teljesen megsemmisülés

2020.06.16. 13:01

Elismerte Észak-Korea a robbantást

A keszongi összekötő irodát 2018-ban létesítette a két ország, hogy elősegítse a párbeszédet és az együttműködést. Az irodát a két ország vezetőjének csúcstalálkozója után kialakult békülékeny hangulatban nyitották meg. Január közepén azonban a koronavírus terjedése miatti aggodalmak folytán függesztették az ottani tevékenységet. A múlt héten Észak-Korea „ellenségnek” kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt.

Füst száll a magasba az észak-koreai Keszong határvárosból a dél-koreai Padzsu térségébõl nézve 2020. június 16-án, miután a dél-koreai országegyesítési minisztérium közlése szerint Észak-Korea felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötõ irodát.

Forrás: MTI / AP

Fotó: Yonhap

Észak-Korea felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát – közölte kedden a dél-koreai országegyesítési minisztérium.

Hozzátette: helyi idő szerint délután 2.49 órakor repítették levegőbe a határvárosban lévő irodát.

Ezt Phenjan is megerősítette. Az ottani rezsim hivatalos szócsövének tekintett KCNA hírügynökség jelentése szerint az Észak és Dél közötti minden kommunikációs csatorna megszakítása nyomán a „területen illetékes szervek félelmetes robbantással” teljesen megsemmisítették az irodát.

A rombolás „összhangban áll a feldühödött emberek gondolkodásmódjával, akik ki akarják kényszeríteni, hogy a söpredék és a söpredéknek menedéket nyújtók drágán megfizessenek a bűneikért” – írja a KCNA, nyilvánvalóan a Phenjan-ellenes röpiratokat hőlégballonokból szóró észak-koreai disszidensekre utalva.

Szemtanúk hallották az erős detonációt, és sötét füstöt láttak gomolyogni az iroda környékén.

Füst száll a magasba az észak-koreai Keszong határvárosból a dél-koreai Padzsu térségébõl nézve 2020. június 16-án, miután a dél-koreai országegyesítési minisztérium közlése szerint Észak-Korea felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát.
Fotó: Yonhap / MTI / AP

A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a robbantás után fokozott készültségbe helyezték a dél-koreai hadsereget, és fokozottabban figyelik az északi országot. Mun Dzse In dél-koreai államfő összehívta a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését.

A szöuli vezetés határozott választ helyezett kilátásba a nemzetbiztonsági tanács ülését követően, ha északi szomszédja „tovább rontja a helyzetet”. „A kormány mély sajnálatát fejezi ki a Korea-közi összekötő iroda Észak-Korea általi egyoldalú felrobbantása miatt” – jelentette ki Kim Ju Gun, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági irodájának helyettes igazgatója újságíróknak nyilatkozva. „Határozottan figyelmeztetjük Észak-Koreát, hogy kemény választ fogunk adni, ha további cselekedettel rontja a helyzetet” – hangsúlyozta. Kim Ju Gun szerint az összekötő iroda felrobbantása árulással ér fel mindazok reményeivel szemben, akik a Korea-közi kapcsolatok fejlesztését és a békés rendezését kívánják. Hozzátette: mindenért, ami a robbantás miatt bekövetkezhet egyedül Észak-Koreát terheli a felelősség.

A keszongi összekötő irodát 2018-ban létesítette a két ország, hogy elősegítse a párbeszédet és az együttműködést. Az irodát a két ország vezetőjének csúcstalálkozója után kialakult békülékeny hangulatban nyitották meg. Január közepén azonban a koronavírus terjedése miatti aggodalmak folytán felfüggesztették az ottani tevékenységet. A múlt héten Észak-Korea „ellenségnek” kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt.

Röviddel a robbanás előtt az észak-koreai hadsereg vezérkara közleményben tudatta, hogy fontolóra vette a hadsereg bevonulását a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetbe, és vizsgálja az erről szóló „cselekvési tervet”. A vezérkar elfogadott egy javaslatot arról, hogy együttműködik a néppel „az ellenség ellen készülő nagyszabású röplapterjesztésben”.

A vezérkar nem részletezte, hogy mely térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap szerint feltehetően a Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország. A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, és több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén, mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot.

Oroszország is aggodalmát fejezte ki a Koreai-félszigeten növekvő feszültségek miatt, és önmérsékletre intette a feleket. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint a Kreml figyelemmel kíséri a fejleményeket, egyelőre azonban nem tervezi magas diplomáciai szinten felvenni a kapcsolatot a feszültségek enyhítése végett.

A két országot elválasztó, négy kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga, Kim Jo Dzsong szombaton katonai fellépéssel fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. A dél-koreai védelmi tárca bejelentette, hogy feljelentést tesz ellenük. Szöul korábban is igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de a szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg őket.

Az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában