Ország-világ

2013.10.14. 14:42

Kína: csak távolról Kelet

Ha egy európai azzal a céllal indul útnak Kínába, hogy felfedezzen egy pagodákkal teli, feudalizmusban ragadt, misztikus keleti világot, akkor igencsak csalódni fog: a világ nagyhatalmai közé igyekvő megaállam bámulatos sebességgel modernizálódik.

Horváth Levente

A metropoliszaiban hosszú kilométereken át autózhatunk végeláthatatlan építkezéseken keresztül, a csillogó-villogó plázák roskadoznak a minőségi termékektől, a városlakók pedig a legmodernebb érintőkijelzős mobiltelefonokkal a kezükben igyekeznek a dolgukra - magunk is megtapasztalhattuk mindezt, amikor a World Bridge Alapítvány szervezésében a CAFIU meghívására kéthetes tanulmányutat tölthettünk Kínában.


Az országon belüli hatalmas távolságokat repülőgéppel vagy 300 kilométer/órás sebességgel száguldó szupervonattal hidalják át. Rengeteg motoros tricikli fut tülkölve a gyakran nyolcsávos sugárutakon, és a gigantikus forgalmat látva azt gondolja a messziről érkező, hogy itt mindenkire legalább két gépkocsi jut. Kínában meglepő módon egy európai típus a népautó: a Volkswagen, még a pekingi taxik jelentős része is a német gépkocsigyárból kerül ki. Pekingben és a legtöbb nagyvárosban nem is igazán látni valódi luxusautókat - a Masaratik, a Ferrarik és Lamborghinik Sanghai kiváltsága. A fővárosi elit beéri Mercedesszel, Audival vagy egy menő terepjáróval, de náluk is népszerű a VW, csak a tehetősebbek a legújabb Passat modellel járnak. A VW-konszern 2012-ben több mint 2,6 millió autót adott el kínai partnerével, a First Automotive Works (FAW) vállalattal közösen és 3,7 milliárd euró (1100 milliárd forint) nyereséget ért el a kínai piacon.

 

Kína: csak távolról Kelet (1.) - GALÉRIA


Pionyírok a Mc'Donaldsban

 

Híd a világra


Megértetni a világgal Kínát és megértetni a világot Kínával – ez a mottója a Chinese Association for International Understanding (CAFIU) nevű szervezetnek. Rajta keresztül enged bepillantást mindennapjaiba Kína – tanulmányutakat, magas szintű dialógusokat szervez Afrikától Európáig. Magyarországot a World Bridge Alapítvány szervezésében a CAFIU meghívására egy háromfős delegáció képviselte a ’Knowing about China’ elnevezésű, kéthetes tanulmányúton. A programba Lengyelországból, Szerbiából, Bulgáriából és Kubából érkező politikusok, szociológusok, egyetemi tanárok és újságírók is bekapcsolódtak. A szemináriumokon többek között szó esett a kínai álomról, a kínai civil szféra helyzetéről és Kína külpolitikájáról is. A 15 fős küldöttség a tanulmányút zárasaként részt vett a CAFIU által szervezett „Understanding and Cooperation Dialogue" című konferencián, amely három városban (Peking, Jingdezhen és Nanchang) zajlott. 

 

Aki nem gépkocsival vagy taxival siet a dolgára, az választhatja a szinte fillérekbe kerülő tömegközlekedést vagy biciklire, kismotorra, háromkerekűre pattanhat. A robogók jelentős része elektromos és akár már 1000 jüanért (1 jüan=36 forint - a szerk.) vásárolhatunk egyet. Nem kell otthon bajlódni az akkumulátorral, szinte minden második sarkon találni töltőállomást. Egy Kína nyüzsgő nagyvárosi életét bemutató reklámfilmben egy rendőrnőt láttunk, aki mosolyogva tessékeli át a szökellő kisiskolásokat a zebrán. A valóságban Pekingben egy turistának szinte életveszélyes az úttest egyik oldaláról a másikra átkelni. Hiába vált zöldre a lámpa, továbbra is minden irányból érkeznek a dudáló autók és a tülkölő kétkerekűek, a merész manőver leginkább egy hőskori videójátékra emlékeztet, amikor egy békával kell előre-hátra ugrálva átkelni a száguldozó autók sűrűjében. A legjobb megoldás piócaként rátapadni egy helyire és árnyékként követni, így karcolás nélkül megúszható a mutatvány. A veszélyérzetet csak fokozza, hogy a kínaiak minden bizonnyal mobiltelefonnal a kezükben születnek: sétáljanak az utcán, üljenek a buszon, de akár vezetés közben is folyton a fülükön a készülék. Még a motorosok is telefonálnak vagy sms-eznek menet közben. Megtehetik, mert a bukósisak mintha egyáltalán nem lenne ismert az országban. Ha kötelezővé tennék, bizony nagyot kaszálna a bukósisak gyártás monopóliumával az állam.


A Pekingi kacsa.



 

Kína: csak távolról Kelet (2.) - GALÉRIA


A következő 10-15 évben évi 7 százalékos gazdasági növekedés várható Kínában, így az ország 2020-ra a világ második legnagyobb gazdasága lesz, 2030-ra pedig már az első - hangoztatják a gazdasági szakértők. A 9,6 millió négyzetkilométer területű országban 1,35 milliárd ember él - ezzel a világ legnépesebb országa - , 52,6 százalékuk városokban lakik. 8-9 százalékos volt a GDP-növekedés az elmúlt években, az infláció 2,6 százalék, a munkanélküliség pedig 4,1 százalék. Kína korábban a Szovjetunióhoz hasonlóan központilag tervezett gazdaság volt, az állami vállalatok határozták meg a gazdaság működését. Ennek a rendszernek a hatékonysága azonban csökkent, ezért 1978-ban reformokba kezdtek. Az országban engedélyezték magánvállalkozások működését - ezek száma rövid idő alatt megugrott - , és beengedték a külföldi cégeket is, ezért az állami vállalatok jelentősége egyre csökkent. A változtatások eredménye impozáns gazdasági növekedés és az export számottevő bővülése lett, az ipar pedig továbbra is a gazdaság legfontosabb része maradt. Ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy egyre nagyobb szakadék nyílik gazdagok és szegények, és még inkább városiak és falusiak között.


Kína kultúrája és a mintegy 4 ezer éves történelme tiszteletet parancsoló, miközben politikai súlya is a megaállamok sorába emelik. Jól érezhetően egyre nyitottabbak a külföld felé, ugyanakkor azt túlzás lenne állítani, hogy a turisták özönlenének az országba. Ebben bizonyosan közrejátszik a vízumkényszer és mindenek előtt a bizalmatlanság a kommunista rendszer iránt. Egy Kelet-európai országból érkezőt persze nem hoz zavarba, ha az épületeken nagy vörös csillag díszeleg és a McDonald's-ban falatozó piros nyakkendős pionyírok is legfeljebb mosolyt csalnak az ember arcára.


 

Kína: csak távolról Kelet (3.) - GALÉRIA


Don't speak in English

 

Magyar-kínai kapcsolatok


A magyarországi kínai befektetések értéke 2012-ben meghaladta a 2,8 milliárd amerikai dollárt. Az eddigi legnagyobb kínai befektetés hazánkban a Wanhua Yantai csoport 1,6 milliárd dollár értékű akvizíciója volt 2011-ben. Ennek során a Wanhua 96 százalékra növelte tulajdonrészét a Borsod Chem-ben. A hazánkban megtelepedett kínai kolónia pontos létszámát illetően nincsen biztos adat, de a BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) nyilvántartása szerint 2011-ben közel 15 ezer kínai állampolgár tartózkodott különböző jogcímen hazánkban. Budapesten 2004 óta működik magyar-kínai két tannyelvű iskola. 2006-ban nyílt meg a fővárosban a Konfuciusz Intézet, melyet 2012 októberében a szegedi követett.


 

A Kína ikonjának számító Nagy falnál vagy Pekingben, a Tienanmen téren persze sok külföldi megfordul, amerikai turistát is rengeteget látni, de a kisebb városokban olyan "látványosságnak" számít egy európai, mint jó 40 évvel ezelőtt idehaza egy színes bőrű. A kínaiak mindemellett roppant barátságosak az idegenekkel, gyakran leszólítják őket akár az utcán is egy-egy közös fotó kedvéért. A kommunikáció ugyanakkor igencsak körülményes, mert alig-alig találni angolul beszélő helyieket, még a pekingi taxisokkal is mutogatással, a cím leírásával - érdemes a kínai írásjeleket az orruk elé dugni - érteti meg magát a turista.


Mao Ce-tung szellemi öröksége több mint 30 évvel a halála után is hatalmas tömegeket mozgat meg. Egy átlagos szombaton - amikor mi is ellátogattunk a nagy vezér bebalzsamozott testéhez - több százezren róják le a tiszteletüket. Végtelennek tűnő sorokban araszolnak az emberek, hogy csak egyetlen pillantást vethessenek Maóra. A hömpölygő emberáradatot nagy szigorral és lenyűgöző hatékonysággal terelik. A szarkofágot őrző főépületbe szigorúan tilos bármilyen kézitáskát vagy fényképezőgépet bevinni, aki csak egy kicsit is gyanús az egyenruhásoknak, azt kérdezés nélkül kituszkolják a sorból. Idősek és gyerekek araszolnak, a legtöbben a bejárat előtt kapható egy szál fehér virággal a kezükben lépnek be. A külső csarnokban több tízezer virág hever Mao mellszobra előtt, a belső teremben pedig felfegyverzett katonák vigyázzák a nagyvezér örök álmát. Alig fél perc alatt haladunk át a termen, majd ismét a Tienanmen téren találjuk magunkat, ahol kulcstartót, sapkát, kávés készletet és sok más csecsebecsét vásárolhatunk - természeten valamennyin Mao képmása díszeleg.


 

Kína: csak távolról Kelet (4.) - GALÉRIA


Az éjszakáitok szebbek, mint a nappalaitok

 

Az elmaradt rendszerváltás


A CAFIU egyik magas rangú vezetője - a nevét szándékosan nem írjuk le - a kényes téma ellenére nem tért ki a Kelet-Európai delegáció által feltett kérdés elől: mi a véleménye a térségben az 1980-as években végbe ment politikai változásokról? - A társadalmi-politikai rendszerváltás az ott élő emberek döntésén alapult, és ezt a döntésüket tiszteletben kell tartani - fogalmazott, de azt megjegyezte, hogy a véleménye nem feltétlenül tükrözi a párt állásfoglalását. Hozzátette: Kínát nem lehet párhuzamba állítani a volt szocialista országokkal. Kína egy hatalmas ország, ahol a belső stabilitás egyik kulcselemének a Kommunista Párt vezető szerepének megőrzését, befolyásának fenntartását tekintik. Arra törekszenek, hogy a politikai változások, reformfolyamatok irányítottan és fokozatosan következzenek be. 


 

Kína az egyetlen ókori állam, amely a mai napig fennmaradt, rengeteg egzotikus kulturális látnivalót nyújt a turisták számára. Varázslatos világ ez, ami éjszakánként elevenedik meg igazán. Ahogy lemegy a nap az európai szem a felhőket karcoló üvegtornyok és az ősi tradicionális épületek helyett a lüktető, a messziről érkező számára teljesen szokatlan hangulatú utcákra, terekre fókuszál. Az egyébként is nyüzsgő nagyvárosok ilyenkor kezdenek el csak igazán élni. Az emberek az utcákra vonulnak, hangos szavakkal kínálják a portékájukat: olcsó ruhákat, műszaki cikkeket, de mindenek előtt mozgatható roston sült húst és pálcikára felfűzött gyümölcsöket. A monumentálisra tervezett tereken gyülekeznek több ezren, ahol számos performációval szórakoztatják magukat a városlakók. Látunk villogó, az égbe lőhető játékokat kínáló árusokat, több tucat párt, akik társastánccal múlatják az időt, kört alkotva tollaslabdát rugdosó fiatalokat, ördögi ügyességgel görkorizó suhancokat és náluk is kisebb gyerkőcöket, akik a masírozást tanulják. Ki tudja, talán éppen ők lesznek azok, akik beteljesítik a kínai álmot.


Kína éjszaka

 





 




  

Címkék#Kína

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában