Ezen a napon született a Brezsnyev-tripla atyja

Kevesen tudják, de Leonyid Iljics Brezsnyev, valójában nem orosz nemzetiségű volt. Nemzetisége a személyi dokumentumai szerint eredetileg ukrán volt, az 1940-es évektől azonban inkább oroszként szerepelt. 1964. október 14-étől haláláig, 1982-ig a SZKP főtitkáraként a Szovjetunió vezetője volt, 1960 és 1964, majd 1977 és 1982 között a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöki posztját (államfő) is betöltötte. Részletes életrajzát és politikai karrierjét tanulmányozhatják a wikipédián: mi most a kezdetekről szólunk.

A sztálini terror miatti káderhiánynak köszönhette gyors karrierjét. Fotó. mult-kor.hu

Az Orosz Birodalomban, Kamenszkojében (ma Kamjanszke, Ukrajna) született Ilja Jakovlevics Brezsnyev és Natalja Gyenyiszovna Mazalova gyermekeként. 1923-27 között földmérési technikumot végzett Kurszkban, majd földmérőként dolgozott az ország különböző vidékein.A Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (Komszomol) már 1923-ban belépett. 1928-ban megnősült, földmérőként az Urál vidékére helyezték, ahol hamarosan feltalálta magát: helyi tanácsi vezető posztokat töltött be a mezőgazdaság irányításában.

1930-tól kohászati főiskolára járt, eközben egy ipari üzemben dolgozott. 1931-ben belépett a kommunista pártba. 1935-36-ban a hadseregben szolgált, egy harckocsizó század politikai parancsnoka volt és katonai műszaki továbbképzésen vett részt, hadnagyként szerelt le.

1936-37-ben a dnyeprodzerzsinszki kohászati technikum igazgatója volt, 1937-től mérnök a Dzerzsinszkij Kohászati Üzemben, az év májusától Dnyeprodzerzsinszk városi tanácsának elnökhelyettese, majd pártmunkás lett. 1939-ben már a területi bizottság titkára.

Gyors előrehaladását elsősorban a sztálini terror miatt keletkezett káderhiánynak köszönhette. Innentől nyílegyenesen vitt az útja a politikai pályára, ahonnan aztán le sem tért, sokak nagy bánatára. Egyébként 1982. november 10-én halt meg Moszkvában szívinfarktusban, unokája és dédunokája is a Leonyid Brezsnyev nevet viseli.

A hírhedt elvársi csók. Fotó: retrolegends.hu

A retrolegends.hu cikke megemlékezik Brezsnyev elhíresült három csókjáról: egy jobbra, egy balra, egy középre, szájra. Ezt hívták annak idejlén Brezsnyev-triplának. A portál cikke magát a három puszi szokását az ortodox liturgiára vezeti vissza: onnan ültetődött át a kommunisták protokolljába. A papok békecsókja azonban minden esetben arcra történik, a következő sorrendben: jobbra, balra, majd ismét jobbra. Ez a szertartás az egység kifejezését szolgálja, azonban szájra teljesen elképzelhetetlen. Brezsnyev fiatal korában láthatta, illetve szokhatta meg a férfiak közti szájra csókolás intézményét. 1939-ben már dnyepropetrovszki párttitkár volt, ahol is a városi elit körében dívott a szájon csókolás, mint az üdvözlés egy sajátságos formája. Idővel a politikai elégedettség, illetve elégedetlenség fokmérője lett Moszkva és a csatlós államok között. Elégedetlenség esetén elmaradt a harmadik puszi - Kádár is járt így 1972-ben. Hihetetlen kudarcként élte meg, azt hitte, vége szakad a politikai karrierjének - de egy évvel később kapott elvtársi csókot ő is.