Azeri kiadatás - Washington ˝mélyen csalódott˝, Orbán szerint ez nem a mi konfliktusunk

Orbán: ez nem a mi konfliktusunk

Orbán Viktor szerint Magyarország nemcsak jóhiszeműen, hanem az európai jogi hagyományt, előírásokat, kultúrát és civilizációs normákat betartva járt el az azeri baltás gyilkos kiadatása ügyében.

Ez a történet nem Magyarországról szól, hanem két másik országról; "a vita nem rólunk szól, mi ebben nem vagyunk érintettek, ez nem a mi konfliktusunk, ez nem magyar érdek" - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Mint mondta, a magyar érdek az volt, hogy "kimaradjunk ebből a konfliktusból, és ez most megtörtént".

Magyarország szerinte büszke lehet arra, hogy egy átlátható, mindenki által ismert európai joggyakorlatot folytat a kabinet, vagyis ha egy állam írásban rögzíti, hogy a bűncselekményeket Magyarországon elkövetővel szembeni büntetés-végrehajtást átvállalja, akkor azt az embert mi átadjuk. "Ha erről írásban nyilatkozik, akkor mi annak mindig eleget teszünk" - magyarázta Orbán Viktor.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

CNN: Háborús aggodalmakat kelt a baltás gyilkos kegyelme

Magyarország által átadott azeri baltás gyilkos kegyelemben részesítése és hőssé avatása hazájában elmérgesítette az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi Karabah miatt feszülő régi viszályt, s e fejlemény háborús félelmeket kelt - írta honlapján a CNN amerikai hírtelevízió az ügyről közölt összefoglalójában.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatisztet, aki hazájában azonnal elnöki kegyelmet kapott. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

A CNN cikke szerint az általa megkérdezett elemzők arra figyelmeztettek, hogy egy kiújuló örmény-azeri háborúskodás "beszippanthatja" a nagyhatalmakat is.

Thomas de Waal, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (Carnegie Endowment for International Peace) Kaukázus-szakértője azt mondta a CNN-nek: egy ilyen konfliktus súlyos zavart okozna a világ energiapiacain, mivel a Kaszpi-tengeri térség olaj- és gázkincsét szállító vezetékek a konfliktusövezet mellett haladnak el.

Sabine Freizer, a Nemzetközi Válságcsoport (International Crisis Group - ICG) Európa-programjának igazgatója azt mondta, hogy az ügyre felfigyeltek a nagyhatalmak. "A kormányzati tisztségviselők tudatában vannak az Egyesült Államokban és Oroszországban egyaránt, s az európai vezetők között is annak, hogy ez a konfliktus egyre súlyosbodik. Valamit tenni kell (a folyamat) megállítására" - fogalmazott.

"Ez az ügy egy egész lépcsővel visszavet bennünket" - vélekedett de Waal a Carnegie Alapítványtól.

A Hegyi Karabah miatti feszültség a két nép erős kulturális kötődéseit tükrözi, amit Szergej Markedonov, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vendégösztöndíjasa úgy jellemez, hogy a terület egyfajta "Jeruzsálem mindkét társadalom számára".

A két ország között Hegyi Karabah és más területek hovatartozása miatt zajló vita egyike "a szovjet korszakból örökölt megoldatlan konfliktusoknak" - mondta Freizer. Miközben új független országok jöttek létre a Szovjetunió romjain, "senki sem összpontosított erre a konfliktusra". "Ez a térség sohasem kapott olyasféle támogatást, mint Jugoszlávia", amelynek feldarabolása nagy háborúkhoz vezetett Boszniában és Koszovóban.

Azonban "2011 óta a helyzet rosszabbodását érzékeljük". A gyilkosnak adott kegyelem pedig bizonyos felháborodást keltett - idézi a CNN Freizert, aki szerint ami történt, "megbotránkoztatta az embereket".

"Örményországnak Oroszország az egyik katonai szövetségese. Azerbajdzsánnak Törökországgal vannak szoros katonai kapcsolatai, és mindkét ország határosak Iránnal" - vázolta a térségbeli viszonyokat de Waal. Emellett, mint mondta, az amerikai örmény közösség "verni fogja a dobot", az Egyesült Államok lépését szorgalmazva.

Markedonov attól is tart, hogy egy súlyosbodó konfliktus fegyverkezési versenybe torkollhat. Szerinte az incidens arról tanúskodik, hogy a két ország polgárai közül sokan nem lennének hajlandók kompromisszumra, és nem akarnak visszatérni a békefolyamathoz. S mindez szerepet kaphat a közelgő választásokon, amely miatt Ilham Aliyev azeri és Szerzs Szargszján örmény elnök egyaránt erősnek akar látszani a választók előtt.

De Waal egy, a BBC által kedden közölt cikkében arra is kitért, hogy Magyarország "még nem adott teljes magyarázatot" arra, milyen megfontolásokból ment bele a Safarov átadásáról szóló tárgyalásokba. A szakértő fekete hétnek nevezte a történteket a karabahi konfliktus békés rendezése szempontjából, s azt mondta, "ez most egy teljesen kifejlett államközi összetűzés, egyelőre beláthatatlan következményekkel".

De Waal szerint a diplomatáknak most keményen kell dolgozniuk. Ha megszakad a békefolyamat, a "légüres teret háborús beszédek töltik majd ki" - fogalmazott a CNN-nek.

"Ha van egyáltalán fényes oldala ennek a sötét epizódnak, az az lehet, hogy a nemzetközi közösség most nagyobb figyelmet fordít egy Hegyi Karabah miatti újabb örmény-azeri konfliktus veszélyeire" - írta de Waal a CNN-nek.

Libanonban is tiltakoztak a helyi örmények

Magyarország bejrúti nagykövetsége előtt is tüntettek csütörtökön a Libanonban élő örmények politikai pártjainak ifjú tagjai, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat az örmény tiszttársának meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov kiadása és szabadlábra helyezése miatt.

A The Daily Start című libanoni újság internetes oldalán közölt cikk szerint a három párt képviselői találkoztak a magyar nagykövettel, és a magyar kormány döntése ellen tiltakozó jegyzéket adtak át neki.

"A brutális gyilkost nemzeti hősként kezelik azóta, hogy visszatért Azerbajdzsánba. Ez a nemzetközi igazságszolgáltatás és a jogállamiság durva megsértése egy nyilvánvaló gyilkossági ügyben" - mutattak rá a jegyzékben.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az alvó örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, az elmúlt nyolc évre visszamenőleg kifizették bérét és ingyen új lakást adtak neki.

A Magyarország bejrúti nagykövetsége előtt tüntető örmények transzparensein olyan elítélő feliratok voltak olvashatóak, amelyek szerint a kiadásról hozott magyar döntés sérti a nemzetközi jogot és az örmények gyűlöletére bátorítja az azerbajdzsániakat.

Becslések szerint Libanon lakosságának 4 százaléka - mintegy 150 ezer ember - örmény származású.

Hasonló tiltakozó megmozdulásokat szerveztek csütörtökön az Egyesült Államokban, Argentínában, Romániában, Görögországban és Cipruson is.

Bírálja az azeri vezetést az Amnesty International

Élesen bírálta az Amnesty International (AI) az azerbajdzsáni vezetést azokért a döntésekért, amelyeket az örmény tiszttársának meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov átadását követően fogadott el.

A nemzetközi emberjogi szervezet a honlapján csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumban úgy fogalmazott, hogy ezek a döntések úgy értelmezhetőek, mint az etnikai indíttatású erőszak jóváhagyása. Az AI attól tart, hogy ezek a lépések tovább szítják a feszültséget az azerbajdzsániak és az örmények között, valamint újabb etnikai indíttatású erőszakra bátorítanak, ezért felszólította mindkét ország kormányát, hogy ítélje el nyilvánosan az etnikai alapú erőszakot.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az alvó örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, az elmúlt nyolc évre visszamenőleg kifizették bérét és ingyen új lakást adtak neki.

Ilham Aliyev azeri elnök azzal, hogy kegyelemben részesítette és előléptette Safarovot, azt üzente honfitársainak, hogy az örmények elleni erőszak nemcsak elfogadható, hanem jutalmazandó - mutatott rá az Amnesty International.

A nemzetközi szervezet szerint az azeri kormánynak vissza kell vonnia Safarov minden privilégiumát, és nyilvánosan el kell ítélnie a nemzetiségi alapon elkövetett erőszakot. Ugyanakkor az örmény kormánynak is egyértelművé kell tennie, hogy elfogadhatatlan az azeriak elleni megtorlás.

Washington "mélyen csalódott" Budapest döntése miatt

Az Egyesült Államok elítél minden olyan lépést, amely szítja a feszültséget a kaukázusi térségben, ezért mélyen csalódott amiatt, hogy Magyarország átadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak - jelentette ki csütörtöki sajtóértekezletén Patrick Ventrell, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.

"Elítélünk minden olyan lépést, amely szítja a regionális feszültségeket, ezért vagyunk olyan mélyen csalódottak Magyarország döntése miatt" - mondta a szóvivő.

Ventrell kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja kapcsolatait mind Örményországgal, mind Azerbajdzsánnal a konfliktus békés megoldása és a feszültség csökkentése érdekében.

Eközben Paul Krekorian, a Los Angeles-i városi tanács tagja levelet intézett Kálmán Lászlóhoz, Magyarország Los Angeles-i főkonzuljához. A szerdán elküldött levélben - az Asbarez helyi örmény hírportál szerint - Krekorian úgy fogalmazott, hogy "elképesztette" a magyar kormánynak a kiadatással kapcsolatos, "megmagyarázhatatlan" döntése. Krekorian, aki az első örmény származású választott tisztségviselő Los Angelesben, arra szólította fel a magyar kormányt, hogy adjon teljes körű magyarázatot az ügyre.

Csütörtök délutánra több örmény ifjúsági szervezet tiltakozást hirdetett a Los Angeles-i azeri és magyar főkonzulátus elé. (A két missziónak, több más külképviselettel együtt, ugyanaz a toronyépület ad otthont.)

A tüntetők a megmozdulást megelőzően közleményt adtak ki, amelyben "erkölcstelennek és felelőtlennek" minősítették a "hidegvérű gyilkos", Ramil Safarov kiadatásáról hozott magyar döntést, és "erőteljesen" elítélték az azeri kormány "gyűlölet vezérelte" lépéseit, a "bűnözőnek" való megkegyelmezést és a hősnek kijáró fogadtatást.

A kommüniké szerzői elítélték mind a magyar, mind az azeri kormány lépéseit, és sürgették, hogy Budapest vonja vissza a kiadatásról szóló döntését és kérjen bocsánatot érte. Megfogalmazásuk szerint lehetetlen, hogy a magyar hatóságok ne tudták volna: az 1983-as strasbourgi egyezmény alapján lehetőség nyílik arra, hogy a hazájuknak átadott rabokat kegyelemben részesítsék.

Bakutól a tiltakozók azt várják el, hogy vonja vissza a kegyelmet és börtönözze be Safarovot.

Kanadai örmény internetes források szerint péntek délután tiltakozó menet indul Ottawában, a tüntetők a magyar és az azeri nagykövetség között készülnek felvonulni.