Ország-világ

2016.04.03. 11:51

Cáfolják Teleki Pál öngyilkosságát

Több családtagja is öngyilkos lett, a szakértők szerint azonban Teleki Pál nem olyan személyiség volt, aki erre képes lett volna. A holttestére 75 évvel ezelőtt, április 3-án bukkantak rá, és bár a körülményekről máig tartó heves vita folyik, abban mindenki egyetért, hogy halála tette őt halhatatlanná.

Pavló Péter

„Öngyilkosságával az volt a célja, hogy magát és népét felmentse a Jugoszlávia elleni német támadásért viselt felelősség alól. Áldozata tisztára mosta nevét a történelem előtt. De a német seregeket nem tudta megállítani, és a történtek következményeit sem volt képes elhárítani."


Így emlékezett meg az 1941. április 3-án meghalt magyar miniszterelnökről, gróf Teleki Pálról Sir Winston Churchill. Teleki minden kétséget kizáróan azon kevés magyar politikus közé tartozik, aki nemcsak a hazai, de a külföldi politikusok és társadalmak számára is példaként szolgálhat. De mi vezetett a halálához?

 

Az elhíresült búcsúlevél


Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.


Tudta, hogy életveszélyben van


– Alig 10 éves voltam azon a csütörtök reggelen, amikor kiderült, hogy Teleki Pál meghalt. Minden nagyon zűrös volt, csak arra emlékszem, hogy a szüleim a konyhában tanácskoznak, hogy most mi lesz. Édesanyám arcán a gondterheltség látszott, és akkor feltett kérdése máig a fülembe cseng: „Hol lehetünk ezután biztonságban?" – mesélte olvasónk, [namelink name="Gomb Mihály"].


[namelink name="Nyári Gábor "] történész úgy fogalmaz, hogy [namelink name="Teleki Pál "] elsősorban tudósember volt, és csak másodsorban politikus. Bár 1920-ban már a szegedi ellenkormány külügyminisztere, majd a Magyar Királyság 26. miniszterelnöke lett, az 1939-es második miniszterelnökséget már nem akarta elvállalni.

 

Teleki aggódó szemekkel tekintett a jövőbe. Forrás: Wikipédia

Teleki aggódó szemekkel tekintett a jövőbe. Forrás: Wikipédia


A történész szerint ennek egyik oka, hogy Teleki pontosan látta, milyen veszélyek fenyegetik Magyarországot abban az esetben, ha engedne a politika a náci Németország nyomásának. Éppen ezért ezt minden formában elutasította, emiatt azonban a németek szemében közellenséggé vált.


– Konkrét bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a német vezérkari főnök már 1940 tavaszán Magyarország megszállásán gondolkodott, a legfőbb problémának pedig több német politikus, hírszerző és diplomata Teleki Pált látta. Mint például [namelink name="Otto Braun"], Hitler egyik bizalmasa írta, a magyar miniszterelnököt valahogy el kellene távolítani a helyéről – mondja Nyári Gábor.

A szakemberek szerint mindezzel Teleki is tisztában volt, éppen ezért a mindennapokban a rendkívüli óvatosság jellemezte.


Félt a revízió következményeitől


A bécsi döntésekkel a náci Németország igyekezett kielégíteni a magyarok területi követeléseit. Nyári Gábor szerint azonban Teleki Pál nem értett egyet a döntőbíráskodással, és csak azért írta alá az erről szóló megállapodásokat, mert a Minisztertanács erre utasította.


– Már ekkor azt jósolta, hogy ez a döntés nem lesz hosszú távú, a területeket ugyanis a németektől és az olaszoktól kaptuk. Ha választhatott volna a nemzet függetlensége és a revízió között, akkor egyértelműen az előbbi mellett tette volna le a voksát – magyarázza a történész.


Ezt igazolja az is, hogy Teleki nem sokkal halála előtt a Parlamentben azt mondta [namelink name="Dessewffy Gyula"] politikus-újságírónak: „Rossz úton vagyunk. Másodszor is tévúton járunk. A németek elvesztik a háborút, utána teljes összeomlásuk következik. És akkor orosz megszállás alá kerülünk, de ez sem fog örökké tartani, a bolsevizmus is összeomlik, mert embertelen és az emberi természettel ellentétes gondolat".

 



Feladta a küzdelmet?


A szakemberek szerint Teleki Pál politikai hitvallása és ténykedése ugyan nagyban közrejátszhatott abban, hogy merényletet kövessenek el ellene, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a miniszterelnöknek saját lelkiismeretének tisztaságával és a hazaszeretetével is el kellett számolnia önmaga és az egész világ előtt.


Külpolitikája és a kormány mozgásterének végzetes szűkülését jelentette, hogy 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, elismerve a fasiszta Olaszország és a náci Németország európai hegemóniáját.

Kényszerítették az írásra


Dr. Lépold Józsefné igazságügyi pszichografológust Nyári Gábor, A Sándor-palotától a ravatalig című könyvének megírásakor kérte fel arra, elemezze ki Teleki Pál búcsúlevelét. A szakember az alábbi választ adta: „...Higgadtan próbált védekezni, taktikázni, időt akart nyerni. Számított arra, hogy az életére törnek, vigyázott! Kényszerítették az írásra. Kemény ember, kézírása alapján rendíthetetlen nyugalom van betűiben, ezek olvashatók. [...] Határozottan állítom, hogy Teleki nem lett öngyilkos!"


Nem sokkal később, december 12-én Belgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Miután a berlini vezetés bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak, Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében.

A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján, 1941. április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában.


Elkeseredett lépés lehetett


– Képzeljük csak el, hogy egy olyan erő ellen kell valakinek küzdenie, ami ellen szinte lehetetlen. Egy ilyen harc előbb-utóbb felőrli az embert, aki vagy behódol, vagy végső elkeseredésében meghozza a végső döntést – magyarázza Nyári Gábor. A történész szerint ha valóban öngyilkosság történt, akkor az azért következhetett be, mert politikai értelemben véve elfogyott körülötte a levegő, ő maga pedig nem volt hajlandó katasztrófába vezetni az országot.


– Azt sem szabad elfelejteni, hogy Teleki Pál családjában már történtek öngyilkosságok, ráadásul neki is csendes, szomorkás, magába forduló természete volt. Ettől függetlenül többször is határozottan kijelentette, nem lesz öngyilkos, amit az is erősít, hogy mélyen hívő, keresztény ember volt. Márpedig az egyház szerint aki önkezűleg vet véget az életének, nem részesülhet egyházi temetésben – hangsúlyozza a történész.

Vagyis ha Teleki Pál halálát valóban öngyilkosság okozta, a ravaszt egy végletekig elkeseredett, de határozott, az elveihez ragaszkodó ember húzhatta meg.

 



Megfejtésre váró rejtély


Az azt követő felfordulás valóban nagy volt: április 3-án reggel csak annyit közöltek a hírek, hogy Teleki Pál tragikus hirtelenséggel elhunyt, ezt azonban a közvélemény nem hitte el, hazugságnak gondolták.

– Senki nem hitte el, hogy véletlenről van szó. Az MTI később beszámolt arról, hogy öngyilkosság történt, a lapokba pedig bekerült az erről szóló orvosi jelentés is, ettől azonban csak tovább nőtt a feszültség – magyarázza Nyári Gábor. A történész szerint ugyanis egy olyan orvos vizsgálta meg a körülményeket, akinek nem ez volt a szakterülete, a rendőrség emberét pedig egyszerűen nem engedték a helyszínre.


– Mindez nem azt jelenti, hogy Teleki Pált valóban meggyilkolták, ugyanakkor jelen pillanatban ennek ellenkezőjét sem lehet egyértelműen megállapítani. Az ő halála a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélye, amit mindenképpen ki kellene kutatni – véli a történész.


 

Címkék#évforduló

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában