EP-választás 2019 - Így szavaztak az unió tagállamaiban: az Európai Néppárt a legnagyobb frakció

Hétfő 6.15 - A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások közel végleges eredményein alapuló, vasárnap éjszaka közzétett utolsó mandátumbecslés szerint.

Az EP arról számolt be, hogy a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 179 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején ismét 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (SÚD) 150, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak.

A zöldek frakciója 70 tagú lehet. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban, ugyanannyira, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hét mandátumot jósolt az EP, az "egyéb" kategóriába pedig 28 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán valamelyikbe.

 Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány 50,95 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.

Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

Eddig az EPP-nek 217, az SÚD-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője volt.

A frakciók közötti erőviszonyok kihatással lehetnek a jogalkotási eljárások mellett az Európai Bizottság elnökének, tagjainak jóváhagyására is, illetve az EP-s szakbizottságoknak, pozícióknak is tükrözniük kell a testület politikai összetételét.

Az első előrejelzés

22.40 - A liberálisok olyan közös érdekekért fognak küzdeni az új összetételű Európai Parlamentben, mint a klímaváltozás, a tisztességes adóztatás, a belső piac kiépítése, és a migrációs válság európai megoldása - jelentette ki Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) elnöke, a pártcsoport listavezetője Brüsszelben vasárnap. Verhofstadt az Európai Parlamentben (EP) rendezett eredményvárón elmondott beszédében úgy vélte, a választások megerősítették, hogy a liberális pártcsalád a mérleg nyelve lesz az Európai Parlamentben. Az elkövetkező öt évben feladata lesz a közös munka segítése, a megegyezés megtalálása Európa megreformálása, egy új Európa létrehozása érdekében, hogy az Európai Unió biztonságosabb, egészségesebb és virágzóbb legyen - fogalmazott. Az EP este kiadott mandátumbecslése szerint a liberális frakciónak (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 102 mandátuma lehet, és ezzel a harmadik legnagyobb pártcsalád marad az uniós képviselőtestületben.

21.40 - Weber: a magas részvételi arány a választás legfontosabb fejleménye

Az európai parlamenti (EP-) választás legfontosabb fejleménye a magas részvételi arány, amely az Európai Unió (EU) intézményei közül a parlamentet erősíti - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje vasárnap Berlinben, az urnazárás után tett nyilatkozatában. Hangsúlyozta, hogy a magas részvételi arány révén megerősödött EP-nek a többi tényezővel megegyező, "egyenlő befolyással kell rendelkeznie" az EU-s tisztújításról a választás után kezdődő vitában.

Az emberek részvétele a választáson azt jelzi, hogy "az európai demokrácia él" - tette hozzá. Pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választási szerepléséről érkező - a párt támogatottságának növekedését jelző - részadatokat örömtelinek nevezte. A CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) összesített eredménye viszont csalódást keltő, de így is a CDU/CSU szövetség Németország vezető Európa-párti ereje - mondta Manfred Weber.

20.45 - Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót

A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárt (EPP) adhatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben (EP) a választásokról közzétett exit pollok vasárnap esti első összesítése szerint. Az EP mandátumbecslése alapján a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 173 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt a ciklus elején ismét 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokratáknak (SÚD) az összesítés szerint 147 mandátumuk lehet. A liberális frakciónak (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 102 mandátuma lehet. A zöldek frakciója 71 tagú lehet, s így megelőzné a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 57 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt. Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 42 mandátummal. A függetlenként politizálóknak nyolc mandátumot jósolt az EP, az "egyéb" kategóriába pedig 37 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.

Az előzetes adatok szerint átlagosan körülbelül 49-52 százalékos volt a részvétel, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Legutóbb, 2014-ben ez a szám 42,61 százalék volt - jelentette be az Európai Parlament szóvivője a brüsszeli eredményvárón. Jelenleg az EPP-nek 217, az SÚD-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője van. A frakciók közötti erőviszonyok kihatással lehetnek a jogalkotási eljárások mellett az Európai Bizottság elnökének és tagjainak jóváhagyására is, illetve az EP-s szakbizottságoknak is tükrözniük kell a testület politikai összetételét.

20.00 - Bár bezártak a magyarországi szavazókörök a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a nem hivatalos választási eredményekre 23 óráig várni kell. Erre azért van szükség, mert meg kell várni, amíg az Európai Unió valamennyi tagállamában véget ér a választás, és bezárnak a szavazókörök, Olaszországban azonban ez csak 23 órakor történik meg.

Öt évvel ezelőtt szintén 23 óráig kellett várnia a Nemzeti Választási Irodának az eredmények nyilvánosságra hozatalával. Amikor 2014-ben este 11 órakor elindult az NVI internetes tájékoztató rendszere, már 99,9 százalékos feldolgozottságúak voltak az eredmények. Az azonban nem tiltott, hogy a korábban készült közvélemény-kutatások, illetve exit pollok alapján Európában becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a magyarországi szavazásra vonatkozó exit pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.)

Az EP Kommunikációs Főigazgatóságának tájékoztatása szerint az EP vasárnap 18 órától közli az EP-választás eredményeinek becslését a tagállamokban elérhető exit pollok, illetve korábban készült közvélemény-kutatások alapján, 20.15-től pedig ezek alapján becsléseket közöl az új EP mandátumeloszlásáról.

Az első ideiglenes összeurópai eredményt várhatóan 23.15-kor adják ki. Ebben 18 tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia) hivatalos, előzetes eredményét veszik figyelembe, valamint további nyolc tagállam (Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Portugália és Románia) országos becslését, illetve Nagy-Britannia és Lettország választási preferenciákról készült legutóbbi, választások előtti közvélemény-kutatását. Az EP-választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken, valamint levélben leadott szavazatok hazaszállítása és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 14-én.

Korábban

Választanak 21 európai uniós tagállamban

Vasárnap tartják az európai parlamenti (EP-) választásokat az eddig kimaradó 21 uniós tagállamban, így Magyarországon is, miután az elmúlt napokban Csehországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lettországban, Máltán és Szlovákiában már leadhatták a szavazatukat a választópolgárok. A nap folyamán összesen 593 mandátum sorsa dől el az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt továbbra is 751 tagú Európai Parlamentben. Ha a britek kilépnek, a 73 brit képviselő mandátuma megszűnik, és a parlament létszáma 46-tal, 705 képviselőre csökken, mert a 27 mandátumot 14 másik tagállam között osztanak szét. Ezekből azok kerülnek majd be az EP-be, akik a mostani eredmények alapján a bejutók után következnek.

Az EP vasárnap 18 órától hozza nyilvánosságra a már elkészült exit pollokat, 20 órától pedig a mandátumeloszlásra vonatkozó első becsléseket. Ezeket folyamatosan frissítik, ahogy az előrejelzések és a hivatalos eredmények beérkeznek. Az első ideiglenes összeurópai eredményt várhatóan 23:15-kor teszik közzé. Ennek a viszonylag késői időpontnak az oka, hogy Olaszországban este 11-ig lehet voksolni, és ameddig a szavazás bárhol tart, addig tilos eredményközléssel befolyásolni a még szavazókat.