2014.06.27. 10:10
Intelligens gépek: Ukrán kisfiúnak álcázta magát a csevegőprogram
Először sikerült gépnek teljesítenie a mesterséges intelligenciát mérő Turing-tesztet. A csevegőprogram az ítészek 33 százalékával hitette el, hogy 13 éves ukrán kisfiúval beszélgetnek: az eredmény azonban messze nem jelent döntő áttörést, tudtuk meg a terület szakértőjétől, aki arról is beszélt, mennyire vagyunk messze a gondolkodó géptől. Nagyon.
Arról nem szólnak a hírek, miről beszélgethettek az ítészek a 13 éves ukrán kisfiúval, Eugene Goosmannel a Readingi Egyetemen: az eredmény viszont bejárta a napokban a világsajtót. Eugene ugyanis egy számítógépes chatprogram, amely a csevegőtársak 33 százalékát meggyőzte, hogy kisfiúval társalognak számítógépen keresztül.
Ezzel a program, amelyet az Egyesült Államokban élő orosz Vladimir Veselov és az Oroszországban élő ukrán Eugene Demchenko fejlesztettek ki, 64 után elsőként teljesítette a Turing-teszt 30 százalékos kritériumát. Óriási áttörés ez a mesterséges intelligencia-kutatás területén, írják sok helyütt: de valóban ekkora előrelépésről van szó?
Gondolkodó gépekA Turing-teszt Alan Turing brit matematikus nevéhez fűződik, akit a modern számítógéptudomány egyik atyjaként tartanak számon. 1950-ben vetette fel a teszt lehetőségét, amely azt hivatott megállapítani: lehetséges-e gondolkodó gépet létrehozni. A teszt során egy ember két tesztalannyal cseveg számítógépen át, írott szövegben: közülük az egyik ember, a másik gép. Mindkét alany igyekszik meggyőzni, hogy hús-vér emberrel beszél, intelligensen válaszolva az ítész kérdéseire. Turing úgy vélte: ha a program olyan mértékű intelligenciát mutat, hogy a kísérletben résztvevők 30 százalékával elhiteti: élő emberrel beszélnek, akkor bebizonyítja, hogy van esély megvalósítani a gondolkodó gépet. Ő maga ezt az időpontot az ezredforduló környékére tette, de a tudomány a mostani sikert sem tekinti olyan hatalmas lépésnek – amely mellesleg Turing halálának 60. évfordulóján, július 7-én született.
Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A köznyelvben az alábbi jelentések társulnak hozzá: a mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság); képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, ha emögött eltérő mechanizmus is húzódik meg; képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás). A mesterséges intelligenciát használják a gazdaság- és orvostudományban, a tervezésben, a katonaságnál, sok számítógépes programban és videojátékban.
Mi sem ismerjük
Melanómát szűrne az intelligens program
A Szegedi Tudományegyetem bőrklinikája és mesterségesintelligencia-kutatócsoportja dolgozik egy közös kutatáson a melanómaszűrés kapcsán: az anyajegyét maga a beteg is lefényképezhetné – akár okostelefonnal –, és beküldhetné az egészségügyi intézménynek, a gyanús anyajegyeket pedig számítógépes program válogatná ki.
A Loebner-díjat 1991-ben ajánlották fel először annak a programnak, amelyik elsőként megy át a Turing-teszten – a szakértő azonban nem biztos benne, hogy a program megkapja az elismerést. – A csetelés nem összetett mondatokból áll, és nem is olyan nehéz értelmesnek tűnő emberi párbeszédet utánozni. Ilyen jellegű programot könnyű készíteni – mondta Dombi József. Ám az utánzás és a gondolkodás között óriási a különbség.
– A szúnyog agya egy köbmilliméter tizede, de olyan remek vegyi érzékelőkkel van ellátva, hogy egészen kis nyomokban is megtalálja a szén-dioxidot. Erre egy mesterséges érzékelő sem képes. Szaporodik, tájékozódik, remekül manőverezik – a legújabb harci helikopterek sem érik el ezt a szintet –, feltölti magát, és ez csak egytized köbmilliméternyi neuronhálózat tevékenysége – hozott egy érzékletes példát a tudós. Agyunkban csak a neuronok száma körülbelül az emberiség látszámával azonos, egy neuron 4000 másikkal kommunikál. Az agy nagyon jó megkonstruált, ezért annyira hatékony, és amíg mi magunk sem ismerjük tökéletesen a működését, addig szimulálni sem tudjuk gondolkodó gép formájában. Minden területen születnek fontos részeredmények – például látás, hallás, mozgások –, de a „nagy egész" nincs meg, és nem is lesz a közeljövőben.
Az agykutatás és a mesterséges intelligencia kutatása párhuzamba vonható, de nem ez az egyetlen tudomány, amelynek vannak közös pontjai a mesterséges értelem területével. A neurális pszichológia, az emberi viselkedésre vonatkozó szociológiai, szociálpszichológiai vizsgálatok eredményei mellett ilyen a filozófia is.
A jövő kutatásai
„Ne teremts gondolkodó gépet az emberi elme hasonlatosságára!" – ez a legfontosabb parancs Frank Herbert Dűne című sci-fi trilógiájában, amelyben egy egész univerzumot ismerhetünk meg a gépek lázadásának leverése után.– Sci-fi alapvetés az ember ellen fellázadó robot, ezekben a történetekben kulcskérdés a szabadság. Na de tudunk olyan programot írni, amelytől a robot szabad lesz? Ez már filozófiai kérdés: milyen feltételek esetén lehet szabadságról beszélni? Hogyan képes a robot kommunikálni más robotokkal, hogyan ismeri fel, hogy együtt kell működni? Hogyan alakul ki a kollektív tudat? Ezek a jövő kutatásai, amelyeket most kellene finanszírozni – foglalta össze a matematikus. A Szárnyas fejvadász lázadó, emberforma replikánsai,
A kétszáz éves ember gondolkodó robotja, Isaac Asimov Robot-univerzumának benépesítői mindenesetre nem mondhatni, hogy „már a spájzban vannak". Dombi József arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a bankszektor, a haditechnika, a tőzsdeközeli dolgok kapcsán is futnak titkos kutatások, fejlesztések, amelyekben központi szerepet vállalnak a mesterséges intelligencia kutatói: ezekről azonban nagyon kevés információ kerül nyilvánosságra.
Meg aztán mit is jelent az, hogy a gépek veszik át az irányítást? Lehetséges, hogy a jövő már elkezdődött? Emellett kardoskodik Rolf Pfeifer 66 éves fizikus és matematikus, aki 1987 óta vezeti a Zürichi Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumát. „Amennyiben holnap összeomlanak a számítógépek, akkor kitör a káosz. Az egész gazdasági rendszerünk összedőlne, lázadások és éhínségek törnének ki. De számunkra nem maradt választás: senki sem tud többé lemondani a számítógépről. Ez azt jelenti, hogy a technológiánk arra kényszerít minket, hogy használjuk. Ebben az értelemben a gépek átvették az irányítást."
Meglepő területeken lehet hasznosítani a mesterséges intelligenciát: a dél-amerikai szappanoperáknál például számítógép generálja a cselekményt. Emberi cselekvéseket, történeteket táplálnak be a gépbe, a program véletlenszerűen választ közülük, és a forgatókönyvírók teremtenek összefüggést a szálak között: ezért annyira váratlanok a fordulatok.
