Hisztériamentes, felelős klímavédelmet szeretnének

A Klímapolitikai Intézet mint új szakmai műhely egyik fontos célja, hogy otthont adjon a konzervatív zöldgondolkodásnak. Jóllehet az angolszász országokban ennek nagy hagyománya van, Magyarországon – történelmi okokból – a „zöld” sokáig egyúttal „balt” is jelentett. Pedig a generációk közötti felelősség hangsúlyozása vagy éppen a természeti és kulturális értékek megőrzésének igénye valójában a konzervatív eszmevilághoz tartozik – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Kerekes György környezetvédelmi szakjogász, az intézet szakmai igazgatója.

Kerekes György hozzátette: mivel a Mathias Corvinus Collegium szerint is

a klímaváltozás, illetve az annak hatásaira való hatékony felkészülés lesz az elkövetkező évtizedek egyik meghatározó, folyamatosan napirenden lévő szakpolitikai kérdése, ezért hozták létre a Századvég Alapítvány támogatásával a Klímapolitikai Intézetet.

A klímaváltozás körébe tartozó, leginkább jellemző kihívások (mint amilyen például a Kiskunság elsivatagosodása) öt-hat minisztérium tíz szakterületének bevonásával válaszolhatók meg igazán, ennyiben tehát, nem klasszikus szakpolitikáról beszélünk.

Kerekes szerint ugyanakkor a különböző érveket ily módon összegyűjtő klímapolitikai műhely nagyobb eséllyel lesz képes minden területnek elfogadható, konkrét megoldásokat javasolni.

Kapaszkodó a döntéshozóknak

Az intézet kezdetben öt fő területre koncentrál. Elsősorban az energetika lesz fókuszban, hiszen a szén-dioxid-kibocsátástól kezdve egészen a megújuló energiaforrásokig számos kiemelten fontos kérdéskör tartozik ide. A második kiemelt terület az agrárium; Magyarországon ez a szektor van leginkább veszélyben, ezzel együtt talán itt adódik a legtöbb lehetőség is a helyi cselekvésre és az alkalmazkodásra. Kiemelt figyelmet kap továbbá a természetvédelem ügye, mivel hazánkban szerencsére jócskán van még mit védeni.

Ezután következik a hagyományos környezetvédelem, végül pedig az urbanisztika, az épített környezet védelme, amely a várostervezés és -üzemeltetés témáival foglalkozik majd.

„A működést kis, állandó létszámmal képzeljük el, kezdetben 3-4 munkatárssal, de széles körben szeretnénk bevonni a munkába olyan szakértőket, akiknek valamilyen, a klímaváltozással érintett területen nagy tapasztalatuk van, régebb óta foglalkoznak a hatások becslésével” – mondta el az igazgató.

Kerekes György bízik benne, hogy az intézet az egymással párhuzamosan működő területekről összegyűjtött információk szintetizálása révén komoly segítséget nyújthat a kormányzatnak. A témával civilként foglalkozó társadalmi szervezeteket szintén bevonnák a munka egyes részeibe. „Fontosnak érzem, hogy ne egy légkondis budapesti irodából mondjunk okosakat, hanem személyesen beszéljünk azokkal is, akiknek például a megélhetésük, a gazdasági jövőjük függ attól, hogy a harmadik aszályos tavasz után lesz-e májusi eső” – tette hozzá.

Platform az új gondolatoknak

A klímapolitika kifejezés az intézet nevében azt jelzi, hogy a XXI. században a klímaváltozás kérdése olyan önálló szakpolitikává válik, amely számos, korábban különállóan kezelt területet „kénytelen” integrálni. „Szakmai műhelyként definiáltam a most szerveződő csapatot, ez azonban semmiképpen nem azt jelenti, hogy a természettudományos kutatók szerepét kívánnánk átvenni, sokkal inkább az általuk elért eredményeket fordítanánk le a politika és a döntéshozók számára is érthető nyelvre” – hangsúlyozta az intézet igazgatója.

A műhely ugyanakkor nemcsak a politika alakítóival igyekszik majd kommunikálni, hanem a klímaváltozás és -védelem iránt érdeklődő nagyközönséggel is. Kerekes György szerint számos fiatal és idősebb kutató, tudós és helyi aktivista van Magyarországon, akit érdemes lenne sokakkal megismertetni – az ő tapasztalataikból építkezve ráadásul jobb esélye lenne hazánknak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz alkalmazkodni.

Generációs ellentétek feloldása

Kiemelt cél a magyar társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, illetve az érdeklődés felkeltése és növelése hiteles információk által. Ezen a téren ugyanis most még rendkívül jelentős a különbség az egyes generációk között. „Az év elején egyetemistáknak tartottam előadást, és azt tapasztaltam, hogy a különböző karokról és szakokról érkezett fiataloknak nagyon határozott, valós információkon alapuló véleményük van, míg a szü­leim korosztálya kicsit még mindig úgy van vele, hogy igaz, régen hidegebb volt a tél, de aszály is, árvíz is volt és lesz mindig” – mondta Kerekes György, aki egyébként nem szereti, ha generációs ellentétre hegyezik ki a kérdést (lásd az elmúlt ősz lekezelő, „Ok, boomer!” mémjeit), ezért az új szakmai műhellyel úgy szeretnék megfogalmazni üzeneteiket, hogy azok minden korosztályhoz eljussanak.

„Jövőbeni tevékenységünk sikeressége elsősorban azon múlik, hogy mennyi emberhez tudjuk eljuttatni a cselekvésalapú, hisztériamentes, felelős klímavédelem gondolatát”

– ismertette az intézet társadalmi célkitűzéseit az igazgató. „A klímaváltozás nem valami meghatározott időben bekövetkező katasztrófa, mint egy földrengés, hanem folyamat, amit az adott pillanatban választott cselekvéseink befolyásolnak. Ezért a Klímapolitikai Intézet is hosszú távon érheti el a céljait” – tette hozzá.

Az akcióterv sem áll le

A klímaváltozás globális jelenség – még ha a hatékony kezeléséhez nélkülözhetetlenek is a lokális válaszok és konkrét cselekvések –, így az intézet a nemzetközi klímapolitikai együttműködésekbe is igyekszik bekapcsolódni. A koronavírussal szembesülve természetesen határozottan felmerült a jövőbeni járványok megelőzésének igénye, amihez a különböző veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét érintő szabályozás is hozzátartozik, vagyis a washingtoni egyezmény, amelyet még a hetvenes években kötöttek.

Kerekes György elmondta, az első időszakban Magyarország aktív tagja volt az egyezmény fejlesztésének (az elefántcsont-kereskedelem tiltása például magyar javaslat volt), és jó lenne, ha a közeljövőben ismét kezdeményezőszerepet tudnánk vállalni benne.

A magyar kormány már korábban, a Klímapolitikai Intézet létrejöttétől függetlenül felhívta rá a figyelmet, hogy lépéseket kell tenni a klímaváltozás aggasztó következményeinek megfékezésére: széles körű klímavédelmi akciótervet jelentett be, melynek céljai közt szerepelt egyebek mellett az illegális szemétlerakó helyek felszámolása, illetve a magyarországi folyóvizek megtisztítása. Bár a koronavírus-járvány miatt az akcióterv megvalósulása megtorpanni látszik, az intézet igazgatója szerint nincs ok az aggodalomra.

„A klímavédelmi akcióterv intézkedései és célkitűzései hosszú távú programok, nem ezen a tavaszon kell elültetni tízmillió fát, még ha most magam körül úgy is érzékelem, hogy a tízmillió kiskertész országa lettünk. Épp ezen a héten került a hírekbe az egyszer használatos műanyagok tiltásának ügye, tehát az akcióterv egyes lépései nem törlődtek a válság miatt” – szögezte le Kerekes György.

Greta-jelenség helyett valódi tudás

Greta Thunberg az utóbbi időben rengeteg ember – köztük számos fiatal – figyelmét hívta fel a terület kiemelkedő fontosságára, ezt nehéz lenne tagadni. Hogy a tini klímaaktivista ezzel együtt inkább árt vagy mindent egybevetve használ-e a klímavédelem ügyének, arról Kerekes Györgynek határozott véleménye van:

„A természetvédelmi szakemberek szívesen használják a zászlósfaj kifejezést. Az, hogy a kínaiak jó úton haladnak az óriáspandák megmentése felé, valójában a szecsuáni bambuszerdők és vele fajok ezreinek megóvását jelenti – pedig az egész ügy a cukiságvonalon lett népszerű. A klímavédelemben is felbukkannak a zászlóra tűzhető, jól kommunikálható témák, személyek, aktivisták, de nekünk az lesz a legfontosabb, hogy annak a kutatónak a tudása, aki mondjuk húsz éve vizsgálja a száraz gyepek változását, beépüljön abba a folyamatba, amely végül megmenti a Petőfi által megénekelt tájat. Nekünk, magyaroknak – és a világnak”.

Kutató helyett szakjogász

Kerekes György 1978-ban született Kecskeméten. Gyermekkorában biológusnak készült, de a kutatói pálya helyett végül környezetvédelmi szakjogász diplomát szerzett. Rövid ideig hatósági munkát végzett, majd az exportfejlesztési kormányzati háttérintézménynél dolgozott (amelynek jelenleg HEPA – Magyar Exportfejlesztési Ügynökség a neve). Jó ideig a környezetvédelmi és vízipari cégek külföldi megjelenését segítette, a magyar termékeket ajánlva a világ számos régiójában épített kapcsolatokat, később az intézmény különböző vezetői pozícióit töltötte be. Rövid ideig a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nél is dolgozott. Felesége ökológus, barátai és legfőbb hobbija, a madarászás révén nem szakadt el a környezetvédelemtől, valamint a klímaváltozással kapcsolatos vitákat is aktívan figyelemmel kísérte. Két gyermeke van, egy tízéves fiú és egy négyéves kislány. Az elmúlt három évben Malajziában élt.