Felelőtlenül kísérleteznének a magyarokkal Karácsonyék

Nem áll rendelkezésre széles körű nemzetközi tapasztalat a hatásokkal kapcsolatban – írja a Századvég Gazdaságkutató elemzése alapján a Magyar Nemzet a Párbeszéd alapjövedelem-terveiről.

Mint kifejtik: az alapjövedelem bevezetésével a magyar gazdaság minden bizonnyal visszakerülne a 2010 előtti, belső egyensúlytalanságoktól terhes, fenntarthatatlan pályára. Kiszelly Zoltán politológus szerint miközben beindult a licitverseny az ellenzéki pártok kampányüzeneteiben, az alapjövedelem kérdése még okozhat konfliktusokat a baloldali táboron belül.

Az alapjövedelem magyarországi bevezetésével kapcsolatos érvelés első hibájának azt tartjuk, hogy nem áll rendelkezésre széles körű nemzetközi tapasztalat a hatásairól – írja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. gazdaságpolitikai kutatóműhelye a laphoz eljuttatott elemzésében a Párbeszéd alapjövedelem-programjáról. Mint ismert, Karácsony Gergely pártjának alapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) nemrég közzétett egy vitairatot a témában „Alapjövedelem 2021: Út a biztonságba!” címen.

A Századvég Gazdaságkutató elkerülendőnek tartja, hogy hazánk egy közgazdasági laboratóriummá változzon, ahol a szegénység leküzdésének vakcináját tesztelik.

Hozzáteszik: nem tudjuk, hogy egyáltalán hatékony eszköz-e az alapjövedelem a szegénység leküzdésére, de még aggasztóbb, hogy a mellékhatásokat sem ismerjük, amelyek akár drasztikusak is lehetnek.

Elnagyolt becslések

Az alapjövedelem hazai bevezetésével kapcsolatban fontos megvizsgálni a vagyoni egyenlőtlenségeket, hiszen ez is fontos részét képezi a mellette szóló érveknek. Nemzetközi összehasonlításban elmondható, hogy Magyarországon a vagyoni különbségek nem kirívók, az OECD-országok GINI-mutató-rangsora alapján a felső-középmezőnybe tartozik (negyvenből a 14. helyet elérve) – emelték ki.

Az intézet a költségvetési megvalósíthatósággal kapcsolatos hibákra is felhívta a figyelmet. Az MMAA javaslatának számait alapul véve – amely a gyermekek számára feltétel nélküli alapjövedelmet hirdet, míg az egyéb társadalmi csoportoknak (jövedelem függvényében) minimumjövedelmet (különböző mértékben) irányoz elő – a Századvég Gazdaságkutató szerint összefoglalóan elmondható, hogy a javaslatukban szereplő koncepció nettó forrásigénye 3389,7 milliárd forint, aminek finanszírozását a szerzők minden konkrétumot nélkülözve neveztek megvalósíthatónak.

– A szerzők által leírtak megengedően fogalmazva is csupán közgazdasági becslések, amelyekről tudjuk, hogy sokszor elnagyoltak. Az mindenesetre biztos, hogy az alapjövedelemmel egy olyan, minden évben fix hatalmas összegű terhet vesz magára a büdzsé, amely rendkívül feszítetté teszi azt – fejtették ki.

Elnagyolt, aránytalanul drága

– Az alapjövedelem bevezetésével a magyar gazdaság minden bizonnyal visszakerülne a 2010 előtti, belső egyensúlytalanságoktól terhes, fenntarthatatlan pályára, amelyet alacsony foglalkoztatási ráta, krónikusan magas költségvetési hiány és alacsony gazdasági növekedés jellemzett – szögezték le. Az intézet az alapjövedelem bevezetését követő politikai károkra is kitért. Úgy fogalmaztak: a jövőbeni juttatások mértéke óhatatlanul a politikai diskurzust egyoldalúan domináló kérdéssé válhat, amely a választási küzdelmet a politikai pártok puszta egymásra licitálásává degradálhatja. A pár éve lezárult, csúfos kudarcot valló finnországi kísérletről, melynek keretében kétezer munkanélküli részesült havi 560 eurós, több mint kétszázezer forintos feltétel nélküli adómentes juttatásban, azt írták: a kétéves programnak nem volt szignifikáns hatása a foglalkoztatásra.

Hozzátették: az alapjövedelem nyújtotta viszonylagos anyagi biztonság a kísérlet egyes résztvevőit alacsonyan fizetett munkák elvállalására sarkallta, és kvázi jövedelemkiegészítő funkciót látott el, míg mások számára lehetővé tette az alacsonyabb nívójú munkáktól való távolmaradást is.

Összefoglalva kifejtették: az eszköz nem több egy elnagyolt, aránytalanul drága jóléti programnál, amely Európa jelenlegi társadalmi és gazdasági tendenciáit figyelembe véve nem több puszta fényűzésnél. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az unió tagállamainak eltérő élet- és árszínvonalából fakadóan a feltétel nélküli alapjövedelem országonként különböző időben történő bevezetése a belső migrációt ösztönözné.

A Századvég Gazdaságkutató szerint a költségvetési pénzt olyan célzott programokra kellene fordítani, amelyek – Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szavaival élve – „a valódi szükségletekkel rendelkező emberekre összpontosítanak”.

Beindult az ellenzéki licitverseny

Úgy tűnik, a Párbeszéd mindezek ellenére a kampánya fő üzenetének pont az ezer sebből vérző feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését állította. Noha támogatottságát tekintve mikropártról beszélhetünk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy ők adják Budapest főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt, aki máig nem mondta ki egyértelműen, hogy nem indulna a miniszterelnöki székért a következő választáson. A Magyar Nemzetnek a főpolgármester erre a kérdésre legutóbb kitérő választ adott: a legfontosabb, hogy az ellenzéknek az előválasztást követően legyen közös miniszterelnök-jelöltje – hangoztatta. Bár hozzátette, jelenleg nem készül arra, hogy előválasztáson induljon, mint ismert, az önkormányzati választások előtt hasonlóképpen még arról beszélt, hogy győzelme esetén lemond a Párbeszéd társelnöki tisztségéről, mert a főpolgármesterség nem fér meg a pártpolitikával – ennek ellenére később mégis pártelnök lett.

Kiszelly Zoltán politológus a lap megkeresésére elmondta: az ellenzéki pártok jelenleg egymással is komoly licitversenyben vannak, mindannyian keresik az erős ajánlatot, amivel ráfordulhatnak 2022-re; a Párbeszédnek ez a feltétel nélküli alapjövedelem lett, a DK eközben az európai minimálbér ígéretét sulykolja, a Momentum pedig az uniós pénzek jogállamisági kritériumokhoz kötésének témáját viszi.

Az ellenzéki összefogásban vélhetően nem mindenki áll egyértelműen a feltétel nélküli alapjövedelem mellett.

A Momentum szakértője, Prinz Dániel tavasszal még úgy fogalmazott, a feltétel nélküli alapjövedelem nem megoldás, a DK 2016-ban elfogadott programja pedig kifejezetten rögzítette, hogy a párt nem híve a mindenkinek járó alapjövedelemnek. Kiszelly ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, egyelőre ezek a pártok nem akarnak nyilvánosan vitát generálni a Párbeszéd programjáról, nehogy megnehezítsék az együttműködést, ennek ellenére a politológus szerint ezzel kapcsolatban még lehetnek ellentétek. Hozzátette: nincs kizárva, hogy már vannak is, csak a színfalak mögött, a nemrég megalakult programíró bizottságban, melyet azért hoztak létre az ellenzéki összefogás pártjai, hogy közös programmal indulhassanak 2022-ben.

Azzal kapcsolatban, hogy a Párbeszéd most váltig állítja, nincs szükség adóemelésre a programjukhoz, a politológus kifejtette: a baloldal mindig is ezt csinálta: olyan osztogatást ígérnek a választás előtt, amit a költségvetés nem bír ki, az ahhoz szükséges adóemeléseket viszont nem említik.

Az ellenzéki szavazók közül sokan eltérően gondolkodnak pártjaikhoz képest az „ingyenpénzről”. Egy, a Republikon Intézet által augusztusban publikált kutatás szerint a baloldal pártjai közül a DK és azt követően a Párbeszéd szavazói támogatják a leginkább az alapjövedelem bevezetését, míg legkevésbé a Momentum és az összefogáson kívül politizáló Magyar Kétfarkú Kutya Párt.

Borítókép: Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester (k) beszédet mond az önkormányzati választások eredményváró rendezvényén a budapesti 400 Bárban 2019. október 13-án. Tőle balra Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja és szóvivője, Élő Norbert, a DK politikusa és Gy. Németh Erzsébet, a DK elnökségi tagja, jobbra Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője, Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke és Molnár Csaba, a DK EP-képviselője, ügyvezető alelnöke