Elkezdődött a G20-csúcstalálkozó: nehéz megbeszélést folytattak a nemzetközi kereskedelemről

Merkel: a Húszak nehéz megbeszélést folytattak a nemzetközi kereskedelemről

Nehéz megbeszélést folytattak a nemzetközi kereskedelemről a G20 csoport vezetői pénteken Hamburgban, és a párizsi klímavédelmi egyezmény ügyében sincs köztük teljes egyetértés - mondta Angela Merkel német kancellár a tanácskozás első napját értékelve.

Sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a G20 csoport "legtöbb tagja" a szabad és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást.

A kétnapos tanácskozás zárónyilatkozatán dolgozó diplomatákra, a "serpákra sok munka vár még ma éjjel", hogy mindenki által elfogadható dokumentum készüljön - jegyezte meg, utalva a szabadkereskedelem ügyében az Egyesült Államokkal kialakult nézeteltérésekre.

A klímaváltozás elleni harcról is a nyilatkozat tartalmazza majd, hogy "eltérő vélemények vannak", hiszen az Egyesült Államok távozni kíván a párizsi egyezményből - tette hozzá Angela Merkel.

A kancellár elfogadhatatlannak nevezte a találkozó elleni erőszakos tüntetéseket, és hangsúlyozta, hogy támogatja a hamburgiakat és a város vendégeit védő rendőröket, és hálás munkájukért.

A G20 csoport soros elnökségét ellátó Németország kormányfője elmondta: a napirend első témájáról, a nemzetközi terrorizmus elleni harcról folytatott megbeszélés megmutatta, hogy a terrorizmus nem ismer határokat, ezért védekezni is közösen kell ellene. Ebben mindenki egyetért, és a védekezés fő irányairól is, így az ügyben már ki is adtak egy közös nyilatkozatot, amely a többi között tartalmazza, hogy tenni kell a radikalizálódás megelőzéséért és azért, hogy a terroristák ne használhatják eszméik terjesztésére az internetet.

Gazdasági ügyekben a kereskedelmet leszámítva nem voltak nézeteltérések. A résztvevők kiemelték, hogy a világgazdaság az első G20-csúcs idejéhez, 2008-hoz képest sokkal jobb állapotban van, és ezt a nyugalmasabb helyzetet ki kell használni a szerkezeti reformok továbbvitelére, végrehajtására. Az oktatási, továbbképzési rendszer fejlesztésével pedig gondoskodni kell arról, hogy a Húszak minél jobban megbirkózzanak a digitalizáció kihívásaival - ismertette a kancellár.

A terrorizmus, a gazdaság, a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás mellett Észak-Korea ügye is napirendre került. A felszólalók mind hangsúlyozták, hogy Phenjan rakétakísérletei nagyon fenyegetőek, és valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának "megfelelő választ" kell adnia az Észak-Koreáról szóló határozatai újabb megsértésére - mondta Angela Merkel.

A tanácskozás első napját egy koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban. Péntek délután fekete ruhába öltözött, arcukat a német szabályok ellenére eltakaró szélsőbaloldali tüntetők - az úgynevezett fekete blokk tagjai - megpróbáltak eljutni a hamburgi kikötő belvárosi részén fekvő épületig, amelynek környékét lezárták. Többször heves összecsapást folytattak a nagy erőkkel felvonult rendőrséggel, és nem sikerült megközelíteniük a lezárt területet.

Putyin és Trump nem vesznek részt a második munkaülésen

Heves tüntetések közepette elkezdődött péntek délelőtt a németországi Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója.

A Húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartanak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre.

Merkel köszöntötte a G20 résztvevőit. Fotó: MTI - GALÉRIA

Ez utóbbi ülésről [namelink name="Donald Trump"] amerikai elnök és [namelink name="Vlagyimir Putyin"] orosz elnök várhatóan hiányzik majd, mert akkor tartják első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket. 

A programot este egy koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban.
 
A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyalnak.

Gazdasági ügyekben a pénzügyi rendszer szabályozásai kérdéseit tekintve német sajtóértesülések szerint teljes az egység a csoport tagjai között, a tanácskozás zárónyilatkozatának ez a része így el is készült. 

A nemzetközi kereskedelem témája viszont továbbra is erősen vitatott. A konfliktust most éppen az okozza, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva új vámok vagy mennyiségi korlátozások bevezetését fontolgatja az importált acél esetében, ami példátlan lépés lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása, 1995 óta.

Az amerikai intézkedés EU-s vállalkozásokat is sújtana. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az EU néhány napon belül ellenintézkedésekkel válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó döntést hoz.

A délutáni munkaülés témájával sincs teljes egyetértés, miután Donald Trump bejelentette, hogy hazája kilép a párizsi klímaegyezményből. Német értesülések szerint Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz. Pénteken, a tanácskozás előtt a legnagyobb feltörekvő országok - angol nevük kezdőbetűi alapján BRICS-nek nevezett - csoportja, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország is a párizsi egyezmény végrehajtását szorgalmazta, és kiállt a nyitott és méltányos kereskedelmi rendszer mellett.

A viták miatt előfordulhat, hogy a csúcstalálkozókat 2008 óta évente tartó G20 csoport történetében először a vezetők zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejezik be értekezletüket, mert a dokumentumot a hagyományok szerint egyöntetű támogatással kell elfogadni.

Az első nap számos kétoldalú megbeszélést is tartanak a tanácskozás alkalmából. A legnagyobb érdeklődés Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját övezi.

Közben globalizációellenes, szélsőbaloldali tüntetők gyújtogatásokkal, blokádokkal és egyéb erőszakos akciókkal igyekeznek megzavarni a tanácskozást és bejutni a résztvevők védelmében elzárt területekre. Hamburgi lapok értesülése szerint támadás érte annak a hotelnek a biztonsági személyzetét is, ahol Vlagyimir Putyin megszállt, Donald Trump felesége, Melania Trump pedig nem tudott részt venni az úgynevezett partnerprogram - a tárgyalófelek házastársának vagy partnerének szervezett program - első eseményén, mert nem volt megfelelő a biztonsági helyzet ahhoz, hogy elhagyja szállását. 

Andy Grote hamburgi belügyi szenátor - a tartományi kormány közbiztonsági ügyekért felelős tagja - kora délutáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a zavargások intenzitása a reggeli és délelőtti órákhoz képest csökkent. Az összecsapásokban legkevesebb 45 ember rendőr megsebesült, 15 tüntetőt őrizetbe vettek.

A világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak G20 csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka. Az informális egyeztető fórumként működő csoport állásfoglalásai így irányadóak az egész nemzetközi közösségnek. 

A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.

Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

A Húszak a tanácskozás  második, befejező napján, szombaton a többi között a migrációról, Afrika fejlődésének támogatásáról és a nők munkaerőpiaci helyzetéről tárgyalnak.

G20: ma kezdődik a Húszak hamburgi csúcstalálkozója

Ma kezdődik Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója, amely a soros elnök Németország kancellárja szerint nehéz lesz, és bizonytalan a kimenetele.

[namelink name="Angela Merkel"] a kétnapos tanácskozás előtt tett nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy Németország soros elnökként ugyan kompromisszumra törekszik, de nem akarja elkendőzni a tagok közötti ellentéteket. Szavai jelzik, hogy a találkozó akár kudarcba is fulladhat, vagyis zárónyilatkozat elfogadása nélkül, vagy egy semmitmondó nyilatkozat kiadásával érhet véget.

A G20-csoport a 12. csúcstalálkozóját tartja a világ kapujának is nevezett észak-németországi kikötővárosban. Az első 11 találkozón sikerült az egyetértést demonstráló nyilatkozatot elfogadni, és a dokumentumban rendre szerepelt a szabadkereskedelem melletti elkötelezettség megerősítése. Azonban a világgazdaság szerkezete a 2008-ban elmélyült pénzügyi válság óta átalakul, a nemzetközi kereskedelem már kevésbé számít a növekedés első számú motorjának, és végül tavaly [namelink name="Donald Trump"] amerkai elnökké választásával felborult a konszenzus az ügyben.

Az egyik fő vitatéma Hamburgban a szabadkereskedelem lesz.  A soros német elnökség szerint a Húszaknak az a feladata, hogy mindenki boldogulását szolgáló folyamattá formálják a globalizációt, és ehhez elengedhetetlen a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer.

Elengedhetetlen a globális éghajlatváltozás megfékezésért tett erőfeszítések folytatása is, ami ugyancsak vitatéma lesz, mivel Donald Trump döntése alapján az Egyesült Államok kilép a klímaváltozás elleni harcot összehangoló 2015-ös párizsi egyezményből.

Német sajtóértesülések szerint a tanácskozás előestéjén még nem volt kész a zárónyilatkozat tervezete, de az összes delegáció kompromisszumra törekszik.

A további témák közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a nemzetközi migráció, és ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy a húszak miként segíthetik Afrika fejlődését a migrációra, menekülésre késztető okok megszüntetése érdekében. Tárgyalnak majd a többi között arról is, hogy miként lehet hatékonyabban megelőzni a világméretű járványok kialakulását, és miként lehet méltányosabbá, igazságosabbá tenni az úgynevezett globális értékláncokat. Ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy a multinacionális vállalatok az érdekeiknek leginkább megfelelő módon telepítik szét különböző országokba a termékek előállításával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységeiket, ami a bírálatok szerint munkavállalók kizsákmányolásához, lefelé tartó bér- és adóversenyhez vezethet.