Elfogadta az Országgyűlés a 2013-as költségvetést

Napirend után

A keddi ülésnap végén három frakció képviselője is élt a napirend utáni felszólalás lehetőségével.

[namelink name="Bana Tibor"] a Jobbik nevében azt hangsúlyozta, hogy továbbra sem értenek egyet az Európai Unió központosítási törekvéseivel, ehelyett a "nemzetek Európája" elv érvényesülésében bíznak, míg a szocialista Garay István Levente egy új autópálya-felhajtó építését szorgalmazta az M5-ös autópálya Kunszállási szakaszán. Végül a fideszes Bartos Mónika "hétköznapi csodaként" értékelte magyar középiskolások múlt héten, az Országgyűlés épületében tartott konferencián angolul és spanyolul elmondott előadásait. "Ahogy én pénteken ezeket a fiatalokat láttam felmenni a pulpitusra és ahogy magabiztosan idegen nyelven megtartották előadásaikat, (...) számomra ott abban a pillanatban megszületett a csoda, a hétköznapok csodája és megfogant bennem egy gondolat, ami így szól: a nemzetünk sikerre van ítélve, mert ilyen fiataljaink vannak" - fogalmazott.

Jakab István ezt követően lezárta az ülést. A Ház jövő hét hétfőn rendkívüli téli ülésszakkal folytatja munkáját.

16:34 - Az alaptörvény harmadik módosítását, azaz a földtörvényt kétharmadossá tévő javaslat részteles vitáját folytatta le az Országgyűlés keddi ülésén, ahol a fideszes Ángyán József a családi gazdaságok és a szövetkezetek mellett érvelt a javaslatban szereplő "integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel" szemben. Ezt követően a képviselők áttértek a 2013-as költségvetést megalapozó törvénymódosítások tárgyalására.

Minősített adatok védelméről szóló uniós megállapodás

[namelink name="Rétvári Bence"], a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Európai Uniónak az Európa Tanács keretében ülésező tagállamai között az unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról számolt be.

A javaslat indoklása szerint a megállapodás elfogadása megteremti az Európai Unió koherens biztonsági struktúráját, ennek az első pillére az Európai Unió Tanácsának biztonsági normarendszere, második pillére az Európai Bizottság biztonsági normarendszere, a harmadikat pedig a megállapodás rendelkezései képezik.

A jobbikos [namelink name="Németh Zsolt"] közölte: pártja nem támogatja ezt a javaslatot, mert miközben még az EU sem tudja mi a saját érdeke, nem kellene elfogadni egy olyan javaslatot, amely a minősítette adatok megosztásáról szól.

Az általános vitát az elnöklő [namelink name="Latorcai János"] lezárta.

Az alaptörvény agrár-tárgyú módosítása

A fideszes [namelink name="Ángyán József"] támogatta azt a jobbikos módosító javaslatot, amely kimondaná az alkotmányban, hogy a termőföld kizárólag magyar állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, illetve magyar állampolgárságú természetes személy tulajdonában lehet. A Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára érvelt saját módosító javaslata mellett is, amely az integrált mezőgazdasági termelésszervezés helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre terjesztené ki a sarkalatos törvényi szabályokat.

A kormánypárti képviselő "idegen elemnek" nevezte az integrált mezőgazdasági termelésszervezést, szerinte nem szabad nagy integrátorokat rátelepíteni a mezőgazdaságra.

A fideszes [namelink name="Turi-Kovács Béla"] azt javasolta, hogy rendeljenek el földbevallási kötelezettséget, így mindenkinek - jogvesztő hatállyal - be kellene vallani a tulajdonában és használatában álló földeket, amit pedig nem vallanak be, az az államra szállna vissza.

A képviselő - aki szintén módosító javaslatban kezdeményezte az integrált mezőgazdasági termelésszervezés kifejezés kihagyását - azzal érvelt, hogy nem tudni, hogy az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel kapcsolatban milyen törvény készül. Szerinte elvárható, hogy "nagyjából egészéből" érthető legyen mire mondanak igent az alkotmánymódosításban.

A jobbikos [namelink name="Gaudi-Nagy Tamás"] arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014 májusától elveszik a termőföld védelme, ezért fontos, hogy a Jobbik már említett módosító javaslatát elfogadják. Frakciótársa Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy hiába tettek bejelentést az ügyészség felé arról, hogy Szigetszentmiklóson két offshore cég tulajdonában van 100 hektárnyi föld, ez a beadványukat elutasították. Magyar Zoltán (Jobbik) pedig támogathatónak tartotta a fideszes Ángyán József és Turi-Kovács Béla módosító indítványait.

[namelink name="Budai Gyula"], a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Turi-Kovács Béla hozzászólására reagálva egyetértett azzal, hogy valóban nincs ma Magyarországon olyan földnyilvántartás, amelynek alapján meg lehetne mondani, hogy magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak mekkora földterületük van.

A jobbikos képviselők felvetéseire azt mondta: több per is folyik az állam részvételével termőföldek visszaszerzésére és sok ügyészségi eljárás van folyamatban ilyen ügyekben.

Költségvetést megalapozó törvények módosítása - Csizmadia: cél a vállalkozói környezet javítása

[namelink name="Csizmadia Norbert"] államtitkár bevezetőjében azt mondta: a nyáron beterjesztett költségvetési törvényjavaslat tárgyalását a nemzetközi szervezetekkel folytatott egyeztetések miatt kellett felfüggeszteni. Az ezek hatására végrehajtott változtatásokat a költségvetés mellett más törvényeken is át kell vezetni - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kormány kitart az adó- és költségvetési céljai mellett. Javítani kíván a vállalkozói környezeten, és csökkenteni akarja a lakosság adminisztratív terheit.

Célnak nevezte, hogy a térség legkedvezőbb üzleti környezete jöjjön létre Magyarországon. Ehhez kiváló lehetőségnek tartotta a kisvállalati adót. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat biztosítja a fővárosi közösségi közlekedés fenntartását, a forrásmegosztási törvény módosítása által.

Fidesz: egyszerűbb jogalkalmazás a cél

[namelink name="Puskás Imre"] (Fidesz) azt mondta: az előterjesztésen tetten érhető az a törekvés, hogy 2013-ban a vállalkozások, az önkormányzatok és a polgárok számára is egyszerűbbé váljon a jogalkalmazás. Ezt a célt szolgálja szerinte a kisvállalkozói adó szabályainak pontosítása.

Hangsúlyozta: az előterjesztés egyértelművé teszi a tranzakciós illeték vagy az iparűzési adó szabályait is.

A Jobbik a 46 törvényt módosító salátacsomagot bírálta

[namelink name="Nyikos László"] (Jobbik) sokallta, hogy 46 törvény módosítását sűrítette egy csomagba az előterjesztő, kifogásolva, hogy ezek egyharmadát már a jelenlegi kabinet alkotta. Azzal sem értett egyet, hogy a büdzsét megalapozó törvényeket a költségvetés elfogadása után tárgyalja a Ház.

Kifogásolta, hogy a számviteli törvény módosításával a rendeleti szabályozás felé halad a kabinet, a stabilitási törvény változtatásával pedig olyan fogalmakat neveznek át önkényesen, amelyeket a szakma másként használ.

Módosult a Bethlen Gábor alapról szóló törvény

A módosítás értelmében a jövőben a támogatások kedvezményezettje lehet civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, fenntartott intézmény, gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, különösen mikro-, kis és közepes vállalkozás. Bekerültek a kedvezményezetti körbe az egyházak és az általuk fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények is. A változásokat 259 igen szavazattal hagyták jóvá, 56 képviselő ellene szavazott, 25-en tartózkodtak.

Az alap illetékes bizottsága a jövőben - különös méltánylást érdemlő esetekben - eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetése után esedékes kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részleges vagy teljes elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel.

Egyszerűsödnek az álláskeresők adminisztrációs terhei

Az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsödnek, valamint a jövőben az adómentes jövedelem határáig nem minősül keresőtevékenységnek a szociális szövetkezetben végzett munka - döntött az Országgyűlés. A képviselők 254 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló jogszabályt, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.

Létrejön a befektetői letelepedés jogintézménye

A fideszes Rogán Antal, Babák Mihály és Kapus Krisztián, valamint a KDNP-s Spaller Endre által jegyzett javaslat szerint tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli - vagyis unión kívüli - állampolgár, akinek magyarországi befektetései miatt beutazásához és itt-tartózkodásához nemzetgazdasági érdek fűződik. Az ezt igénylő üzletembereknek legalább 250 ezer eurónyi, államkötvénybe fektetett értékpapírral kell rendelkezniük. A jogszabály-módosítást a parlament 256 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 19 tartózkodással fogadta el.

Elfogadták az új katonai szolgálati törvényt

Elfogadta a parlament a honvédek jogállásáról szóló új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén lép az eddig hatályos katonai szolgálati törvény helyébe. A javaslat indoklása szerint a hatékony működés érdekében alapelv volt a korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása és a személyügyi folyamatok racionalizálása.

Elfogadták a 2013-as büdzsét

A parlament 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot.
A költségvetés tervezetét idén minden eddiginél korábban, már júniusban benyújtották, és azóta többször módosították. A jövő évi büdzsé 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz. A költségvetés végső változatának megalkotása kapcsán a kormány ismét kifejezte meggyőződését: jövő tavasszal a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.

10:34 - Az MSZP a kormány "kaotikus" jogalkotási gyakorlatáról, a KDNP a családtámogatási rendszerről, az LMP a rokkantsági felülvizsgálatról, a Jobbik a létminimum alatt élőkről, a Fidesz pedig a korrupcióellenes intézkedésekről beszélt napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

MSZP: gazdasági károkat okoz a jogalkotási káosz

Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány "kaotikus jogalkotása" miatt százmilliárdos gazdasági károk keletkeztek, másfél éve csökken a gazdaság, Magyarország egyre messzebbre kerül a normális jogalkotási gyakorlattól.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára viszont úgy vélte, három év alatt lehetett nullára hozni a szocialisták nyolc éves kormányzását, és szerinte ez nem rossz teljesítmény. Kijelentette, hogy a reálkeresetek szerény mértékben, de növekedtek Magyarországon az elmúlt két évben, 2013-tól pedig a növekedés útjára léphet az ország.

KDNP: a kormány számos eszközzel támogatja a családokat

Lanczendorfer Erzsébet KDNP-s képviselő a kormány eddigi családtámogató intézkedéseit ismertette. Ide sorolta többek között a gyermekek után járó adókedvezményt, azt, hogy újra három évig maradhatnak otthon az anyák, a devizahiteleseket segítő intézkedéseket, a kilakoltatási moratóriumot és azt is, hogy a kormány a "Mikulásra kihelyezett csizmákat" nem hagyta üresen, csökkenti a lakossági gáz és a villamos energia árát 10 százalékkal. Közölte azt is: a családi csődvédelemről szóló javaslat márciusban kerülhet az Országgyűlés elé.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a szocialisták meg akarták szüntetni a gáz és a távhő ártámogatását, addig az Orbán-kormány döntése értelmében 378 ezer háztartás 40 milliárdos támogatásban részesül.

LMP: Mik a tapasztalatok a rokkant-felülvizsgálatokkal kapcsolatban

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt, hogy a lassan egy éve hatályba lépett rokkantellátások átalakítására vonatkozó törvényt a kiadáscsökkentés vezérelte, a felülvizsgálatok során 11 százalékra nőtt azok aránya, akik elveszítették eddigi járandóságukat, míg 28-30 százalékot rehabilitálhatónak minősítettek, ugyanis szigorítottak a minősítési szabályokon is. Szerinte a rokkantak tapasztalatai azt mutatják, hogy az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem vesznek számításba minden betegséget, így például egy korábban 100 százalékban rokkant embert rehabilitálhatónak minősítenek.

A szociálpolitikáért felelős államtitkár szerint ugyanakkor a korábbi rokkantellátási rendszer nem volt fenntartható, és szerinte a számok az átalakítás szükségességét igazolták. Felhívta a figyelmet arra, hogy évente tízezerrel kevesebben jelentkeznek be új vizsgálatra.

Jobbik: négymillió felett lehet a létminimum alatt élők száma

Sneider Tamás jobbikos képviselő statisztikai adatokra hivatkozva arról beszélt, hogy Magyarországon a lakosság 23 százaléka komoly anyagi nélkülözésben él, hamarosan négymillió fölé emelkedik a létminimum alatt élők száma, de ha a devizahitelek miatt nehéz helyzetbe került embereket is beleszámítjuk, akkor már hatmillió emberről beszélhetünk.

Szerinte az MSZP és a Fidesz egységfrontba tömörült a Jobbik ellen. A Jobbik ugyanakkor szavai szerint nem veszi el a fiataloktól a jövőt. Pártja nevében sok erőt kívánt a diákoknak küzdelmükhöz.

Soltész Miklós válaszában azt hangsúlyozta: nincsen egységfront a szocialistákkal, nem is lesz, ugyanakkor bizonyos kérdésekben azonos nézetre kerülnek, de erről a Jobbik tehet. Szerinte 2002-től 2010-ig elhibázott gazdaságpolitika és szociális segélyezési gyakorlat jellemezte az országot, a mostani kormány viszont meg tudta állítani az ország lecsúszását.

Fidesz: Magyarország több helyet javított a korrupciós világranglistán

Selmeczi Gabriella fideszes politikus arról beszélt, hogy két év alatt több helyet javított az ország a korrupciós világranglistán, ahol most a kevésbé fertőzött egyharmadban, a 46. helyen áll. Nem volt ez mindig így, az 54-ik helyről sikerült javítani, de a cél, az, hogy az élbolyban legyünk - fogalmazott. Hozzátette: a Transparency International szerint - Ausztriát és a Szlovéniát kivéve - szomszédaink korruptabbak nálunk.

Azt mondta, a Gyurcsány-Bajnai kormányzás alatt korrupciós botrányok voltak jellemzők, az Orbán-kormány ugyanakkor intenzív korrupcióellenes intézkedéssorozatot hajtott végre. A fideszes képviselő végül arra kérte az LMP-s Schiffer Andrást, aki a korrupcióellenes világnap alkalmából egy arany színűre festett talicskát állított az Országház mellé, hogy azt tolja át az MSZP székháza elé.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kormány volt az első az elmúlt 20 évben, amely számonkérhető, kétéves korrupciós megelőzési programot indított.

Korábban

A jövő évi költségvetés zárószavazásával folytatódik ma az Országgyűlés ülése azt követően, hogy a képviselők hétfőn megtárgyalták a kormány utolsó módosító javaslatait. A Ház emellett átírhatja a szeptemberben elfogadott trafiktörvényt, valamint létrehozhatja a befektetői letelepedés intézményét.

A parlament munkája reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd elsőként a 2013-as büdzséhez benyújtott változtatásokról szavaznak. A kabinet zárószavazás előtti módosító javaslatában a korábban tervezett 1,6 százaléknál kisebb, 0,9 százalékos GDP-növekedéssel tervez, ugyanakkor a központi költségvetés hiányának 188 milliárd forintos növekedése ellenére is biztosítnak látja a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél elérését. A kormány emellett az eredetileg várt 4,2 százaléknál magasabb, 5,2 százalékos inflációval számol, az államháztartási hiánya pedig 653,877 milliárd forintról 841,834 milliárd forintra nő. A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal visszaesnek.

Az Országgyűlés az idén a szokásosnál korábban, július 12-én fogadta el a 2013-as költségvetés fő számait, amelyeken várhatóan ma módosít a Ház. Az előrehozott szavazást a miniszterelnök kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy így kiszámíthatóbb, stabilabb alapokon állhat az ország pénzügyi gazdálkodása. A képviselők a 2013-as büdzsé módosítását követően a mai határozathozatalok végén fogadhatják el a végleges költségvetési számokat.

Ezt megelőzően azonban egyebek mellett módosítják az ősszel elfogadott trafiktörvényt, lehetővé téve, hogy a nemzeti dohányboltok sorjegyárusítással és fogadásszervezéssel is foglalkozhassanak. Ugyancsak ma dönt a parlament kormánypárti képviselők azon indítványáról, amely létrehozná a befektető letelepedés intézményét, vagyis azt, hogy a 250 ezer euró értékben magyar államkötvényt vásárló külföldi befektetők egyszerűbben juthassanak magyarországi tartózkodási engedélyhez. Mindemellett új törvényt hozhatnak a honvédek jogállásáról, valamint módosíthatnak az atomenergiáról szóló törvényen is.

A határozathozatalokat követően az alaptörvény harmadik módosításának részletes vitája kerül napirendre, majd a kivételes sürgős tárgyalásba vett költségvetési salátatörvényről mondhatják el véleményüket a képviselők az összevont általános és részletes vitában. A kormány előterjesztésében módosítaná például a gazdasági stabilitási törvényt, a korábbi 2,2 helyett 2,7 százalékos deficitcélt előírva 2013-ra, továbbá itt szabályoznák, hogy a fővárosi önkormányzat Budapest bevételeinek 47 százaléka helyett 51 százalékában részesül, míg ennek megfelelően a kerületi önkormányzatok részesedése 49 százalékra csökken.