Az uniós menekültkvótákkal kapcsolatos jogsértési eljárásról tárgyalt az Európai Bíróság

A luxembourgi meghallgatás az Európai Bizottság álláspontjának ismertetésével kezdődött, amely szerint elfogadhatatlanok az alperes kormányok jogi érvei.

A brüsszeli testületet képviselő Zuzana Maluskova perbeszédében kiemelte, hogy a precedens nélküli migrációs válsághelyzetre reagálva az uniós belügyminiszterek által létrehozott szolidaritási mechanizmus jogszerűségét már korábban megállapították, az nem vita tárgya.

Aláhúzta, hogy az érintett tagállamok érvelése nem elfogadható, miszerint a tanácsi határozat végrehajtása veszélyt jelentett volna a nemzetbiztonságra, ugyanis gondosan figyelembe vették a biztonsági aggályokat, a helyi hatóságok megfelelő indoklással megtagadhatták volna az egyes jelöltek áthelyezését.

Hozzátette, elutasítják azt az érvet, amelynek alapja, hogy a kérdéses intézkedés már nem volt végrehajtható a kötelezettségszegési eljárások megindítása után a határozat korlátozott, kétéves határideje miatt.

Rendkívül fontos, hogy az ítélet megerősítse azt az elvet, hogy a kötelezettségeknek eleget kell tenni, ez a közösségi jog érvényesülésének sarokköve. Ellenkező esetben a verdikt hátrányos érintené az uniós alapjogok tiszteletben tartását - mondta Maluskova, az Európai Unió alapját jelentő szolidaritás fontosságát emlegetve.

Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a magyar kormány képviseletében leszögezte, hogy elfogadhatatlan és megalapozatlan az Európai Bizottság keresete.

Mint mondta, önkényesen, politikai megfontolások alapján, jogsértő módon kezdeményeztek eljárást az érintettek ellen, miközben más tagországok sem teljesítették kötelezettségeiket. Vannak olyan államok, amelyek a számukra előírt áthelyezéseknek mindössze 1-2 százalékát teljesítették, mégsem kerültek bíróság elé - mutatott rá, azon véleményének adva hangot, hogy bűnbakképzésről van szó.

Megjegyezte, hogy az áthelyezések alig több mint harmada teljesült, ha Csehország, Lengyelország és Magyarország maximálisan eleget is tesz a határozatnak, ezen arány akkor sem érné el a célkitűzések felét sem.

Kiemelte: amennyiben a törvényszék mégis elfogadhatónak ítéli a keresetet, az a magyar kormány álláspontja szerint akkor is megalapozatlan, mivel úgy véli, hogy a tagállamoknak jogukban áll elutasítani vagy korlátozni relokációs kötelezettségeiket, ha azok veszélyt jelentenek a belső biztonságra és a közrendre.

Az alapszerződés értelmében a nemzetbiztonság megőrzése az egyes tagországok kizárólagos feladata, másodlagos uniós jogi aktus nem vonhatja el ezt a hatáskört - jelentette ki a főosztályvezető.

"A kormány úgy látja, hogy a biztonsági és közrendi kérdések kezelése a konkrét időszakban kizárólag a határozat végrehajtásának mellőzésével volt lehetséges" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte egy esetleges elmarasztaló ítélet már csak a határozat időbeli hatályának lejárta miatt sem lenne értelmezhető.

Hasonló érvelést adott elő a lengyel kormány képviselője is, aki főként a biztonsági dimenzióról beszélt. Mint elmondta, országa kísérletet tett a végrehajtásra, de kiderült, ez esetben a hatóságok nem tudnák megfelelően garantálni a közrend és a belső biztonság megőrzésére vonatkozó feladataik ellátását, mivel az áthelyezésre váró menedékkérők személyazonosságát nehéz volt megállapítani, gyakran hamisított okmányokkal rendelkeztek, vagy még azzal sem, így nem voltak kizárhatók bizonyos kockázatok.

Bennfentes források szerint Eleanor Sharpston, az illetékes brit főtanácsnok akár már nyáron közzéteheti indítványát az ügyben, ezt követi majd az ítélet.

Az Európai Bizottság 2017 júniusában indított jogsértési eljárást a három ország ellen, amiért nem hajtották végre az eredetileg még 120 ezer, később mintegy 98 ezer Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus létrehozásáról szóló döntést.

A határozatot minősített többséggel, mások mellett Magyarország és Szlovákia tiltakozása ellenére fogadták el az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberében.

Völner Pál: Magyarország továbbra sem fogadja el a migránskvótát, a magyar emberek erről már döntöttek

Felháborító, hogy Brüsszel még mindig ránk akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Magyarország továbbra sem fogadja el a kívülről kényszerített menekültkvótát, és erre az álláspontra kötelezi a kormányt a magyar emberek döntése is - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek. A kormány képviselője hozzátette: a kényszerbetelepítésről szóló per diszkriminatív, hiszen alig van tagország, amely teljesítette az elvárt számú migráns befogadását, de Brüsszel csak a bevándorlást elvi alapon ellenző országokat büntetné az eljárással.

Völner Pál azok után nyilatkozott telefonon az MTI-nek, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán tárgyalta a kötelező jellegű határozat végre nem hajtása miatt Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárásokról szóló beadványt.

Az államtitkár elmondása szerint a magyar fél újra elmondta jogi érveit a kvótákkal szemben: álláspontjuk szerint joguk volt a migráció kérdésében elutasítani a végrehajtást, mert annak a belső biztonságra, közrendre gyakorolt hatásait negatívnak tartják. A szükségesség és arányosság pedig ebben az esetben nem vizsgálható, mert irreguláris migrációról van szó - tette hozzá.

Az államtitkár közölte továbbá: diszkriminatív a per, mert több olyan országgal szemben sem indult kötelezettségszegési eljárás, amely nem teljesítették a vállalt kvótát.

Völner Pál elmondása szerint a főtanácsnoki vélemény július 29-ére készül, és az ősszel várható bírósági döntés az ügyben. Ennek kimenetelével kapcsolatban Völner Pál biztatónak nevezte, hogy a bíróság kérdései jogértelmezéssel kapcsolatosak, ami azt jelzi, érdemben foglalkoznak a magyar fél indokaival.

Mint mondta, felháborítónak tartja, hogy Brüsszel még mindig a tagállamokra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Felidézte, hogy rendre felmerülnek olyan tervek az uniós intézményekben, amelyek célja a kényszerbetelepítés, és ezeket az elképzeléseket a hazai, bevándorláspárti ellenzék is támogatja, ha csak módja van rá. "Meggyőződésünk, hogy az egyszeri kvóta csak a kezdet lenne, a bevándorláspártiak valódi célja az, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, vagy más néven áttelepítési mechanizmust vezessenek be" - mondta Völner Pál, és hozzátette, a kvóta elleni küzdelemben a pernél is fontosabb, hogy a május 26-i európai parlamenti választáson Magyarország egyértelmű üzenetet küldjön Brüsszelnek: a bevándorlást meg kell állítani.