García Márquez halála: ˝Hamarosan együtt lesznek a pokolban˝

Felháborodást váltott ki Kolumbiában egy politikus Twitter-üzenete.

Felháborodás Kolumbiában egy politikus Twitter-üzenete miatt

Felháborodást váltott ki Kolumbiában egy politikus Gabriel García Márquez író halálával kapcsolatos üzenete az egyik közösségi portálon.

Maria Fernanda Cabal jobboldali képviselőnő olyan fényképet tett közzé a Twitteren, amelyen a Nobel-díjas kolumbiai szerző a kubai forradalom vezéralakjával, Fidel Castróval látható együtt. A fotó alá ezt írta: “Hamarosan együtt lesznek a pokolban”.

A politikus pénteken törölte a bejegyzést. Pártja, a Demokratikus Központ (Centro Democrático), amelyhez Álvaro Uribe volt elnök is tartozik, közleményben tudatta: megerősíti, hogy büszke az író kiemelkedő munkásságára. Márquez a szépirodalom csúcsára vezette Kolumbiát – írták.

Castróval való barátsága és a kubai forradalom melletti kiállása miatt politikai tekintetben minidig is kritikusan viszonyultak Márquezhez a konzervatívok.

Elhamvasztották az író holttestét

Elhamvasztották a csütörtökön elhunyt Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez holttestét – közölte helyi idő szerint még pénteken Kolumbia mexikóvárosi nagykövete.

Igen, megtörtént – válaszolta diplomata újságírók kérdésére, de részleteket nem árult el. A Caracol kolumbiai rádió szerint a hamvasztás már a halál napján, azaz csütörtökön megtörtént. A rádió a családtagokra hivatkozott.

A család még nem döntötte el, hogy a hamvak maradjanak-e Mexikóban, ahol az író fél évszázada élt, vagy megosszák Mexikó és Kolumbia között.

José Gabriel Ortiz nagykövet azonban úgy tudja, hogy egy részük Kolumbiába kerül, mert a kolumbiaiak is le akarják róni a tiszteletüket az író emléke előtt.

Mexikóvárosban a gyászszertartást hétfőn rendezik meg, a helyszíne a szépművészeti múzeum palotája lesz. Előreláthatólag díszőrséget ad többek között Juan Manuel Santos kolumbiai és Enrique Pena Nieto mexikói elnök is.

Szerte a világban gyászolják az írót

Elnökök, írók, más híresség gyászolják szerte a világban a csütörtökön elhunyt Nobel-díjas kolumbiai írót, Gabriel García Márquezt.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke kijelentette: “Gabriel García Márquez halálával a világ elveszítette a leggazdagabb képzeletvilágú írói egyikét. Márquez fiatal korom óta egyik kedvencem volt. Gondolataimat családjának és barátainak ajánlom, és remélem, vigasztalja őket a tudat, hogy művei a jövő nemzedékek számára tovább élnek”.

Bill Clinton, az Egyesült Államok egykori elnöke, aki García Márquez barátja volt, így beszélt róla: “Mindig lenyűgözött egyedülálló képzelőereje, gondolatainak tisztasága és érzelmeinek őszintesége. Műveinek mind valós, mind elképzelt színeiben közös emberi természetünk fájdalmát és örömét ragadta meg. Büszke vagyok arra, hogy több mint húsz éven át a barátja lehettem, megismerhettem hatalmas szívét és ragyogó elméjét”.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a családnak küldött részvétnyilvánításában hangsúlyozta: a Nobel-díjas író Latin-Amerika hangja volt, majd az egész világ hangjává vált. Barroso szerint Márquez “fantáziája gazdagabbá, halála szegényebbé tette az emberiséget”.

Francois Hollande francia elnök pénteken így fogalmazott közleményében: “Az irodalom óriásának műveiben egy egész kontinens képzeletbeli világa ragyogott fel. Korunk egyik legbefolyásosabb latin-amerikai gondolkodójává tették újságcikkei, amelyekben elkötelezetten harcolt az imperializmus ellen”.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ez idő alatt a főváros, Bogotá minden középületének zászlóját félárbocra eresztik. Santos ezt mondta: “Száz év magány és bánat minden idők legnagyobb kolumbiai írójának halála miatt!”

A latin-amerikai elnökök közül mások is megemlékeztek Márquezről. Dilma Rousseff brazil elnök így nyilatkozott: “Varázslatos prózájával Gabo – ahogy mindenki ismerte – Macondo falu képzeletbeli világán úgy vezette végig az olvasót, mintha kisgyerekeknek mutatna meg egy új világot. Olvasók milliói zárták szívükbe és lelkükbe páratlan karaktereit”. Elismerő szavakkal szólt az elhunyt íróról Nicolas Maduro venezuelai, Juan Orlando Hernandez hondurasi, Rafael Correa ecuadori, Enrique Pena Nieto mexikói és Sergio Ramirez Mercado korábbi nicaraguai elnök és író is.

Kuba kommunista pártjának lapja, a Granma írta: “Latin-Amerika kultúrája gyászol. Gabirel García Márquez meghalt.”

Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író egyszer egy veszekedés során úgy megütötte Márquezt, hogy fekete folt maradt a szeme körül. Ő így emlékezett: “Nagy író halt meg, akinek munkái széles körben megismertették nyelvünk irodalmát, és nagy tiszteletet vívtak ki számára. Munkái tovább élnek, újabb és újabb olvasókat nyernek meg maguknak az egész világon”.

Shakira kolumbiai popsztár ezt mondta: “Életedre, kedves Gabo, mindannyian úgy fogunk emlékezni, mint egyszeri és megismételhetetlen ajándékra. Az összes közül ez volt a legeredetibb történet”.

Isabel Allende chilei író szavai: “Tőle kaptam a motivációt és a szabadságot, amellyel az írásba vetettem magam. Műveiben ugyanis megtaláltam a családomat, a hazámat, az ismerős figurákat, kontinensünk színeit, ritmusát és gazdagságát. Meghalt az én tanárom, és hogy ne kelljen siratnom, újra és újra elolvasom a regényeit”.

Ian McEwan brit regényíró (Vágy és vezeklés, 2001): “Valóban egyedülálló volt, egészen Charles Dickensig kell visszanyúlnunk, hogy ilyen rendkívüli, a legmagasabb irodalmi minőséget képviselő szerzőt találjunk, aki minden emberre ható meggyőző erővel bírt”.

Gabriel García Márquezt 87 éves korában súlyos betegeskedés után csütörtökön érte a halál Mexikóban. Művei közül a legismertebb a Száz év magány című regénye, amely több mint 50 millió példányban kelt el, és legalább 25 nyelvre fordították le. Márquezt széles körben a legnépszerűbb spanyol nyelvű írónak tartják a 17. században élt Miguel de Cervantes – a Don Quijote szerzője – óta.

Testvérei Kolumbiában szeretnék eltemettetni

Testvérei szülőföldjén szeretnék eltemettetni a csütörtökön, 87 évesen elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írót, de egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a mágikus realizmus legnagyobb mesterét választott hazájában, Mexikóban elhamvasztják és hétfőn Mexikóvárosban, az ország első számú kulturális központjában búcsúztatják.

“Gabito kolumbiai, ehhez nem fér kétség. Haza kell hozni, és itt eltemetni, ezen a földön, amely megihlette fő művei megírására” – jelentette ki a kolumbiai rádióban az elhunyt író egyik nőtestvére, a tanári képzettségű Aida García Márquez, aki tavaly családi históriákkal fűszerezett könyvet jelentetett meg világhírű fivéréről. A húg hangoztatta, hogy szüleik halála után Gabriel lett a “nagy testvér”, aki semmit sem tagadott meg tőlük, nagyon jó volt hozzájuk, “érzékeny és alázatos” volt.

Gabriel García Márquez volt a legidősebb a 11 testvér között, aki közül ketten már korábban elhunytak: 2001-ben a szintén író Eligio García Márquez, idén pedig Gustavo García Márquez, aki Kolumbia venezuelai konzulja volt.

Meghalt Gabriel García Márquez. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Aida García Márquez is elismerte azonban, hogy bátyjuk temetését illetően a végső szó kimondása annak özvegyét, Mercedes Bachát és két fiát, Gonzalót és Rodrigót illeti.

A kolumbiai kormány felajánlotta a családnak az elnöki különrepülőgépet arra az esetre, ha úgy döntenének, hogy Kolumbiában helyezik végső nyugalomra az író földi maradványait. Ha a temetést Mexikóban tartják, akkor Juan Manuel Santos elnök utazik el oda, közölték.

Kolumbiában háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el Gabriel García Márquez emlékére. Az intézkedést Juan Manuel Santos államfő jelentette be a televízióban, és utasítást adott, hogy eresszék félárbocra a nemzeti lobogót minden közintézményben. “Gabriel García Márquez tiszteletére elrendeltem, hogy tartsunk gyászt három napig. Egész Kolumbia sokkal tartozik neki. Hangot adott a hallgatásunknak és nagyszüleink legendáinak” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy García Márquez “támogatta az igazság ügyét” és “az ország békéjén dolgozott”.

A Karib-tenger kolumbiai partján, egy Aracataca nevű faluban, Magdalena tartományban született író 1961-ben Mexikóban telepedett le, bár felváltva hosszabb ideig tartózkodott a kolumbiai Cartagenában, a spanyolországi Barcelonában és a kubai Havannában is. Az utóbbi években már teljes visszavonultságban élt mexikóvárosi otthonában, ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt, a sajtónak még ilyenkor sem nyilatkozott.

A mexikói Szépművészeti és Irodalmi Nemzeti Intézet (INBA) közben Mexikóvárosban, a családra hivatkozva bejelentette, hogy García Márquezt “szűk körben” elhamvasztják, és hétfőn 16 órától az ország első számú kulturális központjában, az eredetileg operaháznak épült Palacio de Bellas Artes-ben búcsúztatják, amelyen tisztelői leróhatják kegyeletét. A “temetésen” nem lesz gyászszertartás a közlés szerint.

Háromnapos gyász Kolumbiában

Kolumbiában háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el a csütörtökön elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas író emlékére.

Az intézkedést Juan Manuel Santos államfő jelentette be a televízióban, és utasítást adott, hogy eresszék félárbocra a nemzeti lobogót minden közintézményben.

Meghalt Gabriel García Márquez. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

“Gabriel García Márquez tiszteletére elrendeltem, hogy tartsunk gyászt három napig. Egész Kolumbia sokkal tartozik neki. Hangot adott a hallgatásunknak és nagyszüleink legendáinak” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy García Márquez “támogatta az igazság ügyét” és “az ország békéjén dolgozott”.

A spanyol nyelvű irodalom egyik legnagyobb alakjának tartott író nem a hazájában élt: 1961-ben Mexikóban telepedett le, de kisebb-nagyobb időt Spanyolországban és Kubában is eltöltött.

Korábban

Nyolcvanhét évesen csütörtökön elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, a mágikus realizmus legnagyobb mestere.

Gabriel García Márquez 1982-ben kapta Nobel-díját. Művei közül a legismertebb a Száz év magány című regénye, amely több mint 50 millió példányban kelt el, és legalább 25 nyelvre fordították le. Márquezt széles körben a legnépszerűbb spanyol nyelvű írónak tartják a 17. században élt Miguel de Cervantes – a Don Quijote szerzője – óta. Irodalmárok, kritikusok Mark Twainnel és Charles Dickensszel említik egy lapon.

“Gabo”, ahogy sokan szólították, a banánültetvényeiről híres Aracatacában született. A bogotái egyetem jogi karán tanult, illetve inkább olcsó kávéházakban múlatta idejét, olvasott és írt, majd 1950-ben végleg az újságírás és az irodalom mellett döntött.

Első regényét, A söpredéket barátai adatták ki 1954-ben, miközben ő Rómában az olasz filmművészetet tanulmányozta. Márquez bebarangolta Európát, Magyarországot is felkereste, majd egy ideig Párizsban élt, itt született az Ezredes úrnak nincs, aki írjon című regénye. 1956-ban hazatért, feleségül vette gyermekkori szerelmét, és két fia született. A család szinte állandóan úton volt: Márquez a kubai Prensa Latina hírügynökség munkatársaként Havannában, később New Yorkban, majd Mexikóban dolgozott, ott készült világhírű regénye, a Száz év magány is.

Meghalt Gabriel García Márquez. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Egy nyaralás során érezte meg, hogy végre rátalált saját hangjára, témájára, és 18 hónapig szobájába zárkózva csak írt és dohányzott. Az 1967-ben elkészült Száz év magány a Buendía család misztikus, csodás története, az úgynevezett mágikus realizmus gyöngyszeme. A regény páratlan sikert aratott, pillanatok alatt szétkapkodták, több tucat nyelvre lefordították, díjak özönével jutalmazták.

Márquez egy ideig Spanyolországban, majd a hetvenes évek végétől ismét Mexikóban élt, és egyre aktívabban vett részt a közéletben is. Nyíltan vállalt baloldali nézetei és Fidel Castróval fenntartott barátsága miatt hazájában és az Egyesült Államokban nem volt szívesen látott vendég. 1981-ben megkapta a francia Becsületrendet, ebben az évben jelent meg az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című kisregénye.

1982-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint “regényeiért és elbeszéléseiért, melyekben fantasztikum és valóság ötvöződik mesterien, és mert e sajátos képzeletvilágú művek révén ábrázolja földje életét és konfliktusait”. Ebben az évben publikálta A guajáva illata című regényét.

Az ezt követő időszakban az írás mellett utazott, tanított és politizált. 1999-ben nyirokcsomórákot diagnosztizáltak nála, azóta kissé visszavonultabban él. Az írással azonban nem hagyott fel: 2002-ben memoárja jelent meg Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel, 2004-ben a Bánatos kurváim emlékezete című regénye, 2010-ben a Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak című kötete látott napvilágot. Több művét is (Szerelem a kolera idején, Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, Bánatos kurváim emlékezete, A szerelemről és más démonokról) megfilmesítették.

2009-ben ügynöke bejelentése nyomán felröppent a hír: García Márquez halálos beteg, nem ír és nem publikál többé, búcsúlevelét az interneten is közölték. Az író a maga heves, déli temperamentumával cáfolta a híreszteléseket, és “mást sem csinálok, mint írok” kijelentésével próbálta nyugtatni az érte és művészetéért aggódó publikumot.