Kegyelmet kapott az azeri baltás gyilkos

Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult pénteken Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért.

Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték azeri hírportálok beszámolója szerint.

Larisza Alaverdján örmény politikus, parlamenti képviselő, emberi jogvédő csütörtöki jereváni sajtóértekezletén - még Safarov kiszabadulásának közzététele előtt - úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését.

Ezzel összefüggésben Alaverdján több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben - jelentette a PanARMENIAN.Net örmény internetes portál.

Az azeri baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov megkoszorúzza a mártírok emlékművét Bakuban 2012. augusztus 31-én, miután hazaszállították Magyarországról Azerbajdzsánba.
Fotó: MTI/AP/Aziz Karimov
Alaverdján azt is közölte, hogy több mint nyolcvan nem kormányzati szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett Safarov kiadatásának megakadályozása céljából.

Nazeli Vardanján örmény ügyvéd ugyanezen a sajtóértekezleten megismételte a bűncselekmény elkövetését követően hangoztatott véleményét, amely szerint Safarov azerbajdzsáni állami utasításra hajtotta végre a gyilkosságot. Vardanján sürgette, hogy az örmény hatóságok tegyenek meg minden lehetséges lépést Safarov elengedésének megakadályozására. Mint mondta, Safarov kiadatása Azerbajdzsánnak egyet jelentene azzal, hogy a gyilkosnak nem kell letöltenie büntetését, minthogy hazájában "nemzeti hősnek" tekintik.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, és 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börtöntüntetésre ítélte, a Fővárosi Ítélőtábla pedig 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.

A kegyelmi döntésre az azeri államfőnek az ország alkotmánya alapján joga van.

Korábban írtuk:

Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését az azeri baltás gyilkos, akit pénteken szállítottak át Azerbajdzsánba - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel, miközben azeri hírportálok szerint az örmény társát agyonverő férfi az azeri elnöktől kegyelmet kapott és azonnal szabadlábra helyezték.

A KIM közleménye szerint az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

A magyar szaktárca emlékeztet arra: az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

Azt írták, a Magyarországon 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez az átszállítását kérte Azerbajdzsánba.

Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese, azt a magyar Országgyűlés az 1994. évi XX. törvénnyel hirdette ki.

Az egyezmény szerint az egyik fél területén elítélt a kiszabott büntetés letöltéséhez az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik fél területére átszállítható.

Az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az egyezmény alapján szállítsák át.

Rögzítették: a végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkező államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához - mutatott rá a KIM közleménye.

A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az azeri minisztérium arról is tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján - olvasható a KIM közleményében.

Kitértek arra: mivel Ramil Sahib Safarov átszállításának az egyezmény által megkövetelt feltételei fennállnak, az elítélt átszállítását a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyezte. Ramil Sahib Safarovot pénteken átszállították Azerbajdzsánba.

Az egyezmény szerint az átszállítást követően a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések meghozatalára - mutatott rá a minisztérium.

A közleményben megemlítették, hogy Magyarországról az strasbourgi európai egyezmény alapján 2010-ben 11 elítéltet, 2011-ben 7 elítéltet, 2012-ben eddig 8 elítéltet szállítottak külföldre. Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében is mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint jár el - tették hozzá.

Hírügynökségi jelentések szerint Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult pénteken Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársának a meggyilkolásáért.

Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték.

Safarov, aki a NATO békepartnerségi programja keretében tanult Magyarországon, 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börtöntüntetésre ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.

A kegyelmi döntést az azeri államfő az ország alkotmánya - az elnöki jogköröket felsoroló 109. cikk 22. bekezdése - alapján hozta. Ez kimondja, hogy a köztársaság elnöke kegyelmet gyakorolhat.