Ország-világ

2012.03.09. 07:31

Fellegi: Magyarország célja a mielőbbi EU-IMF megállapodás

A kormány a hivatalos EU-IMF tárgyalások mielőbbi megkezdésére és gyors lezárására törekszik

MTI

Mindhárom tárgyaló fél, minden magyar állampolgár és minden, nem kizárólag spekulációra játszó befektető közös érdeke, hogy a magyar gazdaság fenntartható államháztartási hiány mellett fenntartható növekedési pályára álljon - rögzítette a kormány kiinduló álláspontját a tárgyalási mandátummal felruházott [namelink name="Fellegi Tamás"].

A Portfolio.hu gazdasági hírportál konferenciáján a tárca nélküli miniszter fontos eredménynek nevezte, hogy a kötelezettségszegési eljárásokban felvetett témák 90 százalékában megegyezés született. Az EU/IMF-tárgyalások megkezdéséhez szükséges az Európai Bizottság által vitatott kérdések tisztázása, ezek politikai jellegűek - mondta a miniszter, hozzátéve, "mi készen állunk, hogy a tárgyalóasztalhoz üljünk, és várjuk, hogy a másik fél is odaüljön".

A vitavezető megszavaztatta a közönséget, hogy milyen időintervallumban várható az IMF/EU és Magyarország közötti megállapodás, illetve lesz-e egyáltalán megegyezés a nemzetközi szervezetekkel. A főleg üzletemberekből álló közönség több mint kétharmada arra szavazott, hogy akárcsak a "török modell" esetén, Budapest is addig húzza a tárgyalásokat, ameddig csak tudja.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című fórumán tartott beszédében a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az EU/IMF-tárgyalások elhúzódásáért nem Magyarországot, hanem a másik felet terheli a felelősség. "Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek", ez a baj - jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészítette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket is rendezte.

Az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy függesszenek fel

Magyarországnak szánt kohéziós pénzeket, Orbán Viktor rendkívül buta politikának és rossz vezetői felfogásnak nevezte. Hogyan szeretne az EU és az európai gazdaság kilábalni a válságból, ha azt a rossz vezetői mentalitást képviseli, hogy a rosszakat támogatja, a jókat meg bünteti? - tette fel a kérdést, megjegyezve, hogy Magyarország költségvetési hiánya idén és 2013-ban is a 7-8. legalacsonyabb lesz az unióban.

A kormányfő szerint az olyan vezetői felfogással, mint amilyet az Európai Bizottság képvisel, még egy "vidéki kócerájt" sem lehetne elvezetni. Megismételte ugyanakkor, hogy szerinte Magyarországtól egy fillért sem fognak elvenni.

Orbán kifejtette azt is, hogy ha nem sikerül elérni azt, hogy legalább 5,5 millió ember dolgozzon és fizessen adót, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője, a kormány pedig nem tudja végrehajtani programját. Ez társadalompolitikai célkitűzés is egyben, 5,5 millió ember munkája ugyanis automatikusan magával hozná a középosztály felerősödését - mondta a kormányfő, aki szerint ha nincs stabil középosztály, nincs politikai stabilitás sem. "Össze kell növeszteni" az adórendszert és a középosztályt - ez a tétje szerinte a következő másfél év politikai kihívásának.

A politikai stabilitásra kitérve a miniszterelnök azt mondta, ha feladták volna e stabilitás megőrzésének célkitűzését, Budapest és a vidék utcái úgy néztek volna ki, mint Athén utcái. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bár az átalakítások radikális szakaszán már túl vannak - így az elkövetkező, konszolidációs időszak békésebb, nyugodtabb lesz -, nincs olyan reform, amellyel szemben ne lennének ellenérdekeltek, ám ez nem ad felmentést a kormányzatnak a programja végrehajtásában.

A Citigroup vezető elemzője szerint Magyarország legfőbb kihívása, legnagyobb gondja az ország növekedési problémája, az export GDP-hez viszonyított magas aránya miatt Magyarország nagymértékben ki van téve a külső sokkoknak. David Lubin a Portfolió.hu konferenciáján kiemelte: a magyar kormánynak komolyan kell vennie a nemzetközi szervezetekkel, az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásokat, és a szükséges reformokat meg kell valósítania.

Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető elemzője utalt arra: ha lesz megállapodás Magyarország és a nemzetközi szervezetek között, az bizonyára csökkenti majd a nemzetközi pénzpiacokon a magyar eszközök, az állampapírok kockázati felárát. Hozzátette: Magyarországnak nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy megállapodjon az EU-val és az IMF-fel, mint a két nemzetközi szervezetnek.

[namelink name="Bódis Péter"], a Pioneer Pekao Investment befektetési igazgatója elmondta: a magyar kormánnyal szemben azért tapasztalható a nemzetközi pénzpiacokon bizalmatlanság, mert a kormány az elmúlt időszakban gyakran kiszámíthatatlan, előre nem várt intézkedéseket lépett meg.

Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy Magyarország képes legyen tartósan az évi 1,5 százalékos potenciális gazdasági növekedés elérésére - mondta Király Júlia, az MNB alelnöke a konferencián.
Magyarország nettó külső adóssága a GDP 50 százalékát éri el (a bruttó adósság 80 százalék), miközben a mintául szolgáló országoké 20-30 százalék. A túlzott eladósodás hatása a gazdasági növekedésre negatív. Ráadásul egyre drágább a meglévő adósságot finanszírozni, "hiszen a Kánaán, azaz az olcsó pénz nem fog visszajönni" - hívta fel a figyelmet Király Júlia.

Magyarországon pedig 2010 júniusától kiemelkedően mérséklődött a külföldi banki források beáramlása. A jegybank tompítani igyekszik ennek a kisebb forrásbeáramlásnak a negatív hatásait, erre azonban a monetáris politikának kevés lehetősége adódik, a jegybank a közeljövőben életbe lépteti azokat a forrásbővítő intézkedéseit, amellyel a hazai bankpiac likviditását próbálja majd növelni. Érezhető, a külföldi bankcsoportok arra törekednek, hogy a hitel/betét mutatójuk csökkenjen, a hitelek nyújtása helyett egyre a betétek gyűjtésére helyezik majd a hangsúlyt.

Címkék#imf#EU

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában