szakmai tanácskozás

2021.09.23. 17:51

Jogászgyűlés: a jog arra való, hogy az értéket védje

Értékvitáink vannak az Európai Unióval, pedig a jog arra való, hogy az értéket védje – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Balatonfüreden a 15. Magyar Jogászgyűlésen.

Balatonfüred, 2021. szeptember 23. Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselõ, a Magyar Jogász Egylet elnöke (j2) beszél, mellette Varga Judit igazságügyi miniszter (j), balról Polt Péter legfõbb ügyész és Bánáti János, a Magyar Jogász Egylet alelnöke, a jogászgyûlés elnöke (b2) a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyûlésén Balatonfüreden 2021. szeptember 23-án. MTI/Bruzák Noémi

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában részletes tájékoztatást adott arról, hogy a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták mögött milyen szakmai viták húzódnak, így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.

A tárcavezető a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte. Arra hívta fel a figyelmet: míg

régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a legújabb gyakorlat,

hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül.

Az igazságügyi miniszter a Közjogi viták az európai fórumok előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok

jogállami berendezkedése, és ezek alapján

világosan látszik, hogy a magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama.

Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely nem tudni, hová vezet, de szakmailag felkészülve állnak elé.

Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van. A miniszter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a magyar kormány a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak.

A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze uniószerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de

az Európai Bizottság – szembemenve az uniós szerződésekkel – nem foglalkozott a kérdéssel.

Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba.

Varga Judit a gyermekvédelmi törvényről szólva azt mondta: Litvániában 2009 júliusa óta hatályos a kiskorúak „nyilvános információktól való védelméről” szóló törvény, amely ma már része az európai jogrendszernek is, és megvédi a családi értékeket, meghatározza, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre.

Ezeket a litván bírák azóta alkalmazzák, tehát vannak példák ilyen szabályozásokra az EU-ban. Magyarországot mégis támadják ezért

– jegyezte meg.

Gulyás: a kormánynak minden eszköz rendelkezésre áll a magyar érdek képviseletére

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány európai mozgásteréről szóló előadásában azt mondta: lehet, hogy ez az érdekképviselet időnként nem szép, meg éles vitákkal fog járni, de a magyar érdek érvényesítésének ma az Európai Unión belül nincs olyan korlátja, amelynek Magyarország ne tudna megfelelni.

A miniszter hangsúlyozta:

a magyar bíróság független, a bírák függetlenek,

és ez olyan mértékben megkérdőjelezhetetlen és erős, hogy a világnézeti különbözőségeken is messze túlmutat.

Gulyás Gergely az előadásban úgy vélekedett: a jogállami kérdések egyre inkább a politikai viták jogi köntösben való megjelenítését tartalmazzák. Hozzátette: az elmúlt években – most éppen a családvédelmi törvény, de korábban a migráció ügyében is – világosan látszott, hogy a politikai nézetkülönbségek társadalmi különbözőségeken alapulnak.

Európa keleti és nyugati fele ugyanis másképp gondolkodik

– hívta fel a figyelmet a miniszter.

Magyarország leginkább abban érdekelt, hogy az EU-n belül is a jogállamiság elve érvényesüljön, azokat a vitákat, amelyek fennállnak, valóban jogi keretek közt lehessen megvívni, a politikai csatározások pedig ne érjék el azt a szintet, ahol már a jogi megoldások lényegtelenné vagy másodlagossá válnak – mondta Gulyás Gergely.

Magyarország több mint harminc, szabadságban és demokráciában eltöltött évére visszatekintve, az a célkitűzés helyes és alternatíva nélküli, hogy Magyarország az európai közösség tagja legyen.

– Az intézményesített európai működésből, bárhogyan is hívják azt, ezt követően sem fogunk tudni kimaradni. Ugyanis egy globális világgazdasági versenyben egy tízmilliós ország és egy tizenegynéhány milliós nemzet kicsi ahhoz, hogy önmagában helyt tudjon állni – mutatott rá Gulyás Gergely.

Borítókép: Trócsányi László (középen) fideszes európai parlamenti képviselő, a Magyar Jogász Egylet elnöke beszél, mellette Varga Judit igazságügyi miniszter (jobbról), balról Polt Péter legfőbb ügyész és Bánáti János, a Magyar Jogász Egylet alelnöke, a jogászgyűlés elnöke (balról a második) a 15. Magyar Jogászgyűlésen Balatonfüreden

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában