Járásra kényszerít a bébikomp: versenyeznek a szülők - a gyerekeik egészségének kárára

A bébikompok népszerűsége töretlennek tűnik: a legtöbb bababoltban ma is kapható a guruló eszköz, amibe a pár hónapos gyerekeket szokás ültetni. Látszólag szülő és a kicsi is jól jár: előbbi szusszanhat egyet, míg utóbbi felfedezheti a lakást, annak ellenére, hogy nem tud járni.

Kati rossz bébiszitter

Korábban az eszköz elődjét katinak hívták, innen a mondás: „Áll, mint katiban a gyerek". Kati azonban a látszat ellenére rossz bébiszitter.

– A bébikomp nagyon káros mozgássegítő eszköz. Az önállóan járni nem tudó gyereket arra kényszeríti, hogy sétáljon, úgy, hogy közben erre nem áll készen. Nincsenek megfelelően megerősödve az izmai, csontjai, porcai és a gerince ahhoz, hogy a járás okozta terhelést bírja – hívta fel a figyelmet Lévai Laura gyógytornász.

A szakember elmondta: a mozgásfejlődésnek, így a járáshoz vezető útnak is jól meghatározott szakaszai vannak ( például kúszás, mászás, támaszkodás, majd a lépkedés), amelyet a bébikomp használata megzavar.

– A babák általában lábujjhegyen közlekednek benne, ami később is megmarad, akár futás közben is. A kompban ülve nem alakul ki a kicsikben a saját testsúlyuk érzete, és mivel nem látják a lábukat benne, a testtudat és a kéz-láb összhang sem alakul ki náluk rendesen. A kompban nincs rákényszerülve az izomzatuk arra, hogy erősödjenek, és megtartsák vele a saját testüket. Mindez tartós egyensúly- és koordinációs zavarokat okoz, de a későbbi tanulási nehézségekkel is összefüggésbe hozzák őket – magyarázta. Emellett balesetveszélyesek is lehetnek, mert a kicsik gyors mozgásra képesek benne, és akár fel is borulhatnak.

 A gyógytornász szerint nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy valóban szükség van valamiféle külső támaszra a mozgás fejlesztésére, de erről a szülők az orvosoktól értesülnek, nem a boltokban dől el, hogy kell-e az az eszköz. – Általában oxigénhiányos állapotban, vagy más ritka betegséggel születetteteknél lehet erre szükség, de erről a szülők nagyon korán értesülnek – tette hozzá.

Szülőként nem könnyű felismerni, mikor van baj, és javasolt-e a kezelés, de vannak bizonyos gyanújelek. Feltűnhet az izomtónusban való eltérés, tartási aszimmetriák, kötöttségek. Előfordulhat, hogy a csecsemő csak egy oldalra fordítja a fejét, nem tűri a hason fekvést. Megelőző céllal ilyenkor is érdemes megvizsgáltatni a kisgyermeket, hiszen minél korábban elkezdik a terápiát, annál hatékonyabb. További gyanújelekről a www.deveny.hu oldalon olvashatnak.

Felesleges a korai terhelés

A kompon kívül sok más hétköznapinak és ártalmatlannak tűnő eszközzel árthatnak akaratlanul szülők a gyerekeik mozgásfejlődésének.

Kicsivel jobb a szakemberek megítélése a tologatós járássegítők felé: – Azok legalább csak egy kicsi támasztékot adnak, és azokat otthagyja a gyerek, ha megunja, nincs belekényszerítve, illetve többnyire olyanok használják, akik már maguktól tudnak járni, így nem ugranak át vele fontos lépéseket – mondta Lévai Laura.

 Emlékeztette a szülőket: az olyan autósülések sem ajánlottak hosszú távon a babák számára, amelyek szintén ülésre kényszerítik az egyébként erre még képtelen gyereküket, feleslegesen terhelve ezzel a hátukat, helytelen felülésre sarkallva őket.

 A hordozóként szolgáló kenguruk közül kifejezetten a puha hátú darabok hátrányosak, mert összezárják a gyerek csípőjét, ami így rossz szögbe kerül, károsítva ezzel a csípőízületeket.

Futamot csinálnak a kúszásból

 „Járatni" sem szabad a kicsiket, ha azt nem maguktól teszik: azaz nem tesz jó, ha a kezét felülről fogva léptetik őket.

 – Azt látom, hogy versennyé vált a szülők között, kinek a gyereke mire képes. Ha két anyuka egy idő tájt szült, és az egyik babája valamiben kicsit előrébb jár, akkor a másik kétségbeesve kezdi erőltetni a dolgot a saját gyerekével. Pedig nem minden gyerek ugyanúgy fejlődik, ezért is beszélünk fejlődési intervallumokról, nem konkrét időpontokról, amelyekkel például a védőnők is tisztában vannak.

Időt kell hagyni a kicsiknek a fejlődésre, és nem szabad fázisokat átugrani, mert annak később komolyabb következményei is lehetnek. Erőltetés helyett inkább az ösztönzést javaslom: tegyünk eléjük tárgyakat, amik érdeklik őket, és amik felé kúszni, idővel mászni, majd járni fognak, ha esetleg önmaguktól nem motiváltak erre, mindezt a maga idejében. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne figyeljünk oda a gyerekek mozgásának fejlődésére, esetleges rendellenességekre, mert az időben kezdett kezelésekkel nagy eredményeket lehet elérni. De ne az legyen a cél, hogy mindenképpen előrébb járjanak a többieknél – zárta a gyógytornász.

 Óriási eredményeket ért el a koraszülötten, vagy egyéb okból sérülten született gyermekek korai fejlesztésében Dévény Anna. A 2017-ben elhunyt gyógytornász, művészitorna-szakedző által kidolgozott módszer lényege, hogy az izmok mozgatásával, masszírozásával stimulálják a nem, vagy nem megfelelően működő agypályákat, ezáltal – a munkát akár már az inkubátorban megkezdve – az elérhető legjobb szellemi és testi egészségi állapotot biztosítják a kis betegeknek.