Demográfiai konferencia - Orbán: ha nincsenek családok, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni

Az európai vezetők a család fontosságát hangsúlyozták.

A család fontosságát, a demográfiai problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozták európai vezetők a III. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön.

A Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kiemelte: helyes a demográfiai változásokat a jelenlegi problémák élére emelni, azon kihívások közé, amelyek azonnali cselekvést követelnek. Minden ország, Közép-Európa és az egész kontinens jövője szempontjából fontos, hogy megoldják ezeket a problémákat – jelentette ki. Hozzáfűzte: Szerbia készen áll, hogy együttműködjön Magyarországgal és a többi közép-európai országgal a demográfiai kihívások kezelésében.

Úgy vélte, helyes demográfiai csúcsot tartani, hiszen itt tanulhatnak egymástól. Az európai országok az elöregedő népesség, a csökkenő születésszám és a migráció problémájával néznek szembe, és ez sok lehetőséget biztosít az együttműködésre, a bevált gyakorlatok megosztására – mutatott rá.

A szerb államfő méltatta a magyar családpolitikai intézkedéseket, amelyek javítottak a demográfiai mutatókon, így – mondta – az egész magyar társadalom megelégedésére szolgálnak.

Közölte: a családpolitika eredményei csak hosszú távon mutatkoznak meg, ezért továbbra is kemény munkára, sok erőfeszítésre van szükség. Szerbiában igyekeznek modern, minőségi államot építeni, hogy a fiatalok bátran tervezhessék a jövőjüket, vállaljanak gyermekeket – tette hozzá.

Megjegyezte: a szerb- magyar kapcsolatok soha nem látott jó szinten állnak, és e tekintetben meg kell köszönni Orbán Viktor magyar miniszterelnök elkötelezett munkáját.

Andrej Babis cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy a demográfiai változások nem olyan népszerű téma, mint a klímaváltozás, de a csökkenő népességnek hasonlóan súlyos következményei lehetnek az országainkban. A jó államot onnan lehet megismerni, hogy az emberek nem féltik a jövőjüket, a népesség nő, de nem a migráció révén – vélekedett.

Kifejtette: Közép-Európa olyan térség, ahol jó élni, ahol jó körülményeket teremtettek a családoknak. A visegrádi régióban nemcsak a jó gazdasági helyzet és a biztonság elsődleges cél, hanem a jó családpolitika kialakítása is – hangsúlyozta.

Megjegyezte: fontos családbarát lehetőségeket biztosítani azoknak az anyáknak, akik visszamennének dolgozni, és összességében hatékony családpolitikára van szükség, amely megfelel a mai fiatalok igényeinek.

Andrej Babis kitért rá: sok család gazdasági okokból nem vállal harmadik gyermeket, pedig ösztönözni kell a harmadik gyermek vállalását, és itt merül fel az állam szerepe. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel támogathatják a három gyermeket nevelő családokat – mondta.

A cseh miniszterelnök szerint a demográfiai problémák következményei csak több évtized múlva fognak igazán jelentkezni, de jó, ha már most foglalkoznak vele.

Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök elmondta: olyan politikára van szükség, amely támogatja a családokat és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést,  ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell – hangoztatta.

Úgy látja, ha kevesebb gyermek születik a nyugati országokban, ezek az államok kisebbek és gyengébbek lesznek, ami kifejezetten hátrányos egy olyan világban, ahol az országok versengenek egymással. Közölte: a Nyugat zsugorodása a becslések szerint gyorsulni fog, így idővel megváltozhat a világ rendje. A probléma a Nyugat számára abban áll, hogy más országok egyre nagyobbakká és gazdagabbakká válnak – magyarázta.

Azt mondta: a bevándorlás révén ugyan növekedhet a népesség, de a nyugat-európai országok jelentős része megtapasztalta, hogy a bevándorlók nem képesek integrálódni, ami terhet jelent a társadalomra.

Orbán: ha nincsenek családok, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni

Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni, ha pedig egy nemzet eltűnik, “valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban, ahol államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását.

A kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy “lakosságcseréhez”, ahogyan azt az “esztelen” zöld érvelést is el kell utasítani, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne. A teremtés rendje szerint az ökoszisztémának az ember nem ellenfele, hanem része, ezért nem szembefordítani kell a kettőt egymással, hanem értelmesen kell kijelölni az egyre növekvő számú emberiség helyét az ökoszisztémában – közölte.
 

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor azt is mondta, a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket. “Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk” – jelezte.
    
A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele. Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni – fogalmazott, hozzátéve: egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett “előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”. Ha pedig egy nemzet eltűnik, “valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mutatott rá.
    
A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, ennek hiányában ugyanis nem lehet hosszú távú családpolitikát folytatni. Hozzátette: ezek az alkotmányos alapok védenek meg a családellenes bírósági döntésektől, valamint attól, hogy a gyakran családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok “behatoljanak” a magyar államéletbe, döntéshozatalba.
    
A jó családpolitikához kellenek gazdasági alapok is: Magyarországon tíz év alatt kétszeresére növelték a családoknak juttatott költségvetési támogatást – mondta, hangsúlyozva: hosszú éveken keresztül van szükség kiszámítható családtámogatási szisztémára.
    
Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével.
    
Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy “legyenek társak”, mert “egyedül nem megy”. Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország – amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián -, továbbá “szurkolunk az osztrákoknak”, és reményét fejezte ki, hogy “az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk”.
    
A sikerességhez feltételül tűzte azt is, hogy a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát.
    
Mindezen felül pedig ki kell tartani – hangoztatta a miniszterelnök.
    
Megjegyezte: Európában, “a magas politikai szalonok világában” a magyar demográfiai politika céljáról – a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről – 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF “hazaküldése”, a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése – sorolta, úgy értékelve: “minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk – hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges -, végül mégiscsak elértük”.
    
Kifejtette azt is, hogy régebben Magyarországon meglepetést okozott volna egy demográfiai konferencia, nem is tartottak ilyet, mert “azt gondoltuk, a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon”.
    
A népességfogyás – folytatta a kormányfő – nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni. És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül – jelentette ki.
    
A tanácskozás külföldi résztvevőit – mások mellett Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnököt, Andrej Babis cseh kormányfőt és Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnököt – köszöntve Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország mintaországként tiszteli Ausztráliát, különösen a migráció és az ausztrál nemzet megvédésében mutatott bátor, egyenes és angolszász következetességét.
    
Méltatta továbbá Szerbiát és Csehországot, utóbbi miniszterelnökéről, Andrej Babisról úgy fogalmazott: gazdasági és pénzügyi csodát tett Csehországban, ő Európa legjobb gazdaságpolitikusa, ezért “Magyarországon különösen magas az ő árfolyama”. “Mi is jól fejlődünk, de a cseheknek még mindig csak a tarkóját látjuk. (…) Mi, magyarok utol akarjuk érni a cseheket” – mondta.

A hagyományos család társadalomerősítő szerepét emelték ki az előadók

A hagyományos család társadalomerősítő szerepét hangsúlyozták az előadó szakpolitikusok csütörtök délután a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban.

Johannes Singhammer, a Bundestag korábbi alelnöke kiemelte: egy ország sikerességét nem gazdasági mutatói, hanem a jövőjét valóban meghatározó születésszám jelzi, valamint az, hogy mennyire erősek a családok az adott társadalomban.
    
A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette: Németországban és Európa más országaiban is sokan úgy vélik, hogy a családot pótolhatja az állami ellátórendszer. Meglátása szerint azonban a család leértékelése támaszát vesztett társadalomhoz vezet.
    
Kitért arra is: a demográfiai problémákra nem jelenthet megoldást a bevándorlás, hiszen szolidáris társadalom nem veheti el más, nála szegényebb országok fiataljait. Példaként megegyezte: Németország szívesen fogadja azokat az ukrán fiatalokat, akik idős németeket ápolnak, de ezek az emberek hiányoznak az ukrán társadalomból, az ukrán idősek mellől.
   
 “Aki síkra száll a kiegyensúlyozott demográfiáért a saját hazájában, az a békéért száll síkra” – jelentette ki Johannes Singhammer.
    
Andy Harris amerikai politikus, republikánus kongresszusi képviselő előadásában emlékeztetett: az 1930-as években, amikor kialakították az amerikai társadalombiztosítási rendszert, 65 év volt a nyugdíjkorhatár és a várható életkor is. Így sokan csak fizették a járulékokat, de nem részesedtek belőle. Mára azonban a várható életkor emelkedésével mintegy 20 évig nyugdíjasok az emberek.

Ahhoz, hogy a rendszer fenntartható maradjon, csökkenteni kellene a juttatásokat, de ezt nehezen teszik meg a döntéshozók, tekintve, hogy a nyugdíjasok fontos szavazóbázist jelentenek – tette hozzá az amerikai politikus.
 

Andy Harris amerikai republikánus kongresszusi képviselo beszél a III. Budapesti demográfiai csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Andy Harris amerikai republikánus kongresszusi képviselo beszél a III. Budapesti demográfiai csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

    
Andy Harris beszélt arról is: Amerikában a gyermekek hetven százaléka nem családba születik. Ugyanakkor a hagyományos családmodell nemcsak a társadalom, hanem a gyermekek számára is előnyös: a családban nevelkedő gyermekeknek jobbak az egészségi és tanulási mutatói, mint az egyedülálló anyák gyermekeinek.
    
Urszula Rusecka lengyel országgyűlési képviselő, a szejm szociális- és családpolitikai bizottságának elnöke a lengyel kormány családokat támogató rendszeréről beszélt.
    
Elmondta, hogy a kormány az elmúlt két évben támogatást biztosít a gyermekek születésekor, ezt a szülők megkapják gyermekeik 3 éves koráig, majd a beiskolázásukkor is. Emellett új bölcsődei férőhelyeket alakítottak ki, és olyan támogatási rendszert is, amely kifejezetten a nagycsaládosoknak nyújt kedvezményeket.
    
Hozzátette: a lengyel kormány fontos feladatának tekintette, hogy a gyermeknevelést a családok ne kiadásként, hanem befektetésként éljék meg.
    
Leticia Adelaide Appiah, a ghánai Népesedési Tanács ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy míg Európa a társadalom öregedésével, és a gyermekek számának csökkenésével küzd, az afrikai országokat a túlnépesedés és az ezzel együtt járó rossz gazdasági helyzet állítja kihívások elé.
    
A fenntartható társadalom és gazdasági növekedés megteremtéséhez határozott jövőképpel rendelkező politikusok kellenek, ugyanakkor szükség van a társadalom együttműködő felelősségvállalására is – mondta.
    
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy évről évre nehezebb a családot értékként megjeleníteni az “európai politika porondján”. “Mára szinte lehetetlen pozitív családképet, pozitív családpolitikai célokat sikerrel megszavaztatni az Európai Parlamentben” – mondta.
    
A politikus ennek ellenére biztos abban, hogy Európa demográfiai problémájára a megoldás nem a bevándorlás támogatása, hanem a családok megerősítése.
    
A magyar kormány abból indult ki, hogy erős társadalom csak erős családokból épülhet fel, és azon kezdett gondolkodni, hogyan tudja népszerűvé tenni a családot.
    
Erre épül a magyar családtámogatási modell, amelynek hatására 2010 óta kimutathatóan nőtt a gyermekvállalási kedv Magyarországon – tette hozzá Gál Kinga.

Kövér: a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy

Történelmi nézőpontból a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, és az “európai meghasonlást” csak akkor lehet elhárítani, ha minden európai országban a legfontosabb közüggyé válik társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai értelemben egyaránt – mondta az Országgyűlés elnöke a III. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön a Várkert Bazárban.

Kövér László előadásában Máté evangéliumát idézve – miszerint “minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul (…)” – kijelentette: nincs súlyosabb egyéni vagy közösségi meghasonlás annál, ha az életet nem akarjuk továbbadni, ha a jólét érdekében biológiai értelemben lemondunk a jövőről.
    
Mint mondta, az élet legfőbb értelme, hogy továbbadjuk, és ez nemcsak egyéni kötelezettség, hanem a közösség szempontjából társadalmi-gazdasági szükségszerűség is. Kiemelte, a demográfiai adatok pontosan jelzik: “európai és magyar közösségünket a meghasonlás veszélye kísérti”.
    
A házelnök kitért a 20. századi magyar demográfiai helyzetre, amelyről azt mondta, Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol lassan négy évtizede, azaz 1981 óta kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak. Ez összefügg azzal – fűzte hozzá -, hogy 1956-ban “hazánk volt az egyetlen ország a világon”, ahol teljesen szabaddá tették a művi terhességmegszakítást, és 1956 és 2017 között 6 millió legális abortuszt végeztek. Ez magasabb szám, mint Magyarország két világháborús életvesztesége, továbbá az 1920-as békediktátum által szülőföldjükkel együtt elcsatolt magyarok, valamint az 1956-os forradalom után az országból elmenekült emberek száma együttvéve – fűzte hozzá.
 

Kövér László, az Országgyulés elnöke beszél a III. Budapesti demográfiai csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kövér László, az Országgyulés elnöke beszél a III. Budapesti demográfiai csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kövér László előadásában elmondta, a magyar kormány által 2010-ben indított népesedéspolitikai fordulat célja, hogy 2030-ra az ország elérje a 2,1-es termékenységi rátát, azaz önerőből – migráció és illegális kényszermigráció nélkül – biztosítsa a társadalmi önfenntartást.
    
Hozzátette, a jelek biztatóak, hiszen a 2010-es 1,25-ös termékenységi ráta után most ez a mutató 1,49, és 2010-hez képest nő a házasságkötések száma, csökken a válások és a terhességmegszakítások száma, tavaly pedig jelentősen – csaknem 80 százalékkal – csökkent a népesség tényleges fogyásának az üteme 2010-hez képest.
    
“Az európai népesedési fordulat megteremtése érdekében mindannyiunknak el kell döntenünk, hová állunk”: az élet vagy a halál kultúrájának oldalára, “építjük vagy romboljuk a közösségeinket” – hangsúlyozta a házelnök.
    
Véleménye szerint a rombolók célja a természetes közösségek felmorzsolása, elszakítása Istentől, az emberek megfosztása egymás közösségétől. Ha ugyanis nincsenek többé természetes közösségek, ha nincs többé család, vallási vagy nemzeti közösség, akkor többé nem lehet közjóra, közérdekre vagy éppen közbiztonságra hivatkozva szabályok alá vetni a magánérdeket – fűzte hozzá.
    
Kövér László szerint Európában a halál kultúráját szolgálják mindazok, akik azt hirdetik, hogy a gyermekvállalás magánügy, amit az állami politikának tabuként kell kezelnie. Mint mondta, a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, ehhez pedig vissza kell állítani a megbomlott egyensúlyt egyén és közösség, szabadság és felelősség, jog és kötelezettség között, hogy “újra képesek legyünk különbséget tenni” helyes és helytelen, erény és bűn, igaz és hamis, jó és gonosz között.
    
Mindez azonban nem érhető el pusztán politikai eszközökkel, még a legnagyobb demokratikus felhatalmazás mellett sem – hangsúlyozta, hozzátéve: olyan mentális fordulatra van szükség társadalmainkban, amelynek eredményeként a hagyományos értékekhez ragaszkodó többség tevékenyen is hajlandó ennek védelmére. Ha azonban a közösség vezetésére felhatalmazottak nem élnek ennek érdekében a rájuk bízott politikai eszközökkel, akkor bűnt követnek el az utánuk következő nemzedékkel szemben – emelte ki.
    
Az Országgyűlés elnöke szerint szintén a halál kultúráját szolgálják Európában mindazok, akik a természetes nemi különbözőségeket természetellenes módon manipulálják, akik azt hirdetik, hogy a homoszexuális nemi irányultság megváltoztathatatlan biológiai adottság.
    
“Mi, magyarok elhatároztuk, hogy meg akarunk maradni azoknak, akik ezer esztendeje vagyunk”: a keresztény Európát sajátos, mással fel nem cserélhető kultúrájával gazdagító nemzet tagjainak – hangoztatta előadásában Kövér László.

Varga: a gazdaság teljesítménye alapot teremt a növekvő családtámogatásokhoz

A demográfiának, a népesedési folyamatok alakításának a politika középpontjában kell lennie – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban.

A konferencia Gyermekvállalás: anyagi kérdés című részében a pénzügyminiszter kiemelte, ha egy országban megfelelőek a feltételek, akkor a családok több gyermeket vállalnak. A polgári kormány már bizonyította, hogy a magyar emberek érdekeire, a családok megerősítésére, és a gazdaság fejlesztésére alapozza politikáját – mondta.
    
A kormány családpolitikájában a gyerek az első, segítik a fiatalokat abban, hogy annyi gyereket neveljenek, amennyit szeretnének, a gyereket nevelőktől pedig átvállalják az ezzel járó terhek egy részét – sorolta a pénzügyminiszter.
 

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

    
Kitért arra, hogy csak egy jól fejődő gazdaságban lehet a családok és a gyermekvállalás területén előrelépni. Ezért is nevezte fontosnak, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, dinamikusan fejlődik: 2019 második negyedében 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a munkában állók száma másfél éve meghaladja a 4,5 milliót. A nettó átlagkereset 10 százalék felett nőtt, ezzel 85 százalékkal nőtt 2010 óta, a gazdasági háttér megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne legyen teher – mutatott rá.
    
Beszámolt arról, hogy a családbarát adórendszerben a családok 1900 milliárd forint kedvezményt kaptak, ami egymillió családnak jelent segítséget 2010-óta. A családok megerősítését szolgáló források 2010-óta 935 milliárd forintról 2228 milliárd forintra emelkedtek, az egy családra jutó támogatás pedig 785 ezer forintról 2 millió 57 ezer forintra nőtt – sorolta. Magyarország költségvetésében 2020-ban családtámogatásra 1293 milliárd forinttal jut több, mint az előző évben. Arról is beszámolt, hogy a családvédelmi akcióterv támogatásait több mint 36 ezren igényelték, a babaváró támogatást több mint 23 ezer pár kérte. Magyarország népesedési folyamatainak alakulása gazdasági szempontból is kulcskérdés – húzta alá Varga Mihály.
    
Phillip Blond, politikai filozófus, a ResPublica think tank igazgatója szerint nem a pénz a legfontosabb a családteremtéshez, ahhoz az értékek kellenek. A társadalmi státusz fontos, és a házasságkötés is orientálja a gyerekvállalást – mondta, hozzátéve: a születésszámot a vallásos meggyőződés is növeli.
   
 Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi kérdés-e, azt mondta, nem döntő jelentőségű a pénz, az embereket a kulturális tényezők befolyásolják a gyermekvállaláskor. A probléma, hogy a családi élethez negatív jelentés társult, a családot úgy ábrázolják, ahol a nő rabszolgájává válik a család elvárásainak – mondta. Lehetetlen olyan filmet találni, ahol a családot boldog közösségnek mutatják be.
    
Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a teljes termékenységi arányszám 2 körüli értékével biztosított a népesség reprodukciója, ez lecsökkent a régióban, alacsony szinten stagnál. Hozzátette: 30 év alatt megkétszereződött a gyermek nélküli nők aránya. Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyermeke volt, 14-15 százalékuknak egy gyermeke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult. Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya. Csökken a házasságban élők részaránya, nő az egyedül élők aránya is, a gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés – mondta a demográfus.