Civilizációs probléma a zajszennyezés: szívbetegséghez is vezethet a túl nagy hangzavar

– Karácsony környékén kifejezetten nem szeretek áruházakba, plázákba járni. Ilyenkor jóval idegesebb vagyok, mint az év bármely másik részén – mondja Krisztina. Saját bevallása szerint olvasónkat nem (csak) a tömeg zavarja az év ezen részében, hanem az azzal együtt járó hangzavar. – A hangos zene vagy az, hogy már szinte csak kiabálva lehet beszélni a másikkal, engem mindig feszültté tesz. Ezért ha tehetem, elkerülöm ezeket a helyeket – teszi hozzá olvasónk.

A szakemberek szerint mindez nem véletlen, a túlságosan zajos környezet ugyanis nemcsak a fülünknek árt, hanem hatással van az idegrendszerünkre is. Ennek ellenére azonban a rossz hír pedig az, hogy rendkívül zajos környezetben élünk.

A zajszennyezés nemcsak az emberre, az egész élővilágra is negatívan hat. A megfigyelések szerint az énekesmadarak sokkal kevésbé aktívak a faj fenntartásához szükséges területfoglaláskor vagy párhívogatáskor, sőt, még az élelemszerzésük is csökkentő tendenciát mutat. A probléma azonban nemcsak a szárazföldön, a vízben is jelentkezik: a cetek ma már sokkal nehezebben kommunikálnak egymással.

Egyre nagyobb a zaj

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) néhány évvel ezelőtt készített egy környezetvédelmi jelentést, melyben azt vizsgálták, napjainkban mennyire élünk zajos környezetben. Az eredmény egészen megdöbbentő volt: a számok alapján ma nagyjából 32-szer nagyobb zaj vesz bennünket körül, mint például az 1930-as években. Ez nem csoda, hiszen az elmúlt több mint 80 évben óriásit változott a világ és rengeteget fejlődött a technológia is.

Az azóta eltelt nyolc évtizedben sokezerszer több autó került az utakra, nagyobbak és hangosabbak lettek a munkagépek, és ne feledkezzünk meg fülhallgatók elterjedéséről sem, amely nélkül ma már szinte elképzelhetetlen, hogy akár csak a sarki boltig is elmenjünk. Karácsony közeledtével ráadásul az egész olyan, mintha a zajok csak még jobban felerősödnek: ideges dudálást hallani az áruházak parkolójában (és az utakon is), hangos zenét a bevásárlóközpontokban, gyakrabban szólal meg a hangosbemondó, zörög a bevásárlókocsi, szüntelenül pittyegnek a pénztárgépek.

Ahogy az ENSZ jelentése is megállapította, úgy mi magunk is tapasztalhatjuk, hogy rendkívül zajos környezetben élünk. Ez azonban jóval ártalmasabb dolog, mint amilyennek elsőre tűnik.

– A folyamatos zajnak hosszú távon számos negatív hatása lehet a szervezetre. Az, hogy a hallásunk romolhat tőle, már szinte mindenki tudja, emellett azonban több más tényezővel is számolnunk kell. Stresszesek, ingerlékenyek leszünk tőle, emiatt nőhet a vérnyomás, ami szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet. Emellett csökken a koncentrációs készség és jelentősen megnőhet a reakcióidő is – mondja dr. Kozma Zita háziorvos. A szakember szerint ezek a hatások külön-külön is komoly problémát okozhatnak, együttesen azonban még veszélyesebbek lehetnek.

Halálos is lehet

– Sokáig laktunk közel a vasúthoz, naponta legalább 10-12 vonat ment el néhány száz méterre a házunktól. Végül az édesapám orvosa tanácsolta, hogy költözzünk el onnan a szíve miatt – mondta olvasónk, Ági. Egy másik olvasónk, Veronika viszont nem lakhelyet, hanem munkahelyet váltott.

– Korábban egy butikban dolgoztam, ahol folyamatosan szólt a zene, de nemcsak ott, hanem az egész bevásárlóközpontban. Ez rövid távon, néhány tízperc erejéig – amíg a legtöbben nézelődnek vagy vásárolnak – nem jelent problémát, hosszú távon azonban rendkívül frusztráló tud lenni – mondta Veronika. Olvasónk végül azért váltott, mert saját bevallása szerint egyre ingerlékenyebbé vált, az idegesség és feszültség pedig már nemcsak a munkahelyén, hanem odahaza is jellemző volt rá.

Hogy kinek mit jelent a “hangos" kifejezés, azt egyénenként a tűrőképesség határozza meg, a szakemberek azonban készítettek egy mértéket, amely azt mutatja, milyen erősségű hanghatás hogyan hat ránk.

Ezek alapján az ember fájdalomküszöbe például 140 decibelnél (dB) van, az ennél erősebb zajok már halláskárosodást, agyi- és idegrendszeri károkat is okozhatnak. Az ennél jóval kisebb, 30 dB-es (vagy hangosabb) zaj pszichés problémákat okoz, 65 dB-től vegetatív problémák jelentkeznek, 90 dB-től pedig már károsodnak a hallószervek. 175 dB halált okoz. A zajterhelési határérték egyébként 65 dB, efölött már zajszennyezésről beszélhetünk.

A felmérések szerint az Európai Unió lakosainak 19 százaléka 55 decibeles zajnak van kitéve, 15 százalékuk pedig 65+ decibel zajban él. Magyarországon az utak mentén, illetve a nagyvárosokban reggel 6 órától 23 óráig 65, míg éjszaka 55 decibel kell, hogy legyen.

Karácsonykor jóval idegesebb vagyok a zaj miatt, mint az év bármely másik részén" – olvasónk, Krisztina.

Hogyan védekezzünk ellene?

Tekintve, hogy mennyire káros hatása lehet a zajnak, nem árt az sem, ha megpróbálunk védekezni ellene. Ez elsősorban azoknak a legfontosabb, akik hangos környezetben, gépek mellett kénytelenek dolgozni, de mindenki más számára is legalább olyan hasznos lenne a megfelelő védelem.

A hétköznapi életben érdemes olyan termékeket vásárolni, amelyek zajszűrő funkciót is kaptak, így kisebb lehet a hanghatás. Ilyenek lehetnek a háztartási robotgépek vagy épp a hajszárító. Emellett érdemes füldugót használni, vagy kipróbálni a zajszűrővel ellátott fej- és fülhallgatókat, amely segít tompítani a külső környezet hangjait.