EU-tisztújítás - Tusk: az Európai Tanács nem nevekről, hanem a kiválasztás folyamatáról tárgyalt

Macron: a csúcsjelölti rendszer nem vezethet automatizmushoz

Az Európai Unió tagországainak vezetői egyetértettek abban, hogy csúcsjelölti rendszer alkalmazása nem vezethet automatizmushoz, az uniós szerződések szerint az Európai Parlament nem javasolhat senkit sem az Európai Bizottság elnöki posztjára, az a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök kedden Brüsszelben.

A múlt heti európai parlamenti választásokat követően tartott rendkívüli EU-csúcs végén a francia elnök úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság következő elnökének vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Hozzátette, véleménye szerint az uniós intézmények vezető tisztségeire fele-fele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani.

kgsz kvs

Merkel ismét kiállt Manfred Weber csúcsjelöltsége mellett

Továbbra is Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére, akinek az Európai Parlamentben szerzett ismereteit nélkülözhetetlen politikai tapasztalatnak kell tekinteni, noha többen vezető politikai jártassághoz kötnék a poszt betöltését - jelentette ki Angela Merkel német kancellár az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek keddi brüsszeli csúcstalálkozója után.

A múlt heti európai parlamenti választásokat követően, annak értékelésére tartott rendkívüli EU-csúcsot követően a kancellár "nagyon erős üzenetnek" nevezte, hogy az Európai Parlament - amely július elején plenáris ülésen dönt majd az uniós bizottság új elnökének személyéről - támogatja csúcsjelölti rendszert.

A keddi munkavacsorán az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy a következő, június végére tervezett csúcstalálkozón megpróbálnak jelöltet állítani az Európai Bizottság elnöki tisztségére - közölte a kancellár.

Tusk: az Európai Tanács nem nevekről, hanem a kiválasztás folyamatáról tárgyalt

Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács a keddi brüsszeli munkavacsorán az Európai Bizottság következő elnökét illetően konkrét nevekről nem tárgyalt, csak a kiválasztás folyamatáról - közölte Donald Tusk, a tanács elnöke a találkozó után.

A múlt heti európai parlamenti választások értékelésére összehívott rendkívüli EU-csúcsértekezletet követően tartott sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta: az uniós bizottság elnökének megválasztása nem szabad, hogy automatikussá váljon.

Az uniós szerződések egyértelműen fogalmaznak: az Európai Tanács javaslatot tesz, az Európai Parlament pedig megválaszt - szögezte le. A jelöltnek meg kell szereznie mindkét testület többségének szimpátiáját és szavazatait, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt - közölte.

Korábban írtuk:

Tajani: az EP nem az egyes jelölteket támogatja, hanem a csúcsjelölti rendszert védi

Az Európai Parlament (EP) nem az egyes jelölteket támogatja, hanem a csúcsjelölti rendszert védi, az ugyanis több demokráciát jelent, nagyobb beleszólást biztosít az állampolgároknak az Európai Unió működésébe az Európai Bizottság elnökének megválasztásán, majd pedig személyén keresztül - jelentette ki Antonio Tajani, az EP elnöke kedden.

A múlt heti európai parlamenti választásokat követően - annak értékelésére - összehívott rendkívüli EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján Tajani aláhúzta: az által, hogy kedden az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, a demokrácia erősödik.

Az EP elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az uniós állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács a keddi munkavacsorán "nem nevekről vitatkozik" sem az Európai Bizottság elnöki tisztsége, sem pedig más megüresedő uniós tisztségviselők pozíciója tekintetében.

Az uniós tagországok vezetői arra összpontosítanak, hogy az uniós szerződésekben foglalt kötelezettségeknek eleget téve, több szempontot - egyebek mellett a földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást - figyelembe véve egyensúlyt teremtsenek - mondta Tajani.

Az Elnökök Értekezlete keddi ülésén a frakciók többsége egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor a csúcsjelölti rendszerből kell kiindulni. Az elfogadott közös nyilatkozatban azt írták, hogy mindenképpen olyan személynek kell majd kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte kampányolva megismertette magát és programját az állampolgárokkal.

Az EP tavaly elfogadott határozata kimondja, hogy készek elutasítani azon jelölteket az Európai Bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak csúcsjelöltjei. Ennek ellenére a jelöltállítás joga az uniós alapszerződés szerint az állam-, illetve kormányfőket illeti meg.

Az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber. A hivatalos joganyagban mindazonáltal a csúcsjelölti rendszer sehol nem szerepel, és ezért több vezető már jelezte, hogy nem ért egyet az alkalmazásával.

Korábban írtuk:

Brit miniszterelnök: "a Brexit az utódomra marad"

Theresa May brit miniszterelnök kedden Brüsszelben, az informális európai uniós csúcstalálkozóra érkezve sajnálatosnak nevezte, hogy minden erőfeszítése ellenére sem sikerült eredménnyel zárnia az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnésére szolgáló tárgyalásokat. "A Brexit végül az utódomra marad" - mondta.

A múlt heti európai parlamenti választások értékelésére tartott találkozó előtt May hangsúlyozta, meg kell találniuk a módját annak, hogy minden fél határozott véleményét meghallgatva többséget kapjanak a brit parlamentben. Ehhez azonban bizonyára kompromisszumra lesz szükség - közölte.

Theresa May brit miniszterelnök az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletére érkezik 2019. május 28-án, két nappal az európai parlamenti választások után. Fotó: MTI/AP/Francisco Seco

Ismételten kifejezte azon meggyőződését, hogy az EU-val hosszan tárgyalt és elfogadott brit kilépési megállapodás a "legjobb eszköz" a 2016-os népszavazás eredményét tükröző megoldáshoz.

"Mindig a lehető legjobb kilépési forgatókönyv eléréséért dolgoztam. Továbbra is úgy vélem, hogy az Egyesült Királyság számára az a legjobb, ha megegyezéssel hagyja el az Európai Uniót" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács új elnökeinek kiválasztását illetően úgy nyilatkozott, Nagy-Britannia "továbbra is konstruktív szerepet fog játszani a folyamatban".

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke nyilatkozatában hangsúlyozta: "kristálytiszta, hogy a brit kiválási megállapodást nem tárgyalják újra".

Az informális találkozót illetően kijelentette, az fontos az EU jövője szempontjából, de döntések nem fognak születni a keddi munkavacsorán.

Korábban írtuk:

Megkezdődött az európai uniós tagországok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója kedd este Brüsszelben, amelynek egyetlen napirendi pontjaként informális egyeztetést folytatnak az európai parlamenti (EP-) választások eredményéről, illetve a küszöbönálló tisztújításról.

Az uniós állam- és kormányfők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd a tervek szerint megkezdik az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárást. Döntések egyelőre nem várhatók, csak a következő, június 20-21-i csúcsértekezleten.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh és Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b-j) Brüsszelben 2019. május 28-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsodi Balázs

Az EP-választásokon legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber.

Az először a legutóbbi választás után alkalmazott csúcsjelölti rendszer azonban akkor és most is komoly vitákat váltott ki. Ennek oka, hogy az EU-alapszerződés alapján az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament szavaz. A csúcsjelöltekkel viszont gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagországi vezetőket, akik közül többen is - például Emmanuel Macron francia elnök - elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását.

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Szakemberek szerint ugyanakkor közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb uniós posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztségét, amely ráadásul egyfajta "csomag" része lehet, mivel idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.

A kiválasztás során egyebek mellett az is szerepet játszik, hogy a jelölt pontosan honnan, kicsi vagy nagy, északi vagy déli, régi vagy új tagállamból származik, melyik párthoz tartozik, illetve milyen nemű. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és éppen ezért ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.