folyamatos kettős mérce

2020.09.28. 08:50

Videósorozatban mutatja be a jogállamisággal kapcsolatos álláspontját Varga Judit

Liberális berkekben akadnak olyanok, akik a visegrádi országvezetők múlt csütörtöki brüsszeli látogatásának tudják be, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseit kis késéssel teszik közzé. A Magyar Nemzet közben brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy Orbán Viktor a vizit során néppárti illetékesekkel is tárgyalt.

„Az Európai Bizottság a jövő héten, október 5-én ismerteti az éves jogállamisági jelentéseit” – erről Didier Reynders, az igazságügyekért felelős belga biztos beszélt a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilapnak adott friss interjújában, egyúttal kijelentve, hogy a bizottságnak esze ágában sincs levenni a politikai napirendről az ügyet. A Magyar Nemzet arról ír, hogy a brüsszeli testület első alkalommal fogja nyilvánosságra hozni az éves jelentést, amely mind a varsói, mind a budapesti kormány részéről már a kezdetektől fogva kritikát kapott, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a minap egy televíziós interjúban jelentette ki, hogy

a kérdésben folyamatosan alkalmazott kettős mérce miatt „semmi jóra” nem számít a brüsszeli dokumentumtól.

A tárcavezető arra is ígéretet tett, hogy a kormány összeveti majd a 27 tagországról készült jelentéseket, így vizsgálva a kettős mérce tényleges meglétét. A bizottság egyelőre négy területen – igazságügy, média sokszínűsége, korrupcióellenes fellépés, valamint fékek és egyensúlyok rendszere – elemzi a tagállamok teljesítményét.

Az igazságügyi miniszter hétfőn a közösségi oldalán tette közzé videóját, amelyben a jogállamisággal kapcsolatos álláspontját osztja meg.

A videóban Varga Judit ismerteti, hogy

  • a magyar bírók nem lehetnek politikai pártok tagjai – szemben más tagállamokkal;
  • a bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke vezeti, akit az Országgyűlés választ és aki független a kormánytól;
  • az OBH elnökét az Országos Bírói Tanács felügyeli;
  • számos tagállamban nincsenek országos bírói tanácsok, és ahol vannak, azok közül több esetben a tagok nagyobb hányadát a parlament választja, vagy a kormány jelöli;
  • sőt, sok más tagállamban maga az igazságügyi miniszter látja el a bíróságok központi igazgatását!
  • Az is tény, hogy a 8 évvel ezelőtti magyar bírósági reformot maga az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság is a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek találta.
  • A jelentést egyébként már szeptember végére ígérte a Věra Jourová–Didier Reynders jogállamisági ügyekben illetékes biztospáros, de akárcsak a Von der Leyen-bizottság más, szintén irányadó programjainál, e téren is jellemző az időbeli csúszás. Liberális berkekben akadtak olyanok is, akik kifejezetten Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babiš cseh miniszterelnökök múlt csütörtöki brüsszeli látogatásának tudják be az újdonsült halasztást: a holland Sophie in’t Veld, a hazai kormány régi kritikusa a Twitteren vont párhuzamot a szerinte „autokrata” vezetők Ursula von der Leyennél tett vizitje és a jogállamisági jelentéscsomag immár októberi időzítése között.

    Európai néppárti egyeztetés is történt

    A visegrádi országvezetők többek között a migráció és a következő hétéves büdzsé kérdésében tárgyaltak Brüsszelben múlt csütörtök délelőtt. A magyar kormányfő pénteken a Reuters hírügynökségnek is nyilatkozott, amelyet követően megindultak a találgatások, hogy miért volt szükség a két napig tartó brüsszeli vizitre. A Magyar Nemzet brüsszeli forrásokból úgy tudja, hogy

    Orbán Viktor csütörtök délután az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnökével tartott hosszas találkozót, akivel európai politikai kérdésekről egyeztettek.

    Ismert, a Fidesz a pártcsaládon belül felfüggesztett tagsággal működik 2019 tavasza óta. Az EPP politikai közgyűlése hozhatna döntést a magyar kormánypárt tagságáról. A néppárti delegáltak a járványhelyzet megléte óta ma ülnek össze első alkalommal, ám az épp a koronavírus miatt virtuálisan folytatott találkozón nem kerül szavazásra a magyarkérdés. Ennek oka, hogy a politikailag fontos döntések személyes jelenlétet igényelnek, illetve Donald Tusk pártelnök szerint az online szavazás okán nem lehetne garantálni a voksok titkosságát.

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában