tűzijáték a fővárosban.

Kósa Lajos: I. István tette és az elmúlt ezer év világsiker

Világsikernek nevezte az államalapító I. István tettét és az az

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában