Ég a Föld bankja - Nem a természetes ökoszisztéma része az őserdőben pusztító tűz

Az erdők égtek tavaly, égnek idén, és jövőre is égni fognak – mondják, akik nem aggódnak túlságosan amiatt, hogy elképesztő méretű erdőségek váltak és válnak jelenleg is a tűz martalékává a világ különböző tájain. Mások riadtan figyelik az eseményeket és a közösségi médiában megjelenő képeket, vádolják a helyi gazdákat és a brazil elnököt az Amazóniában kialakult helyzetért. Aggodalomra van ok, de nem azért, amire elsőként gondolnánk.

– Vannak olyan ökoszisztémák, amelyeknek tényleg része a tűz, míg másoknak egyáltalán nem. Ilyenek a trópusi esőerdők is, amelyek nincsenek hozzászokva a tűzhöz, nem tudnak védekezni ellene – kezdte Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének egyik alelnöke, a Közép-európai Egyetem professzora.

Az esőerdők a szavannákkal ellentétben maguktól nem gyulladnak ki, ebben az ember keze játszik szerepet. – A sajtóban főleg az jelent meg, hogy a gazdák azért gyújtják fel az esőerdőket, hogy új termőterületeket és legelőket nyerjenek, de ez csak részben igaz, mert sokszor a saját földjüket égetik fel, hogy megszabaduljanak a bozóttól, gyomtól és a kártevőktől. Ez a talajművelés egyik legolcsóbb módja ott – magyarázza a professzor.

Normális esetben ez a tűz nem terjedne tovább, amint eléri az erdő első fáit a nagy nedvességtartalom miatt. Amikor azonban extrém szárazság van – amire sajnos az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban van példa –, akkor könnyen továbbterjednek. Ez okozza, hogy az utóbbi évtizedekben rendszeresen égnek a trópusi erdők, az ismétlődés miatt pedig nincs idő a regenerációra sem.

Az egész világ időjárására befolyással van

Az Amazonas-medencét a Föld tüdejeként emlegették mostanáig, a kutatók azonban tisztázták: az itt található erdők javarészt fel is használják a termelt oxigént, a megnevezés tehát téves – ez persze nem jelenti azt, hogy az esőerdő pusztulásának ne lenne jelentősége.

– Ez egy bank. Egyrészt egy génbank, mert rengetegféle élőlény él itt, amelyek közül sokról még nem is tudunk, nem beszélve az ott élő őslakosokról. Másrészt az esőerdő biomasszája rengeteg szén-dioxidot tárol – hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána. Az égés során nagy mennyiség kerül a légkörbe ebből az üvegházhatású gázból, gyorsítva a melegedést. De van más is.

Elszenesedett facsonk Porto Velho közelében. Fotó: MTI/AP/Eraldo Peres

– Amazóniában egy bizonyos billenőponttól kell leginkább tartanunk. Az esőerdő ugyanis a csapadékának jelentős részét maga generálja azzal, hogy a lehullott esőt a fák a lombkoronájukba pumpálják, ahonnan elpárolog a víz, ami újra leesik eső formájában. Mára kiirtottuk az esőerdő 20 százalékát, és ha nincsenek fák, akkor jelentősen csökken az Amazonas-medencében a csapadék, ez tovább szárítja a maradék erdőt. Ha elérjük ezt a pontot, akkor hiába állítanánk meg a teljes éghajlatváltozást, hiába nem vágnánk több fát, a folyamat akkor sem állna meg, amíg az esőerdő száraz szavannává nem változik. A szakértők nem tudják pontosan, hogy mekkora területveszteségnél indul be a folyamat, de 20 és 40 százalék körüli becsléseket hallottam eddig – mondta a professzor.

– Az Amazonas-medence kiszáradásával megváltoznának az egész dél-amerikai kontinens csapadékviszonyai, és ezzel az időjárása is. Az erdők a párologtatással hűtik a környezetük levegőjét, lassítják a felmelegedést, míg az irtásokon 4,3 fokkal melegebb lesz a mérések szerint, mint korábban – tette hozzá. Az amazóniai esőerdő kiszáradása miatt ráadásul gyakoribb lesz az El Nino nevű időjárási jelenség, amely hosszan tartó, szélsőséges időjárást (hol aszályt, hol forróságot, hol özönvizet) okoz a világ számos területén.

Klimatizált szobákból könnyen magyarázunk?

Adódik tehát a kérdés: ha ekkora a gond, miért nem lehet nemzetközi összefogással eloltani a tüzeket? Az amazonasi esőerdők jelentős része a főként mezőgazdaságból és szarvasmarha-tenyésztésből élő Brazíliában található, az ország területének negyven százalékát teszi ki az eső-

erdő.

Egy ideig úgy tűnt, a január óta regnáló brazil elnök, Jair Bolsonaro nem tesz érdemi intézkedéseket a tüzek megfékezésére és a külföldi segítséget sem fogadja el, sőt, a vádak szerint ő maga biztatta a helyi gazdákat arra, hogy égetéssel szerezzenek maguknak újabb területeket. Erre válaszul kemény kritikát kapott többek között a francia elnöktől, Emmanuel Macrontól, de a németek és a norvégok is befagyasztották az évek óta rendszeresen utalt adományok folyósítását.

Földműves és családja az erdőtűz füstjében az Amazonas-medencében augusztus 29-én. A nap folyamán Jair Bolsonaro brazil elnök országos tűzgyújtási tilalmat hirdetett hatvan napra. Fotó: MTI/EPA/EFE/Jo

A brazil elnök visszavágott: Norvégiát az olajkitermelés és a bálnavadászat hatásaira emlékeztette, míg a németeket felszólította, hogy költsék a Brazíliának szánt pénzt a saját területeik erdősítésére. Macronnak pedig azt, hogy az a tény, hogy a G7-es csúcs napirendjévé akarja tenni Amazónia kérdését, jól mutatja a gyarmatosító gondolkodást, Brazília ugyanis nincs benne ebben a tanácsban.

– Politikai szempontból ez egy nagyon komplex kérdés, és látni kell, hogy mindkét félnek van igaza. Bolsonaro válasza szemtelenül hangzik ugyan, de abban igaza van, hogy mi itt a fejlett világban ülünk a légkondicionált házunkban, autónkban, és dumálunk nekik, hogy ne vágják ki az esőerdőket, mert nekünk az nagyon fontos, imádjuk az ott élő állatokat és ez a Föld tüdeje – ami ugye nem igaz. Ugyanakkor Európa ugyanezt csinálta, csak háromszáz évvel ezelőtt. Ugyanúgy kivágtuk az erdőket, helyette hajókat építettünk és mezőgazdasági területeket létesítettünk meg városokat és utakat építettünk. Nálunk sincsen már meg az az eredeti erdőség, ami volt évszázadokkal ezelőtt. Ő azt mondja, hogy ne szóljatok bele a mi dolgunkba, ne a mi erdőinket akarjátok megvédeni, ültessetek ti erdőt. Az életszínvonal emelkedését várják az újabb művelés alá vont területektől, hiszen a szegény gazdák is így nyernek területeket, akiknek nincs más megélhetési módjuk. Számukra ez a nyomorból való kilépés útja. Nehéz azt mondani egy országnak, hogy te ne fejlődj a természeted rovására, annak ellenére, hogy mi ezt csináltuk – foglalta össze Ürge-Vorsatz Diána.

Hatalmas küzdelem a tüzek megfékezése. Fotó: MTI/AP/Eraldo Peres

Hozzátette: természetesen erre nem az a megoldás, hogy égni hagyják az erdőket. Több különböző alap, például a norvég és a német is azt tűzte ki célul, hogy segítse a helyi gazdákat abban, hogy ne kelljen felégetniük a földjeiket, mégis fejlődhessenek. – 2005 előtt jóval nagyobb tüzek is voltak a mostaninál az irtások miatt, de ezekkel a kezdeményezésekkel sikerült az ötödére csökkenteni ezek számát. 2012 óta azonban újra növekedésnek indult az erdőirtás, és az új elnök megválasztásával ez tovább gyorsult. A folyamat azonban már korábban elkezdődött, nem mondhatjuk, hogy eddig minden csodálatos volt, és csak az elnökválasztás óta drasztikus a helyzet – árnyalta a képet a professzor.

Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk, ha segíteni szeretnénk, azt javasolta, hogy adakozzunk olyan átlátható alapítványoknak, amelyek megvásárolnak helyi földterületeket, védve az ottani biodiverzitást.

– A legtöbb, amit emellett tehetünk, az az éghajlatváltozás mérséklése, a kibocsátásaink csökkentése, amivel a visszafordíthatatlan láncreakciók kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük.

A legfrissebb információk szerint Bolsonaro országos tűzgyújtási tilalmat hirdetett hatvan napra, és repülőgépeket, más járműveket és közel 4000 embert küldött az erdőtüzek megfékezésére.

Gyorsan terjedni kezdett a hír, hogy magyar önkénteseket toboroznak Amazóniába, és a csapatot az áprilisban nyugdíjazott tűzoltó ezredes, Jambrik Rudolf vezeti majd. Az ezredes elmondta: erről szó sincs, az egész félreértésen alapult. – Ha erre hivatalos felkérés érkezne, mi sem lenne természetesebb, hiszen már több alkalommal vettem részt mentésekben külföldön hasonló tüzeknél vagy földrengésnél. Engedély és felkérés nélkül azonban betolakodónak számítanánk ott, ráadásul biztosítani kellene a szükséges oltásokat, az ellátást, a védőruházatot és a logisztikát, eszközöket, plusz kiképzés nélkül sem mehet oda valaki. Tisztában kell lenni továbbá a helyi élővilág, például a kígyók veszélyeivel. Valódi eredményeket ilyen kiterjedésű tüzeknél légi oltással lehet elérni, de repülőt nem tudnánk magunkkal vinni. Azért magasztos érzés, hogy ennyi nyugdíjas, aktív vagy önkéntes tűzoltó és civil – fodrász, vállalkozó stb. – jelentkezett. Fantasztikus az összefogás, és látszik, hogy sokakat érdekel az éghajlatváltozás kérdése. Felkészületlenül azonban a halálba küldenénk ezeket az embereket – mondta az ezredes.Adódik tehát a kérdés: ha ekkora a gond, miért nem lehet nemzetközi összefogással eloltani a tüzeket?