Internet- és alkoholmegvonás is lehet a böjt része

 Ferenc pápa 2019-es nagyböjti üzenete szerint „böjtölni annyit tesz, mint megváltoztatni magatartásunkat embertársainkkal és a teremtményekkel szemben. Attól a kísértéstől, hogy mindent elnyeljünk, eljutunk az arra való alkalmasságig, hogy szeretetből szenvedjünk, ami szívünk ürességét tudja betölteni".

A böjt célja szinte minden vallásban a lelki megtisztulás. Nincs ez másképpen a 40 napig, hamvazószerdától nagyszombatig tartó nagyböjt esetében sem, amely a dőzsölésről való lemondással a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra készíti fel a vallásos embereket. A 11. századig a hívek késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. Az egyház mára enyhített a merev szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre ma is szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. Ezen a két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Lehetőséget nyújt a megújulásra

A böjt vallási üzenetéről Fazakas Attilát, a Szeged-Móravárosi és az algyői római katolikus templom plébánosát kérdeztük.

 – A böjt nemcsak annyi, hogy pénteken nem eszünk húst, ez nagyon kevés. Olyan dologról kell lemondanunk, ami áldozatvállalást jelent számunkra. Például a dohányzásról, cigarettáról vagy a facebookozásról, tévézésről – kinek mi a világi értelemben vett rossz szokása, amely eltereli a figyelmet a befelé fordulásról. Dolgozunk magunkon, jobban odafigyelünk a személyes kapcsolatainkra, tehát nemcsak húsmegvonást jelent ez a negyven nap.

 – Ez egy felkészülési időszak Krisztus passiójára, halálára és feltámadására. Ő a szenvedésein keresztül hozta el nekünk a megváltást, és így a böjtön keresztül szeretnénk vele osztozni az áldozatában, amit értünk hozott. Ezért lemondunk saját igényeinkről, kényelmünkről, hogy egyrészt a Isten felé, másrészt testvéreink irányába kinyíljunk – mondja a plébános.

Nagyböjt idején a hívők lemondanak bizonyos ételekről és tevékenységekről, hogy elmélyüljenek a vallásban, saját lelkükben.

Az atya úgy látja, igen elterjedt, hogy a nem vallásos emberek is böjtölnek. – Ahogyan a természet megújul tavasszal, úgy az emberi lényünkben is megvan ilyenkor ez után a vágy. Leadjuk például a télen felszedett pluszkilókat, egészségesebbek akarunk lenni stb. A vallás az élet minden területén velünk van, ezért nyilván hozzákapcsolódik ehhez a jelenséghez is, volt és van lélek- és egészségmegőrző vetülete. A böjt egy lehetőség arra, hogy megújuljon a lelkünk, jobb emberek legyünk, tegyünk mindennap valami jót, jobban figyeljünk az emberi kapcsolatainkra– például azáltal, hogy lemondunk a tévézésről, internetezésről – összegezte Fazakas Attila.

Változó szabályok, egyetemes üzenet

 – A böjt egy tágabb fogalom. Az emberek böjtölnek, ha csinosabbak akarnak lenni, vagy ha valamibe nagyon belemerülnek, és elfeledkeznek az étkezésről – például tudósok, munkások, szülők. A vallási böjt abban különbözik, hogy általa a hívő valamiféleképpen Istenre akar koncentrálni, érzékenyebb szeretne lenni az isteni szférára. Mindezt vallási hagyományok és intézmények szabályozzák, és azért az ételre koncentrálódik, mert ez az egyik legáltalánosabb szükségletünk – mondta dr. Máté-Tóth András valláskutató.

 A kereszténység három nagy irányzata – a katolikus, a protestáns és az ortodox – között van különbség a pontos böjti szabályokban, de mindnek az a lényege, hogy a böjtben Jézus Krisztusra koncentrál a hívő, igyekszik megtisztulni és felszítani magában a szeretetet Isten és a felebarátai iránt – ez nem változott az évszázadok során, nem úgy, mint a szabályok szigora.

Miért enyhültek ennyit az előírások az idők folyamán? Hiszen korábban még fontosabb volt a jóltápláltság, a fizikai erőnlét, mint ma – vetettük fel a szakértőnek. – A vallásosság mélysége már nem olyan, mint régen. Ma is vannak, akik nagyon szigorú böjtöt tartanak, de általánosságban csökkent a motiváció a böjt vagy más vallási parancsok betartására – válaszolta.

A valláskutató szerint a böjt üzenete egyetemes. – Szent Ágoston 4. századi tanító és püspök nevéhez fűződik az a mondat, hogy „az isteni törvény minden ember szívébe be van írva". Ez azt jelenti, hogy valahol a szíve mélyén mindenki szeretne jó lenni. A böjt egy lehetőség arra, hogy az ember felszítsa magában ezt a szíve mélyén rejtőző jóságot, és elhárítsa a torlaszokat – a fogyasztás torlaszait – az elől, hogy kitörjön ez a jóság belőle, és jobban szeresse azokat, akiket lehet jobban szeretni – mondta.

Szavak nélkül magunkat halljuk meg

Leszámítva az allergiások egyre gyarapodóbb táborát, ma már szinte bármilyen ételt bármikor fogyaszthatunk, elérhetünk. Hogyan hat a lelkünkre az önmegtartóztatás? – dr. Gőgh Edit neuropszichiátert kérdeztük.

– A ma emberének nemcsak a húsról vagy bármiféle ételről való lemondás jelent gondot, hanem maga a lemondás. Mert mindent akar, most, azonnal, de ha lehet, akkor tegnapra. A fogyasztói társadalom ezt diktálja. Pedig valamiről lemondani olykor lehet, hogy nem veszteség, hanem kifejezett nyereség lesz számunkra. Ha például a böjtölést, amelyre van 40 napunk, nem savanyú képpel és megkeseredett lélekkel, hanem örömmel végezzük, akkor ez a lemondás és önmegtartóztatás komoly tudatosságot, egyfajta felelősségvállalást is jelent részünkről. Mindez komoly sikerélmény önmagunknak, a lelkünknek.

 – A böjt, a lemondás önfegyelemre, belső odafigyelésre késztet bennünket. Arra, hogy találkozzunk önnön lényegünkkel, saját lelkünkkel. Ez az önismeret, önuralom, önnevelés, és az alázat gyakorlásának egyik leghatékonyabb módja és eszköze.

– Pszichiáterként, a lélek orvosaként meggyőződésem, hogy olykor tarthatnánk egy kis szóböjtöt is, amikor felfüggesztjük a notórius panaszkodást, áskálódást, pletykát, vitákat, veszekedéseket, ítélkezéseket, nem kért kommentárokat és a lelket mérgező aggodalmakat. Amikor jobban figyelünk befelé, embertársaink felé, és fölfelé, csöndben maradunk. A mai információáradattól hemzsegő, zajos világban ezt nem is olyan könnyű megvalósítani. A csend az egyetlen, amely megnyitja belső hallásunkat, hogy képesek legyünk meghallani a lelkünket. A csend éltet bennünket – mondta a neuropszichiáter.

A 40 napos böjt a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készíti fel a híveket.

 Egészségünknek sem árt meg

A világnak azon részén, ahol járványként terjed a túlsúly és az ezzel kapcsolatos betegségek, Godáné Reisinger Karolina dietetikus üdvözli, ha valaki egészségtudatosan betartja a vallási ünnep étkezésre vonatkozó előírásait.

– Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a heti egy-két húsmentes nap nagyon jótékony, „élethosszabbító" hatással van az egészségünkre, pláne ha zöldséggel, gyümölccsel helyettesítjük azt, nem kenyérrel és tésztával. Ahogyan az is jó, ha nem esszük tele magunkat mindig – mondta a szakember.

A nagyböjti receptek között rengeteg a (kelt) tészta és a liszttel habart leves, amelyeket a dietetikus szerint inkább a lassan szezonálissá váló zöldségekből készült krémlevesekkel kellene helyettesíteni, zöldségpéppel sűrítve liszt helyett. –Ilyet lehet csinálni például zöldborsóból, de a spárga is hamarosan elérhető lesz. Ezek tele vannak energiával, rosttal, hús nélkül is. Emellett a nem cukrozott aszalványok például a fizikai munkát végzők számára is megfelelő energiát és tápanyagot biztosítanak – magyarázta.

 A léböjtöt és a „fényevést" azonban nem javasolja, pláne nem hosszabb, akár egy hetet meghaladó időszakon keresztül – függetlenül attól, hogy vallási meggyőződésből vagy divatból, esetleg a kilók elleni harc eszközeként adná valaki erre a fejét. Mint mondja: ezek többet ártanak, mint használnak, feleslegesen legyengítik a szervezetet. A napi háromszori étkezés helyett inkább ötöt javasol: szerinte ha valaki nagyon megéhezik egy könnyű böjti reggeli után, akkor köztes étkezésként lehet gyümölcsöt fogyasztani.