Innovatív eljárás kezdődött hazánkban a koronavírussal szemben

A világ első országai között van Magyarország, ahol vérplazma-terápiát alkalmaznak a koronavírusos betegek gyógyítására. A módszer lényege, hogy a fertőzésből már gyógyultak ellenanyagait használják a súlyos állapotú betegeknél. Amíg nincs elérhető oltás, ez lehet az egyik legjobb megoldás a vírus leküzdésére a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójának szavai szerint.

Magyarországon először végeztünk vérplazma-terápiát egy koronavírussal fertőzött betegen, ezzel az új, innovatív eljárást a világon az elsők között alkalmaztuk – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója.

Mint mondta, az aktív immunizálást az oltást jelenti, amikor például ártalmatlanná tett, fertőzésre képtelen kórokozót juttattatnak be, ami ellen a szervezet termel speciális védőanyagokat, illetve immunsejteket.

Mivel a koronavírus ellen még nincs vakcina, most az egyik legjobb kezelési lehetőség a passzív immunizálás, amikor nem a betegek immunrendszerét stimulálják, hanem már felgyógyult emberek ellenanyagait használják fel a betegség leküzdésére – magyarázta a főigazgató.

Vagyis akik már átestek a koronavírus fertőzésen és meggyógyultak, azoknak a vérplazmáját leveszik és ebből az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) közreműködésével vérkészítményt állítanak elő, ezt lehet beadni azoknak a betegeknek, akiknek még nincs megfelelő immunitásuk. Mindettől a betegek állapotának javulását várják.

Vályi-Nagy István a kezelésről elmondta, korábbi járványoknál, például az ebolánál már alkalmaztak hasonlót és ez sok esetben működött.

Az első betegnek, aki vérplazma-terápiát kap, még tart a kezelése, ugyanis három egymást követő nap történik a beavatkozás. A professzor hangsúlyozta, egy súlyos állapotban lévő, egyébként is veseelégtlenségben szenvedő betegről van szó, akit intenzív osztályon ápolnak. Hozzátette, azért esett rá a választás, mert a már elérhető, antitestet tartalmazó vérplazmával az ő vércsoportja egyezett, ez volt a fő szempont.

Most országszerte felkeresik azokat, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen és önként vállalják, hogy vérplazmájukkal segítik a súlyos állapotú betegeket – mondta el Vályi-Nagy. Kiemelte, egy professzionális csapat végzi a potenciális donorok felkutatását, hiszen az emberi erőforrások miniszterének irányításával részt vesz benne a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az OVSZ is.

Hozzátette, az eddigi tapasztalatok szerint míg sok fiatal ember és azok szervezete, akik enyhe tünetekkel vészelték át a koronavírust, kevés ellenanyagot termelt, addig a súlyosabb betegeknek erősebb immunválasza volt, tehát ők lehetnek majd a megfelelő donorok. A felkutatás mellett jövő hét elejére széles körben elérhetővé teszik, hol és hogyan lehet jelentkezni vérplazmadonornak. A főigazgató kezelést nem tartja kockázatosnak, hiszen ezeket a vérplazmákat ugyanolyan szigorúan szűrik, mint más vérkészítményeket.

Vályi-Nagy István azt reméli, hogy hamarosan lesz koronavírus elleni védőoltás, amely legalább néhány évre aktív immunvédettséget biztosít. Idővel a vírus génjei változhatnak, ahogy az influenzának is különböző törzsei jelennek meg, így ismét új vakcinát kell majd fejleszteni, de talán már a részleges védettség is elég lehet ahhoz, hogy a súlyos szövődményeket megelőzze – fogalmazott a szakember.

Addig is, amíg mindenki számára elérhető nem lesz egy ilyen hatékony oltóanyag, a gyógyszeres terápia mellett marad a passzív immunizálás. Ettől az orvosok azt remélik, hogy segít a súlyos és kritikus állapotban lévő betegeknek átvészelni azt az időszakot, amikor még nincs saját immunválaszuk.

Vályi-Nagy István beszámolt a betegség egy olyan szakaszáról is, amelyet a vírusfertőzés által beindított folyamat okoz. Ez az úgynevezett citokinvihar-szindróma, ami egy kórosan megnövekedett immunreakcióvál járó, általános gyulladásos állapotot jelent és a beteg szerveit fenyegeti, elsősorban a tüdőt, de a szívet, a májat és a veséket is.

Ennek a többszervi elégtelenségnek nevezett állapotnak gyakran halálos kimenetele lehet.

Az intézményben végzett nagyszámú csontvelő-transzplantációs beavatkozásnak és a számos egyéb okból kialakuló súlyos fertőzéseknek egyaránt nehezen uralható szövődménye lehet a citokinvihar, amelynek a komplex és innovatív kezelését az elmúlt évek során a szakembereink elsajátították. Ez a tapasztalat segíti őket a súlyos és kritikus állapotú vírusfertőzött betegek kezelésében.

Mind a vérplazma-terápia, mind a citokinvihar innovatív kezelése jelenleg kísérleti eljárásnak minősül, amelyre megkaptuk hatósági engedélyeket. A betegek kezelése során megszerzett tudást és tapasztalatot fokozatosan megosztjuk majd más ellátó helyekkel is az országban – számolt be Vályi-Nagy István.

Arról, hogy lehet-e újabb hulláma a koronavírus-járványnak, a főigazgató azt mondta, Nyugat-Európa legtöbb országában, így hazánkban sem fertőződött át még a lakosság többsége, vagyis nem alakult ki nyájimmunitás, így a szigorító intézkedések feloldásával valószínűleg újabb és újabb fertőzöttek lesznek.

Magyarország időben döntött a beavatkozások, korlátozások mellett, ennek köszönhetjük, hogy nincs szó tömeges terjedésről – fogalmazott.

Hozzátette, azt, hogy valóban lesz-e újabb hullám és az milyen erősségű lesz, felelősséggel senki nem tudja megmondani.

Annyi bizonyos, hogy a hatékony, mindenkinek elérhető oltóanyag kifejlesztése lehet a végleges győzelem kulcsa a koronavírus ellen – összegezte Vályi-Nagy István.