Boros Imre: Biden globális adóztatása korlátozná a versenyt

Adóemelésből fedezné az Egyesült Államok a járvány elleni védekezést, illetve a gazdaság élénkítését segítő pénzügyi csomagját. Mint megírtuk, Joe Biden elnök kormánya a vállalati nyereségadót 21-ről 28 százalékra emelné. Emiatt azonban attól lehetne tartani, hogy ismét több cég hagyná el az országot. Ezek a vállalkozások olyan államokat választanának, amelyekben jóval kisebb az adókulcs. Ezért Amerika globálisan emeltetné meg ezt a közterhet.

Az Egyesült Államok államadóssága elérte a bruttó hazai termék 138 százalékát. Ez mintegy 28 ezermilliárd dollárnak felel meg. Ebből ötezermil­liárd dollárnyi beszorult az amerikai jegybank szerepét ellátó Fedbe, amely még a 2008-as válság idején vette meg ezeket a kötvényeket. Ilyen körülmények között indítana két hatalmas programot Joe Biden, az egyik értéke 1900 mil­liárd, a másiké 2000-2400 milliárd dollár – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre. A közgazdász jelezte: mindét csomag elvileg a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozná, óriási finanszírozási igénnyel.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztere és a Fed elnöke keresi a megoldásokat, piacról ugyanis nem nagyon lehet fedezni a tervezet költségeit. Az amerikai kötvénypiac leterhelt, és az összeg nagyságrendje is hatalmas. Az biztos, hogy az egekbe emelkednének a hozamok, így a központi bank kénytelen lenne kamatot emelni. A Fed vezetője azonban már bejelentette, hogy arról nem lehet szó – magyarázta a szakértő.

Boros Imre hangsúlyozta: a megnövelt adósságnak van többlet kamata, annak költségét a szövetségi vállalati adó (corporate tax) bevételei általában fedezik. Ez azonban most nem így van. A közgazdász szerint ezért találták ki, hogy megemelik a közteher kulcsát.

Ne feledjük, hogy a korábbi elnök, Donald Trump éppen adócsökkentéssel próbálta visszacsábítani az országba az amerikai cégeket. A kezdeményezés nem is volt sikertelen. Ha most újra emelkedne az elvonás mértéke, a vállalatok egy része ismét a távozás útjára lépne.

Több amerikai multinacionális társaság pedig most sem ott fizeti meg a terheket – mondta. Az Egyesült Államok ezért szeretné, hogy világszerte eltűnjenek a társasági adókulcsok közti különbségek.

A nagyobb európai államokban, így például Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban gyakorlatilag az amerikai szinten van vagy annál is magasabb ez a közteher. Nyilván itt további emelésről nem lehet szó. Írország, Liechtenstein vagy éppen Luxemburg viszont jóval kisebb elvonással terheli a vállalatokat, nem is beszélve a világ mintegy 25 olyan országáról, ahol nulla a társasági adókulcs. Az olajmonarchiákban is ez a helyzet: vagy nagyon alacsony az adó, vagy nincs is. Nyilván Oroszországot sem lehet arra kényszeríteni, hogy az Egyesült Államok elképzeléseihez hangolja az adórendszerét – magyarázta Boros Imre.

Rámutatott:

az adóemeléssel Amerikában a kis- és közepes cégeket hoznák a legnehezebb helyzetbe. Lényegében Trump támogatói járnának nagyon rosszul. A globális adóemelés pedig korlátozná a nemzetközi adóversenyt.

A közgazdász kitért Magyarországra is: Hazánkban a társasági adó kilenc százalék, ami jelentős előny a befektetőkért folyó küzdelemben. A külföldi cégeknek érdemes nálunk termelniük és itt adózniuk. A pénz hozzánk jön, ami itt járul hozzá a növekedéshez. Ebből többletjövedelem lesz, amely a pénzügyi egyensúly fenntartását is segíti. Ennek a nagyobb uniós államok egyáltalán nem örülnek. Már korábban is hallatszottak azok a hangok, amelyek felszámolnák azt a jogosultságot, hogy a tagállamok nemzeti hatáskörben döntsenek a közteher mértékéről – hangsúlyozta.

Az Európai Unió vezetőiről nem elképzelhetetlen, hogy most is nyomást próbáljanak gyakorolni az olyan tagállamokra, mint például Magyarország. Erre érdemes felkészülni. Érdekes, hogy arról viszont szó sincs, hogy az offshore paradicsomokba menekített pénzek előtt vágják el az utat. Holott az egészet ezzel kellene kezdeni – vélekedett Boros Imre.