Ország-világ

2019.05.26. 08:00

EP-választás: Hivatalosan befejeződött a szavazás

8 millió 11 ezer választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet.

20.18 - Részvételi arányok


19.12 - Hivatalosan befejeződött a szavazás


A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.


A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.


 Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg az Európai Unióban valamennyi szavazókör be nem zár.

Olaszországban este 11 órakor zárnak a szavazóhelyiségek.


A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy - az eset körülményeit is figyelembe véve - az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)


Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják az egyes listákra leadott szavazatokat. A bizottság listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli és a kötegre listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.


A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.


Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.


A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.


A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.


A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.


Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.


A külképviseleteken és a levélben leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Irodában fogják összeszámlálni.


19.06 - Részvételi arány - 18.30 óra - 41,74 százalék


A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

    

A fővárosban a szavazók 49,76 százaléka, 653 403 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

    

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak.

   

 A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka.

    

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.


17.38 - Részvételi arány - 17 óra - 37,06 százalék


A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

    

A fővárosban a szavazók 44,1 százaléka, 579 064 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

    

A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 41,5 százalék, ami 85 193 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 31,3 százalék, ebben a megyében 134 196-an voksoltak.

    

A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben 30,25 százaléka, 2014-ben pedig 24,06 százaléka.

    

A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.


16.46 - NVI: ötvennégyezer levélszavazat már visszaérkezett


Pálffy Ilona felidézte: a sem Magyarországon, sem más uniós országban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben szavazhatnak az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, ha május 2-áig felvetették magukat a névjegyzékbe, ezt összesen több mint 115 ezren tették meg.


Az NVI a héten kedden kezdte meg a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. A feldolgozás első lépéseként felbontják a külső, úgynevezett szállító borítékot, és az azonosító nyilatkozat tartalmát a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzik, szükség esetén a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó, illetve a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartásában, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján is.


Ha az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok megegyeznek a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal, akkor a szavazatot tartalmazó borítékot - felbontás nélkül - félreteszik. Ezt ugyanis csak a szavazás lezárulta után, vasárnap este hét órától lehet felnyitni.


Pálffy Ilona elmondta: az NVI-hez vasárnap reggelig 54 005 levélszavazat érkezett vissza, ebből 40 395-öt külképviseleteken adtak le, 13 610-et pedig közvetlenül juttattak vissza az NVI-hez. Az NVI 43 049 azonosító nyilatkozatot már ellenőrzött, ebből 39 196 volt érvényes, 3853 pedig érvénytelen. A legtipikusabb érvénytelenségi ok az, hogy az azonosító nyilatkozat hiányzott vagy nem volt teljeskörűen kitöltve, illetve nem volt aláírva.



15.33 - EP-választás - Részvételi arány - 15 óra - 30,52 százalék


Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.


A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

    

A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

    

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.

    

A 2004-es EP-választáson 15 óráig a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott, 2009-ben 24,09 százaléka, 2014-ben pedig 19,53 százaléka.


13.41 - Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.


A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.


A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.


A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.


A 2004-es EP-választáson 13 óráig a választásra jogosultak 19,90 százaléka szavazott, 2009-ben 19,40 százaléka, 2014-ben pedig 15,90 százaléka.


Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.



13.28 - Szilikonkarkötőt kapnak az első választók


Szilikonkarkötőt kapnak a Nemzeti Választási Irodától (NVI) azok az első választók, akik a tavalyi országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.


A nemzeti színű szilikonkarkötő - amelyen az Európai Unió zászlaja is szerepel - 110 154 fiatal számára készült el.


13.16 - Szijjártó: minél több magyar nyilvánítsa ki véleményét a szavazáson


Ha Magyarországon nagy többsége lesz a bevándorlás-ellenes álláspontnak a vasárnapi választáson, akkor hétfő reggeltől az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban sokkal eredményesebben tudja a Fidesz-KDNP képviselni azt az álláspontot, hogy "nekünk van egyedül jogunk, magyaroknak eldönteni azt, hogy ki jöhet be az országba és kikkel akarunk itt együtt élni" - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Fidesz-aktivisták előtt Budapesten vasárnap.



Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy magas - a legutóbbi EP-választáshoz képeset sokkal magasabb - lesz a részvétel a vasárnapi EP-választáson, a lehető legtöbb magyar ember elmegy és elmondja véleményét, így a bevándorlás-ellenes álláspont egyértelmű, fölényes győzelmet arat majd.

    

"Minél egyértelműbb lesz a Fidesz-KDNP támogatottsága, annál hatékonyabban és eredményesebben tudjuk érvényre juttatni ezt az álláspontot" - tette hozzá.

    

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a bevándorláspárti és a bevándorlás-ellenes álláspont közti vitában való győzelem azon múlik, mennyire tudnak győzni a bevándorlás ellenes erők Európa különböző országaiban és Magyarországon.

    

A magyar emberek már háromszor világossá tették - nemzeti konzultációban, népszavazáson és parlamenti választáson - hogy nem akarnak bevándorlókat látni Magyarországon és Európában - mondta.

    

Hozzátette: vasárnap újra világossá kell tenni ezt, mert hétfő reggeltől a viták során az dönt majd, hogy "ki milyen támogatottságot fog otthonról hozni".


11.59 - Szavazás Braille-szavazósablonnal


A látássérült választópolgárok Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe, hogy önállóan adhassák le szavazatukat az európai parlamenti (EP-) képviselők magyarországi választásán.


Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár május 17-én 16 óráig igényelte. A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint 148 választópolgár igényelt ilyen sablont.


A Braille-szavazósablon olyan, kartontasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, ki van vágva.


A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, oly módon, hogy a sablon kivágásai sorban illeszkedjenek a szavazólapon feltüntetett, a szavazat elhelyezésére szolgáló körökhöz.


Emellett a bizottság átadja a választópolgárnak a listák felsorolását tartalmazó, szintén Braille-írással készült tájékoztatót is.


A látássérült választópolgár a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, sorszámát és - az általa választott lista neve melletti kivágáson keresztül - a szavazólapon berajzolja az X-et.


Ezután a szavazólapokat kiveszi a sablonból, borítékba teszi (a boríték használata ebben az esetben sem kötelező, de a látássérültek esetében nagyobb a veszélye, hogy véletlenül úgy hajtogatja a szavazólapot, hogy boríték használata nélkül a szavazat láthatóvá válik), majd az urnába dobja, a sablonokat és a tájékoztatót pedig visszaadja a bizottságnak.


11.33 - Részvételi arány - 11 óra - 17,16 százalék


Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.


11.05 - ORFK: negyedórán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez


A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen.


A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasítás szerint a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.


A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottsági elnökök megkapják a tájékoztatást arról, hogy a rendőröket hogyan lehet gyorsan igénybe venni. A közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első rendőr 15 percen belül megérkezzen.

 

A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, de biztosítani kell a választás zavartalanságát.


A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.


10.35 - Nem szabad lefényképezni a szavazólapot


Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, a választópolgárok ugyanakkor szelfit készíthetnek magukról a szavazófülkében.


A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezése és közzététele ügyében. A bíróság akkor kimondta, hogy a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal - szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogyan szavaztak.

EP-választás 2019: így szavazott Orbán Viktor - Galéria



A Kúria ugyanakkor kiemelte: a szavazólap célja, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.


Azt ugyanakkor nem tiltja jogszabály, hogy a választók a szavazófülkében fotót (szelfit) készítsenek magukról.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a sajtó munkatársainak nyilatkozik, miután leadta szavazatát az európai parlamenti választáson a fováros XII. kerületében a Zugligeti Általános Iskolában k

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a sajtó munkatársainak nyilatkozik, miután leadta szavazatát az európai parlamenti választáson a fováros XII. kerületében a Zugligeti Általános Iskolában k

9.54 - EP-választás - Orbán Viktor reméli, a bevándorlást ellenzők megerősödnek Európában.


 "A részvétel tekintetében is és az esélyeket tekintve is több vagyok, mint bizakodó" - mondta a kormányfő, a Fidesz elnöke vasárnap reggel újságíróknak, miután az EP-választáson leadta szavazatát Budapesten, a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben. Orbán Viktor - aki felesége, Lévai Anikó társaságában érkezett voksolni - kifejtette: a 2014-es EP-választás óta sokat változott a világ elsősorban a migránsválság miatt, és úgy érzi, hogy az emberek ezért a mostani szavazáson nagyobb arányban fognak részt venni.



09.37 - Részvételi arány - 9 óra - 7,78 százalék


Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.


A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

    

A fővárosban a szavazók 7,24 százaléka, 95 095 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

    

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,83 százalék, ami 25 084 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, ebben a megyében 28 141-en voksoltak.

    

A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.

    

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.


09.30 - Szakértő: megbukott a német migrációs politika


A német kormány migrációs politikája csőd - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap reggel.


Németországból kiutasítottak negyedmillió embert, akinek esze ágában sincs elmenni. Egyes bűncselekményeknél 90 százalékot is eléri a migráns-hátterű elkövetők aránya, és a migránsok nem akarnak dolgozni - fejtette ki a szakértő.


Eközben nem tudni ki lesz Angela Merkel utóda, és érezhető, hogy a német közéletet azért uralja a környezetvédelem, hogy ne kelljen a migrációról beszélni. A kisember nem érti mi történik Brüsszelben, és mindennek meglehetnek a következményei az EP-választáson - mondta Nógrádi György.

Galéria kép



09.18 - Az is szavazhat, akinek megváltozott a neve


Ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző hetekben változott meg, például házasságkötés miatt, és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a választó okmányai alapján állapítja meg a személyazonosságát.


Ha a választópolgár lakcímkártyája az adott közterület korábbi elnevezését tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a helyi választási irodától kapott, a közterületi elnevezések és a házszámok megváltozásáról tájékoztató jegyzék alapján állapítja meg, hogy a cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást.



08.14- Délig még lehet mozgóurnát igényelni


Vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.


Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.


A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be.  A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is - arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe.


Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet. A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják.


A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen.


Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat.

EP-választás 2019 - Galéria



07.54 - A vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.


07.48 - Eddig a választópolgárok 1,48%-a jelent meg az urnáknál, ez 116 491 főt jelent.


07.18 - Magyarország mellett sok más uniós tagállamban is megkezdődtek a választások


Miután az utóbbi három nap során Csehországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lettországban, Máltán, illetve Szlovákiában már leadhatták szavazatukat a választópolgárok, vasárnap reggel - Magyarországgal együtt - 21 tagállamban is megnyíltak a szavazóhelyiségek.

    

Az urnák a legtöbb EU-tagországban reggel 6 vagy 7 órakor nyíltak meg, és legkorábban Luxemburgban zárnak, 14 órakor. Kötelező a voksolás Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.

    

A nap folyamán összesen 593 mandátum sorsa dől el az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt továbbra is 751 tagú Európai Parlamentben. Ha a britek kilépnek, a 73 brit képviselő mandátuma értelem szerűen megszűnik, de a parlament létszáma csak 46-tal, 705 képviselőre csökken, mert 27 mandátumot másik 14 tagállam között osztanak szét.

EP-választás 2019 - Galéria



06.35 - Szolgálatot teljesítő tűzoltók, rendőrök és katonák is szavazhatnak  


A katasztrófavédelem a teljes állománynak biztosítja a részvétel lehetőségét az európai parlamenti választáson - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t. Mukics Dániel közölte, hogy szolgálatcsúsztatásra adnak lehetőséget mindazoknak, akik másképp nem tudják megoldani a voksolást. 

    

Mint elmondta, a tűzoltók 24 órás szolgálatot látnak el, amely mindig reggel hétkor kezdődik. Ugyanakkor a szavazóhelyiségek reggel 6-kor nyitnak; vagyis aki 6 és 7 óra között voksolna, de nem érne be a szolgálati helyére 7 órára, azt megvárja a váltótársa. A "csúsztatóktól" csupán annyit kérnek, hogy ezt jelezzék a szolgálatvezetőnek, a "túlórázókat" pedig máskor kárpótolják - tette hozzá Mukics Dániel.

    

Az országos rendőrfőkapitánynak a választásokkal összefüggő rendőri feladatok végrehajtásáról kiadott intézkedése szerint a parancsnokoknak a szavazás napjára a szolgálatot úgy kell megszervezniük, hogy a beosztott állomány gyakorolhassa a választójogát. A hivatásos állomány tagja a választójogát a lakóhelyén vagy átjelentkezéssel a tartózkodási helyén gyakorolhatja. 

    

A hivatásos rendőrök csak polgári ruhában vehetnek részt a voksoláson, és szavazati joguk gyakorlásakor nem viselhetnek önvédelmi fegyvert vagy más kényszerítő eszközt. 

    

A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI megkeresésére azt közölte: Magyarországon minden katona - mint valamennyi erre jogosult magyar állampolgár - szabadon gyakorolhatja választójogát. Ebben a korábbi évekhez képest nincs változás: mind a belföldön, mind pedig a külföldön szolgálatot teljesítő katonáknak van lehetőségük élni szavazati jogukkal. A szavazással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról - az átjelentkezés, a határidők - a honvédelmi tárca a választást megelőzően széleskörűen tájékoztatta a katonákat.

    

A külföldön történő szavazás jelenleg négy földrész tizennégy országában szolgáló csaknem ezer magyar katonát érint. A missziókban szolgáló katonák a külföldön élő magyar állampolgárokhoz hasonlóan, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokként a külképviseleteken gyakorolhatják szavazati jogukat - írta a HM. 


06.00 - Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a magyarországi európai parlamenti választáson. A 10 277 szavazókörben valamivel kevesebb mint 7,9 millió választópolgárt várnak este 7 óráig.


06:00 - Az EP-választáson 8 008 739-en jogosultak szavazni, a 10 277 belföldi szavazókörben 7 873 125-en voksolhatnak, ebből 97 702-en a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településen. A 132 külképviseleten 20 290-en voksolhatnak, levélben pedig 115 324-en. Más uniós tagállam állampolgárai közül 3390-en voksolhatnak a magyar EP-listákra. 

   

A 97 702 átjelentkező közül a legtöbben a főváros XI. kerületében szavaznának: ott az átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt 56-os szavazókörben 4171-en voksolnak majd, ebből 3222-en átjelentkezéssel. A szavazás folyamatosságának biztosítása érdekében a korábbitól eltérő helyszínen, egy gazdagréti tornateremben a tervek szerint 25 szavazófülkét állítanak majd fel. A második legtöbb átjelentkező a XIII. kerületben van (2853), a XIV. kerületbe pedig 2720-an jelentkeztek át. A negyedik legtöbb átjelentkező Szegeden van, 2521. 

    

A legkisebb szavazókör a Zala megyei Iborfia, ott kilenc választópolgárt várnak vasárnap. 

    

Az NVI elnöke elmondta: a legfiatalabb választópolgár 2003. február 17-én született, és házasságkötés révén lett nagykorú. 

    

Vasárnap 110 154 első szavazót várnak a választásra, ők a szavazóhelyiségben nemzeti színű, az EU zászlajával díszített szilikonkarkötőt vehetnek át. A legtöbb első szavazó - 64 - a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor 1-es szavazókörében voksolhat. 

    

Mozgóurnát személyesen pénteken 16 óráig, utána pedig már csak ügyfélkapus azonosítással, vasárnap délig lehet igényelni. Pálffy Ilona elmondta, hogy eddig 44 030 mozgóurnát igényeltek. 

    

A szavazatszámláló bizottságokba 26 905 delegáltat jelentettek be a listát állító pártok. Pálffy Ilona elmondta: a 10 277 szavazókörből 371 olyan, ahol egyáltalán nincs delegált, 2860-ban pedig nincs ellenzéki delegált. 

    

Szerda délutánig az összes szavazókör beszkennelt jegyzőkönyvét nyilvánosságra hozzák a www.valasztas.hu oldalon, hogy össze lehessen hasonlítani a választási informatikai rendszerben lévővel - mondta. 

    

Az NVI-hez péntek reggelig több mint 37 ezer levélszavazat érkezett vissza. Ebből 17 699-nek az azonosító nyilatkozatát már ellenőrizték: közülük 15 745 volt érvényes és 1954 érvénytelen. A legtipikusabb érvénytelenségi ok az, hogy hiányzott vagy nem volt teljeskörűen kitöltve az azonosító nyilatkozat - ismertette. Az érvényes iratok szavazatot tartalmazó borítékjait csak vasárnap este 7 óra után bonthatják fel az NVI-ben. 

   

A vasárnapi EP-választást a péntek reggeli adatok szerint 31 nemzetközi megfigyelő követi nyomon. 

A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.    


 A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában