Horribilis összeget költ a francia egészségügy az illegális bevándorlókra

Franciaországnak rengeteg problémát és óriási anyagi terhet jelentenek a migránsok, közülük is főleg azok, akik illegálisan tartózkodnak az országban – írja a V4NA hírügynökség. A cikk szerint ezek az emberek az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terhet rónak, hiszen Európában egyedülálló módon

nemcsak a sürgősségi betegellátást biztosítják számukra az országban, hanem minden olyan egészségügyi alapellátást is, amely bármelyik lakosnak jár.

A Le Figaro értesülései szerint jelenleg több mint 330 000 illegális bevándorló van Franciaországban, akiknek az orvosi ellátása több mint egymilliárd euróba, egészen pontosan 1 milliárd 61 millió euróba kerül a költségvetés terhére (hozzávetőleg 360 milliárd forint).

A 2021-es pénzügyi törvényjavaslat menedékjogról, bevándorlásról, beilleszkedésről és állampolgárságról szóló legújabb beszámolójában a Szenátus Jogi Bizottsága meghatározza, hogy az állam az ország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgároknak ingyenes hozzáférést biztosít a speciális orvosi és kórházi ellátáshoz.

A jelentésben közölt statisztikák szerint egyre több ilyen személy van Franciaországban, jelenleg több mint 330 000 főről van tudomása a hatóságoknak,

a 2019. december 31-én közzétett adatok szerint tavaly 334 546 ember részesült ingyenes egészségügyi ellátásban. Ez 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, amikor 318 106 külföldi állampolgár élt a lehetőséggel. Ami azonban igazán megdöbbentő, az az, hogy az elmúlt tizenöt év alatt megduplázódott a számuk az ingyenes orvosi ellátásra jogosult illegális migránsoknak. A valódi számuk azonban feltehetően ennél jóval magasabb, mivel a statisztikában csak azok szerepelnek, akik igénybe vették az ingyenes orvosi ellátást.

Didier Leschi, a Francia Bevándorlási és Integrációs Hivatal (OFII) igazgatójának elmondása alapján ez a támogatás egyedülálló Európában, és Franciaország mellett csak Belgiumban van lehetőségük külföldieknek olyan ellátást igénybe venni, amely nem csak a sürgősségi esetekben szükséges alapvető orvosi beavatkozást foglalja magában. A két ország ugyanis hosszú távú tartózkodási engedélyeket ad ki ápolási célra azoknak, akik állításuk szerint a hazájukban nem tudnak hatékonyan hozzájutni az ellátáshoz. Jelenleg több mint 30 ezer külföldi állampolgár tartózkodik ilyen módon az országban, az ő tartózkodási engedélyüket pedig megújítja az ország abban az esetben, ha további kezelésre van szükség. Az állami támogatás keretében 100 százalékban fedezik a költségeket, ha a páciensnek nincs elegendő jövedelme.

Az OFII igazgatója szerint a szóban forgó betegek többsége Észak-Afrikából származik, de olyan amerikai állampolgárok is részesülhetnek a kedvezményben, akiknek a hazájukban nincs megfelelő társadalombiztosítási fedezetük, vagy nem akarnak emiatt adósságba keveredni. Sok olyan svájci állampolgár is van, aki a határ mentén él, és átjár Franciaországba a kezelésekre.

A rendkívül bőkezű támogatások hallatán nem csoda, hogy Franciaország rendkívül vonzó célpont a migránsok számára is. A Francia Bevándorlási és Integrációs Hivatal főigazgatója, Didier Leschi arról beszélt egy interjúban a Marianne című francia magazinnak, hogy

a lakosság létszámához viszonyítva soha nem volt még annyi bevándorló az országban, mint manapság.

Elmondása alapján a legtöbbük valamelyik észak-afrikai országból érkezik, ami magyarázható Franciaország gyarmatosító múltjával is. Franciaországban rengeteg tunéziai, algériai és marokkói bevándorló van, és ez még több menekültet eredményez ezekből az országokból, mert minél nagyobb a célország befogadó közössége, annál többen érkeznek a francia ajkú afrikai országokból. Rajtuk kívül nagyon sok grúz, albán és afgán állampolgár nyújt be menedékjogi kérelmet Franciaországban, Leschi szerint azért, mert tudják, hogy itt sokkal nagyobb mértékű védelemben részesülnek, mint bárhol máshol Európában. Az OFII vezetőjének elmondása alapján

sok afgán migráns számára Franciaország a végső mentsvár, mert itt befogadják, miután már az összes többi európai országból kiutasították őket.

A társadalmi különbségek enyhítése érdekében Didier Leschi szerint bővíteni kellene a képzési programokat, hogy a menekültstátuszt kapott fiatal bevándorlók könnyebben be tudjanak illeszkedni a munkaerőpiacon és olyan területeken kezdhessenek el dolgozni, ahol nagy szükség van a munkaerőre.

A családegyesítésre alapozó bevándorlási politikának azonban megvannak a maga nehézségei és veszélyei. Nagyon sok olyan külföldi állampolgárságú nő kerül be ily módon az országba, aki aztán nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mert semmilyen képesítéssel nem rendelkezik és még a nyelvtudása sincs meg. Emiatt előbb-utóbb csak a saját közösségükkel lesznek kapcsolatban, ami könnyen szeparatizmushoz vezethet, véli a migrációs szakértő.

Didier Leschi szerint a migráció szabályozásának érdekében elengedhetetlen az együttműködés az európai országok között, mert közösek az érdekek és azonosak a problémák. A migrációs áramlások csak kényszerű kitoloncolással vagy az anyaországba történő önkéntes visszatéréssel szabályozhatók. Ezért Didier Leschi úgy véli, hogy azok a bevándorlók, akik nem kapták meg a kiszemelt országban a tartózkodási engedélyt, jobban járnak, ha elfogadják az OFII által támogatott és szervezett önkéntes hazatérési programot a kitoloncolás helyett.

Borítókép: Illegális bevándorlók Párizs utcáin