EU-tisztújítás - A szociáldemokrata David-Maria Sassoli lett az Európai Parlament elnöke

Négy jelölt szállt versenybe az Európai Parlament elnöki tisztségéért. Az elnöki poszt mellett az EP tizennégy alelnökének személyéről is dönt szerdán a testület.

A várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP) szerdán.

A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség.
    
A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében.
   
Három jelölt szállt rajta kívül versenybe a nagyrészt ceremoniális, azonban tekintélyes posztért: a német zöldpárti Ska Keller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol politikusa.
 

Az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassoli, az Európai Parlament újonnan megválasztott elnöke a parlament plenáris ülésén tartott szavazás után Strasbourgban 2019. július 3-án. MTI/AP
Az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassoli, az Európai Parlament újonnan megválasztott elnöke a parlament plenáris ülésén tartott szavazás után Strasbourgban 2019. július 3-án. Fotó: MTI/AP

Korábban írtuk:
A balti országok üdvözölték a német védelmi miniszter jelölését az Európai Bizottság élére

Észtország, Lettország és Litvánia szerdán üdvözölte, hogy Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelölték az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

A tallinni, a rigai és a vilniusi kormány támogatásáról biztosította a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusát, hangsúlyozva a tárcavezető Európa-párti hozzáállását és a balti országok biztonságának megerősítésében játszott szerepét.
    
“Erős jelölt és jó választás, amely erősebbé teszi Európát!” – írta Krisjanis Karinsauf lett kormányfő a Twitteren.
    
Von der Leyen a balti országok biztonságának egyik legnagyobb szószólója.
    
“Biztos vagyok benne, hogy Ursula von der Leyen egy csapat rátermett biztost választ majd maga mellé, akik az Európai Unió fontos céljaiért fognak munkálkodni” – vélekedett Jüri Ratas észt miniszterelnök.
    
“Jól ismerjük a német védelmi minisztert, személye jó választás Litvániának” – idézte Dalia Grybauskaite litván elnököt a BNS balti hírügynökség. Grybauskaite hozzátette: Ursula von der Leyen nagyon sokat tett azért, hogy a NATO Litvániába telepítsen egy nemzetközi zászlóaljat az orosz fenyegetés ellen.
    
Raimundas Karoblis litván védelmi miniszter azt emelte ki, hogy német kollégája “nem dédelget illúziókat Oroszországról”.
    
Az Európai Tanács kedd délután döntött arról, hogy Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelöli az Európai Bizottság élére, a francia Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnöki posztjára, Josep Borrell spanyol külügyminisztert, az EP korábbi elnökét az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára javasolja, Charles Michel belga kormányfőt pedig megválasztotta Donald Tusk utódjának az Európai Tanács elnöki posztján.

Archív képek Christine Lagarde-ról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia vezérigazgatójáról, Ursula von der Leyen német védelmi miniszterrol, Josep Borrell spanyol külügyminiszterrol és Charles Michel belga miniszterelnökrol (b-j). Az Európai Tanács döntött az EU vezetoi tisztségeinek betöltésérol az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. július 2-án: Ursula von der Leyent az Európai Bizosság elnökének, Charles Michelt az Európai Tanács elnökének, Josep Borrellt az EU kül- és biztonságpolitikai fomegbízottjának, Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökének jelölték. MTI/AP
Archív képek Christine Lagarde-ról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia vezérigazgatójáról, Ursula von der Leyen német védelmi miniszterről, Josep Borrell spanyol külügyminiszterről és Charles Michel belga miniszterelnökről (b-j).

Az Európai Tanács döntött az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. július 2-án: Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének, Charles Michelt az Európai Tanács elnökének, Josep Borrellt az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának, Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökének jelölték. Fotó: MTI/AP

Korábban írtuk:

Négy jelölt szállt versenybe a kedd esti határidőig az Európai Parlament (EP) elnöki tisztségéért, közülük a legnagyobb esélyesnek David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselő számít.

A posztért, amelyről szerdán szavaz a testület, Sassoli mellett a német zöldpárti Ska Keller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol tagja indul.
    
A tagállami vezetők kedd esti megállapodásuk keretében azt javasolták, hogy az EP elnökségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti képviselő töltse be, és az Európai Néppárt nem is indított saját jelöltet, így David-Maria Sassoli megválasztására mutatkozik a legnagyobb esély.
    
Az elfogadáshoz a leadott szavazatok abszolút többségére van szükség, amennyiben ez elsőre nem jön össze, akkor újabb fordulókat tartanak.