zavargások

2019.12.05. 23:15

Csaknem másfél millióan tüntettek, megállt az élet Franciaországban

Hetven vidéki városban és a fővárosban a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint 806 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Párizsban incidensek is kísérték a felvonulást.

Párizs, 2019. december 5. A kormány tervezett nyugdíjreformja elleni párizsi tüntetés résztvevõinek egy csoportjával csapnak össze rohamrendõrök 2019. december 5-én, amikor a közlekedési dolgozók kezdeményezésére általános sztrájkot tartanak Franciaországban. MTI/EPA/Ian Langsdon

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Ian Langsdon

A közlekedési dolgozók által kezdeményezett megmozdulást kísérő általános sztrájkhoz szinte minden ágazat csatlakozott a közoktatástól a rendőrségen át az egészségügyi dolgozókig.

Párizsban a délután kezdődött tiltakozó menetben a CGT szakszervezet szerint 250 ezren vonultak fel, a rendőrség szerint 65 ezren, s a République téren kisebb összetűzések is történtek rendbontók és a rendfenntartó erők között.

A tömegbe keveredett mintegy hétszáz rendbontó megdobálta a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak, miközben több kirakat is betört, s egy teherjárművet is felgyújtottak. A rendőrség 90 embert előállított, 71-en kerültek őrizetbe.

Az incidensek ellenére Edouard Philippe miniszterelnök üdvözölte, hogy a szakszervezetek által kezdeményezett megmozdulások „a legtöbb városban rendben zajlottak, miután jól voltak megszervezve”. A rend Párizsban is helyreállt este fél 9 órára, amikor is minden útvonalat megnyitottak a gépkocsiforgalom előtt.

Jóllehet a munkabeszüntetés a vasúti és a városi tömegközlekedésben a legerősebb, sehol nem alakultak ki dugók a közutakon, a franciák jelentős része nem is próbált meg munkába vagy iskolába indulni, az emberek otthonról dolgoztak vagy szabadságot vettek ki. A 14 párizsi metróvonalból csak három működött csütörtökön, a vasúti vonalakon pedig a vonatoknak alig tíz százaléka közlekedett, a nemzetközi Eurostar jártaiból minden második indult el London felé.

A Black Block csoport rohamrendőrökkel csapnak össze a kormány tervezett nyugdíjreformja elleni párizsi tüntetésen 2019. december 5-én
Fotó: Christophe Petit Tesson / MTI/EPA

Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint pénteken is jelentős fennakadásokra kell számítani, a vonatok 15 százaléka fog közlekedni, és a megmozdulás legalább hétfőig folytatódik. A párizsi metróközlekedésben sem várható pénteken javulás. Az Air France járatainak mintegy harmadát törölte, s a francia polgári közlekedés igazgatósága azt kérte a légitársaságoktól, hogy pénteken 20 százalékkal csökkentsék a járataik számát.

Párizs legfőbb turistalátványossága, az Eiffel-torony és több múzeum sem nyitott ki csütörtökön, miután a dolgozók csatlakoztak az utóbbi évek legjelentősebb szociális megmozdulásához.

Emmanuel Macron államfő csütörtökön „nyugodtnak és határozottnak mutatkozott a reform folytatásában, meghallgatva és konzultálva minden felet” – jelezte az elnöki hivatal. A tájékoztatás szerint a reform részleteit jövő héten mutatja be Edouard Philippe miniszterelnök. A tervezet ugyanis számos ponton még homályos, a reformért felelős kormánybiztos, Jean-Paul Delevoye pedig folyamatosan találkozik a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel, mielőtt december közepén véglegesíti a tervezet szövegét, amelyet jövő év elején ismerhet meg a parlament és a közvélemény.

Több felmérés is azt mutatja, hogy a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, hetven százalékuk ugyanakkor a sztrájkot is támogatja, mert úgy érzékeli, hogy rosszul járhat egy új nyugdíjrendszerrel.

A nyugdíjreform jelképes és különösen érzékeny téma Franciaországban, ahol sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor is a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulás egy hónapra lebénította az országot, és az 1968-as diáktüntetések óta a legjelentősebb társadalmi megmozdulást eredményezte.

Az egy hónapig tartó munkabeszüntetés akkor meghátrálásra kényszerítette a jobboldali kormányt, amely visszavonta a tervezetét.

Emmanuel Macron államfő elképzelése szerint 2025-ben egységesülne az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer annak érdekében, hogy „minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában